2010年6月8日火曜日

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban1. 似非科学

Az interneten jó pár honlapon, fórumon lehet találkozni a japán-magyar nyelvrokonság lelkes híveivel, kik a nyelvrokonság bizonyítékaként hasonló hangzású japán és magyar szavakat vetnek össze.
Egy kis ízelítő:

mizu - víz

hakcsó - hattyú

ko - öböl, tó

haramu 'múlandóság' - halandó

Kioto - kikötő

samuraj - Szem-Úr-Raj

itosii - édes, ides

szeki - szék

stb

A fenti "módszerrel" akár még a német-japán (Name- namae 名前, so - szó そう, fett- futoi 太い), vagy az arab - japán (انت anta - anta /anata 貴方、جبة dzsubba -dzsuban 襦袢) nyelvrokonság is "bebizonyítható" :)

Hogy valójában mi alapján állapítják meg a nyelvrokonságot, arról itt lehet olvasni egy kis összefoglalót.

※ Ami a fenti japán szavakat illeti, a 水 mizu az ójapánban midu, és általában koreai átvételnek tartják :   mul < mïl :  midu    *myaldu        (Martin 1966, 246. oldal) 

※ A 白鳥 hakucsó sino-japán szó, elsődleges jelentése: fehér tollú madár. Ebben a jelentésben először a  14. századi Taiheikiben  太平記 látható:
一七・山門攻事「白鳥(ハクテウ)の羽にてはぎたる矢の、十五束三臥有けるを」
Másodlagos jelentése hattyú, ennek japán megfelelője a  鵠 kugui (kugufi), illetve 白鳥 siratori:
古事談〔1212~15頃〕一・白鳥来侍従池事「有白鳥〈羽鳥四尺許。身長三尺〉来住侍従池」
A japánban a "h" csak a 17. századtól jelent meg ; a hakucsó a japán-portugál szótárban facuchô alakban szerepel: 「Cignus 〈略〉Facuchô (ハクチョウ)、クグイノ タグイ」

※ A  湖 ko szintén sino-japán (<γuo), japánul mizuumi lenne...

※ A haramu (faramu) 孕む jelentése nem múlandóság, hanem "terhes", "magában foglal", "felduzzaszt" (a szél pl vitorlát), "duzzad"(kalász).

※ A Kiotó kandzsikkal 京都. A 京 (ki̯ɒng) jelentése "főváros, ahol palota áll", a 都 (tuo) jelentése "nagy város, ahol az emberek összegyűlnek"-tehát semmi köze a kikötőhöz.
A Kiotó (japánul Kjóto) olvasat pedig szintén kínai eredetű.

※ A szamurájról már korábban írtam.

※ Az itosii 愛しい eredeti jelentése "sajnálatra/szánalomra méltó, szegény". "kedvelt", "szeretett" jelentésben a 16. századtól van rá példa. Az itosii szó az itofu 厭 igéből lett képezve (itofu → itofosi), a hangalak változása: いとほし→いとをし→いとうし→いとし.

※ A szeki 席 egyrészt sino-japán szó, másrészt eredetileg gyékényszőnyeg jelentésű. Átvitt értelemben jelenthet ülőhelyet (legkorábbi előfordulása a 13. század) is, de a "szék" japánul iszu / isi 椅子 (isi:10. század, iszu: 15. század ) vagy pedig kosikake 腰掛 (16. század).

A fenti példa jól jellemzi az amatőr nyelvészek (nyelv)ismereteit.....



参考文献

『日本語源大辞典』

大野晋編『岩波古語辞典』1975年

中古音はGrammata Sericaによる → 『世界の文字の図典』吉川弘文館

『Vocabvlario da Lingoa de Iapam』

『現代新国語辞典』学研

『日本国語大辞典』

10 件のコメント:

  1. Te jó ég. Még nem is hallottam ilyen nézetekről, hogy ilyen szavak alapján hasonlítják a magyar és japán nyelvet.
    Azt hallottam már hogy sokan akarják rokonítani a két nyelvet, de hogy ennyire...
    Viszont a japán nyelvben csak a 17. században jelent meg a "h". Ez új volt számomra. Ezek szerint előtte "f"-nek ejtették a "h"-t?
    Erre hogy jöttek rá a nyelvészek?

    返信削除
  2. Köszönöm a hozzászólást!

    "Viszont a japán nyelvben csak a 17. században jelent meg a "h". Ez új volt számomra. Ezek szerint előtte "f"-nek ejtették a "h"-t?
    Erre hogy jöttek rá a nyelvészek? "


    Igen, a sor kiejtése korábban f volt, és ezt a Japánba érkező külföldiek feljegyzéseiből, illetve az általuk szerkesztett nyelvtanokból, szótárakból tudjuk: pl a kínai "Helin yulu " 鶴林玉露 (1248), a koreai "Csószenhan iroha" 朝鮮板伊呂波(1492), a portugál Rodriguez japán nyelvtanai (1620, 1604-8), a japán-portugál szótár (1603) stb.

