2010年6月1日火曜日

Wától Nipponig 倭から日本まで


A magyar interneten időnként elég vad dolgokat lehet olvasni a japán nyelvről, történelemről illetve az anyanyelvi-és történelemoktatásról. Bár Shokotu Faisi nemlétező történész levele is változatlanul népszerű, még mindig sok híve van a Nihon / Nippon név alternatív "értelmezésének" is.    Sajnos  ezek az "információk"  olyanoktól származnak, akik nem vették a fáradtságot a japán nyelv és az ország megismerésére.

A rossz hír az, hogy a Nihon / Nippon 日本 elnevezés kínai eredetű (putonghua rìběn, kantoni  yahtbún, sino-koreai ilbon 일본, sino-vietnámi Nhật Bản).
 Körülbelül az i.sz. 8. századtól használják¹, bár hasonló elnevezést használt Sótoku herceg 聖徳太子 (valószínűleg ő szolgált Shokotu Faisi nevének mintájáúl) is a kínai Szui 隋 dinasztiának írt levelében: 日出處天子 "a felkelő nap földjének ég-fia".



Mint látható, a 日本 két kínai írásjegy összetételéből áll:


日: "nap".  Mai sino-japán olvasata (音 on) [nicsi] és [dzsicu]:  csi < ti, cu < tu

     (vö.  sino-vietnámi nhật, kantoni iɐt)

A kínai szó változása Tódó Akijaszu 藤堂明保 szerint  niet -– niĕt (rɪĕt)--rɪəɪ -- rï.



本: "eredet, gyökér" Mai sino-japán olvasata [hon]:  h < φ < p.


A kínai szó változása Tódó Akijaszu 藤堂明保 szerint puən--puən--puən--pen.




Így a 日本  eredeti sino-japán alakja nitpon vagy nitφon lehetett:


① Komacu Hideo 小松英雄  szerint  nitpon→ nippon→ nippon
                                                ↘ niφon  (→ nihon)


                                        nippon 
② Hamada Acusi 浜田敦 szerint nitφon → niφφon ↗ 
                                      ↘ niφon (→ nihon)



Érdemes megemlíteni, hogy az 1603-1604 között szerkesztett japán-portugál szótárban, a  Vocabvlario da Lingoa de Iapam-ban [dzsippon] alakkal is találkozni:

Iippon: fino moto. oriente i. Iapão





 A 8. század előtti kínai forrásokban Japánt  倭 (sino-japán: [wa]) néven említik², amit aztán a japánok is átvettek és használtak a Kínával való kapcsolattartás során. A 倭 jelentése "kicsi görbe hátú ember", emiatt a japánok később a hasonló sino-japán olvasatú  和 kandzsit kezdték használni. (Mellesleg ebből a 倭-ból származik Japán mandzsu neve, az ooze ᠣᠣᡯᡝ <
倭子 is , és a nanai  niktǝ guroŋ ba "az alacsony emberek földje"  elnevezés is talán ebből származhat.) A  和  [wa] elnevezés mind a mai napig használatos, főleg összetételekben:

和解 [wage]:  japánra lefordítani, egyszerű szavakkal elmagyarázni

和食 [wasoku]: japán konyha

和室 [wasicu]: japán stílusú szoba

漢和 [kanwa]: sino-japán, pl szótár

stb






¹ 旧唐書:日本國者、倭國之別種也。以其國在日邊、故以日本爲名。或曰、倭國自悪其名不雅、改爲日本。

新唐書 東夷伝:日本古倭奴地。・・・後稍習夏音悪倭名、更号日本、使者自言、国近日所出以爲名。


² 魏志 倭人傳:倭人在帯方東南海之中・・・・。




Felhasznált irodalom:

『魏志倭人伝・後漢書倭伝・宋書倭国伝・随書倭国伝』岩波書店1994年

『日本語の隣人たち』白水社2009年

『講座日本語の語彙』 第11巻 語誌Ⅲ  明治書院1983年

藤堂明保編 『漢和大字典』 学研1978年




5 件のコメント:

  1. Idézet:
    "...de hasonló országnevet használt Sótoku herceg 聖徳太子 is a Sui-dinasztiának küldött levelében (日出處天子 a felkelő nap földjének ég-fia)."

    Nem ez volt az a mondat, melyet a kínai császár példátlan fennhéjázásnak tartott, mert csak saját magát tekintette az "ég fiának"?

    Azon meg se lepődök, hogy a japánok inkább a 和 kandzsit kezdték használni. De ahogy nézem a japán szótárat, a 漢-nak is megvan a maga pejoratív értelme...

    Egyébként Ráth-Végh István "Emberi butaság" c. könyvében olvastam arról, hogy a régi időkben rengeteg német írástudó latinosította a nevét, mert eléggé kínos értelmük volt (lemmerschwantz ill. gensfleisch az, ami eszembe jut, bár nem biztos hogy jól emlékszem, mert régen olvastam a könyvet). Egy hasonlóan kínos nevű japán, vagy kínai embernek elég, ha a lecserél néhány kandzsit?

    返信削除
  2. "Nem ez volt az a mondat, melyet a kínai császár példátlan fennhéjázásnak tartott, mert csak saját magát tekintette az "ég fiának"?"

    De, az :) 其の国書に曰く「日出づる處の天子、書を日没する處の天子に致す。恙無きや、云々」と。帝、之を覧て、悦ばず、鴻臚卿に謂ひて曰く「蛮夷の書、無礼なるあらば、復た以て聞する勿れ」と。


    "Egy hasonlóan kínos nevű japán, vagy kínai embernek elég, ha a lecserél néhány kandzsit? "

    Hm, jó kérdés. Ennek utána kell majd néznem. Viszont az ellenkezőjéről már hallottam, azaz büntetésként valakitől "elvenni" az eredeti nevét, és helyette egy pejoratív nevet adni.

    Pl a 清麻呂-ból 穢麻呂 lesz. Egyéb pejoratív nevek:
    乃呂志 (のろし)
    多夫礼 (たぶれ) stb

    (山口仲美著『日本語の歴史』)

    返信削除
  3. De ott van még a tófu 豆腐 is, amelynek "rohadás" 腐 kandzsiját néha más kandzsival szoktak helyettesíteni:豆富.

    返信削除
  4. Csang Kai-sek is törpe kalózokként - 倭寇 - emlegette a japánokat naplójában :)

    返信削除