2009年2月14日土曜日

宣命体 Szenmjótai

Az isz. 7. században kialakult írásmód, ami többnyire a japán szórendet követi, és ahol a főneveket, az igék és melléknevek szótövét kandzsival, a ragokat, partikulákat pedig manjóganával 万葉仮名 (szótagjelként használt kandzsi) írják. Kezdetben a manjóganákat is a kandzsikkal azonos méretben írták, de később kisebb méretben kezdték írni, mellyel a szöveg tagoltabbá vált.
Olyan szövegek esetében használták ezt az írásmódot, amelyeket felolvasásra szántak;ilyenek a szenmjók 宣命 (császári rendeletek) és a noritok 祝詞 (sintó imádság).A szenmjó legrégibb emlékei a „Soku Nihongi” (続日本紀)című történeti munkában találhatóak.

A Koreai-félszigeten alkalmazott ridu 吏読 (りと) írásmód is hasonló, elképzelhető hogy az is hatott a szenmjótai kialakulására.


Példa
A 六月の晦の大祓  című norito egy részlete

高天原神留坐、 皇親神漏岐神漏美命以、 八百万神等 神集集賜 神議議賜 我皇御孫之尊 豊葦原水穂之国 安国所知食事依奉


爾:に
乃:の
弖:て
乎:を
比:ひ
波:は
止:と
久:く
岐:き

Olvasata:

高天原(たかまのはら)に神留(かむづま)り坐(ま)す 皇親神漏岐(すめむつかむろき)・神漏美(かむろみ)の命(みこと)以(も)ちて 八百万(やほよろづ)の神等(かむたち)を 神集(かむつどへ)に集賜(つどへたま)ひ 神議(かむはかり)に議賜(はかりたまひ)て 我が皇御孫(すめみま)之(の)尊(みこと)は 豊葦原(とよあしはら)の水穂(みづほ)の国を 安国(やすくに)と平(たひら)けく所知食(しろしめせ)と事依(ことよさ)し奉(まつり)き。



参考文献

大島正二著 2006年 『漢字伝来』 岩波新書
『日本文學辞典』 新潮社 ㍼33年
小松茂美著 2006年 『かな -その成立と変遷―』
『新日本文学史』文英堂 2000年

0 件のコメント:

コメントを投稿