    Ez az f hang feltehetően egy korábbi p -re mehetett vissza.

    Más kanák esetében is változott a kiejtés:
    さ ca?csa? ⇒ sza

    せ se ⇒ sze

    ち ti ⇒ csi

    つ tu ⇒ cu

    え e ⇒ je ⇒ e

    ゑ we ⇒je ⇒ e

    江 je ⇒ e

    stb


    "Azt hallottam már hogy sokan akarják rokonítani a két nyelvet, de hogy ennyire.."

    Magyar részről talán Kazár Lajos volt az, aki a '90-es években könyvet adott ki erről, de eredményeit és módszereit nemcsak a magyar, de japán oldalról is kritizálták....a magyar kritika fent is van valahol a neten, Futaky írta.

    Kapcsolódó bejegyzések:
    http://magyar-japan.blogspot.com/2009/09/nep-es-nyelvrokonsagi-akrobata.html
    http://magyar-japan.blogspot.com/2009/08/nep-es-nyelvrokonsagi-akrobata.html
    http://hetishaman.blog.hu/2009/12/23/csillagosveny_varga_csaba_osnyelv_agyrem

    返信削除
  3. Kimaradt egy kana:

    "Igen, a sor kiejtése" ⇒ "Igen, a は sor kiejtése"

    返信削除
  4. Egy evvel kapcsolatos cikk:
    finnugor.elte.hu/fgralap/mnyfalanyagok/Redeidilettantizmusrtf.rtf

    返信削除
  5. Azt hiszem ezzel a bejegyzéssel sok őrültet uszíthatsz magadra.
    A "délibábos nyelvrokonságról" Rédei Károly egész könyvet jelentetett meg.
    (Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Budapest, 2003.)
    Kazár már a nyolcvanas években a Kojiki "KO-DZSI-KI" fordításának előszavában a japán és a finnugor alapnyelv között keres kapcsolatokat. Korábbi tanulmányában 594 megfelelést talál, mint pl. a jp: 葉 [ha] finn: puu, magyar: fa, *fu: puwe
    Koizumi Tamotsu a "Jomongo no hakken" Tokyo 1998. cimű könyvében nem cáfolja, csak elutasítja, mást nem találtam.

    Ádám:
    Éppen a Kojiki lejegyzése alapján Hashimoto Shinkichi elég pontosan leirta a VIII. századi hangrendszert, és 8. magánhangzót következtetett ki.

    返信削除
  6. Köszönöm a hozzászólást!
    "Azt hiszem ezzel a bejegyzéssel sok őrültet uszíthatsz magadra."

    Lehet, hogy kifog majd rajtuk a japán nyelvű kezelőfelület :) Ha meg mégis jönnének az anyázások, max kimoderálom őket.

    "Koizumi Tamotsu a "Jomongo no hakken" Tokyo 1998. cimű könyvében nem cáfolja, csak elutasítja, mást nem találtam."

    Én is pont rá gondoltam....de ha lesz majd egy kis időm, utánanézek, hogy van-e még valaki.

    返信削除
    返信
    1. Így szól a kérdéses rész Koizumi könyvében:

      小泉保著『縄文語の発見』青土社 1998年  89‐90頁
      ハンガリーのカザール氏(L. Kazár) (一九八〇)は、さらに詳しく調べて類似例を594例も集めている。

      (日) 「夜」 yo: (フ) yö, (ハ) éj   < 基語形 *eje
      (日) 「葉」 ha : (フ) puu 「木」, (ハ) fa 「木」  < 基語形 *puwe
      (日) 「月」 tsuki: (フ) kuu, (ハ) hó < 基語形 *kuŋe

      「葉」と「木」の意味を安易に入れ替えることは望ましくないし、「月」における対比は形の上で無理である。 

      削除
  7. Ó, Ádám, ezek szerint még nem hallottad a briliáns japán nyelvészsziporkát, miszerint a Nara korban a haha-t (anya) papának mondták volna...

    返信削除
  8. Most még eszembe jutott egy kérdés (mert annyi időm van ilyesmin gondolkodni), hogy a kyoudaion a s és a sh hangot külön fonémának tanítják? Mert nekem van olyan könyvem, ami allofónnak írja, mert annyira a történelmi változást tartja szem előtt, hogy nem érdekli, hogy a mai nyelvben jelentésmegkülönböztető (pl. shakai-sakai)

    返信削除
  9. Hú, erre most nem tudok kapásból válaszolni, de majd utánanézek....

    返信削除

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。