A siddham kínai közvetítéssel került Japánba. Kínában a buddhista műveket szanszkritból fordították, így a szanszkrit nyelv és írás tanulmányozására nagy szükség volt. Ezzel szemben a japánok már a kínai nyelvre lefordított szútrákra támaszkodtak, így nem alakult ki a szanszkrit nyelv tanulmányozásának hagyománya.
Azonban a Tendai 天台 és a Singon 真言 buddhista szektákban, az egyes betűknek különböző jelentést tulajdonítottak,így azokat a mantrákhoz hasonlóan, recitálták；ehhez persze ismerni kellett az írást és a kiejtést-sajnálatos módon, a siddham betűk kiejtése a kínai átíráson alapult, így az az eredeti szanszkrit kiejtéstől meglehetősen eltávolodott: pl a ग ga és a घ gha kínai átírásban egyaránt 伽 lesz. Maga a szanszkrit nyelv kutatása csak a Meidzsi-korban kezdődött el nyugati hatásra.
(Kínai átírásban szanszkrit és páli szavak is bekerültek a japánba:
沙門 シャモン・サモン：śramaṇa
頭陀 ズダ:dhūta
旦那 ダンナ:dāna
szanszkrit-kínai összetételek:
禅定 ゼンジョウ = 禅 dhyāna + 定 a dhyāna kínai megfelelője
懺悔 サンゲ・ザンゲ = 懺 kṣama + 悔 a kṣama kínai fordítása )
Az írás:
摩多 （また）mātā: magánhangzók
अ a आ ā इ I ई ī उ u ऊ ū ए e ऐ ai ओ o औ au
別摩多: ऋ ṛ ॠ ṝ ऌ ḷ ॡ ḹ
体文 (たいもん ) vyañjana: mássalhangzók
五句声
牙声 क ka ख kha ग ga घ gha ङ ṅa
歯声 च ca छ cha ज ja झ jha ञ ña
舌声 ट ṭa ठ ṭha ड ḍa ढ ḍha ण ṇa
喉声 त ta थ tha द da ध dha न na
脣声 प pa फ pha ब ba भ bha म ma
遍口声
य ya र ra ल la व va श śa ष ṣa स sa ह ha
ल्लँ llam （同体重） क्ष kṣa （異体重）
☆ ☆ ☆ ☆
性/liṅga: nyelvtani nem
数/ vacana: szám
格/vibhakti:eset
八転声 a nyolc nyelvtani eset:
體/ nominative
業/accusative
作(具)/instrumental
爲/dative
因(従)/ablative
属/genitive
依（於）/locative
呼/vocative
六離合釋 az összetett szavak hatféle képzési módja:
持業/karmadhāraya
依主/tatpurușa
有財/bahuvrīhi
相違/dvandva
隣近/avyayībhāva
帯数/dvigu
参考文献：
『国語学研究事典』
『梵字手帳』
『縮約 日本文學大辞典』新潮社 ㍼卅三年
榊亮三郎著『解説梵語學』京都専門學校蔵版 ㍾卌年
A kép forrása
一行禪師字母表 . 梵字悉曇字母并釋義
wooow!
返信削除zhe shi you hao yisi!!
谢谢！
返信削除