Egy kis ízelítő:
mizu - víz
hakcsó - hattyú
ko - öböl, tó
haramu 'múlandóság' - halandó
Kioto - kikötő
samuraj - Szem-Úr-Raj
itosii - édes, ides
szeki - szék
stb
A fenti "módszerrel" akár még a német-japán (Name- namae 名前, so - szó そう, fett- futoi 太い), vagy az arab - japán (انت anta - anta /anata 貴方、جبة dzsubba -dzsuban 襦袢) nyelvrokonság is "bebizonyítható" :)
Hogy valójában mi alapján állapítják meg a nyelvrokonságot, arról itt lehet olvasni egy kis összefoglalót.
※ Ami a fenti japán szavakat illeti, a 水 mizu az ójapánban midu, és általában koreai átvételnek tartják : mul < mïl : midu *myaldu (Martin 1966, 246. oldal)
※ A 白鳥 hakucsó sino-japán szó, elsődleges jelentése: fehér tollú madár. Ebben a jelentésben először a 14. századi Taiheikiben 太平記 látható:
一七・山門攻事「白鳥（ハクテウ）の羽にてはぎたる矢の、十五束三臥有けるを」
Másodlagos jelentése hattyú, ennek japán megfelelője a 鵠 kugui (kugufi), illetve 白鳥 siratori:
古事談〔１２１２～１５頃〕一・白鳥来侍従池事「有白鳥〈羽鳥四尺許。身長三尺〉来住侍従池」
A japánban a "h" csak a 17. századtól jelent meg ; a hakucsó a japán-portugál szótárban facuchô alakban szerepel: 「Cignus 〈略〉Facuchô （ハクチョウ）、クグイノ タグイ」
※ A 湖 ko szintén sino-japán (<γuo), japánul mizuumi lenne...
※ A haramu (faramu) 孕む jelentése nem múlandóság, hanem "terhes", "magában foglal", "felduzzaszt" (a szél pl vitorlát), "duzzad"(kalász).
※ A Kiotó kandzsikkal 京都. A 京 (ki̯ɒng) jelentése "főváros, ahol palota áll", a 都 (tuo) jelentése "nagy város,
ahol az emberek összegyűlnek"-tehát semmi köze a kikötőhöz.A Kiotó (japánul Kjóto) olvasat pedig szintén kínai eredetű.
※ A szamurájról már korábban írtam.
※ Az itosii 愛しい eredeti jelentése "sajnálatra/szánalomra méltó, szegény". "kedvelt", "szeretett" jelentésben a 16. századtól van rá példa. Az itosii szó az itofu 厭 igéből lett képezve (itofu → itofosi), a hangalak változása: いとほし→いとをし→いとうし→いとし.
※ A szeki 席 egyrészt sino-japán szó, másrészt eredetileg gyékényszőnyeg jelentésű. Átvitt értelemben jelenthet ülőhelyet (legkorábbi előfordulása a 13. század) is, de a "szék" japánul iszu / isi 椅子 (isi:10. század, iszu: 15. század ) vagy pedig kosikake 腰掛 (16. század).
A fenti példa jól jellemzi az amatőr nyelvészek (nyelv)ismereteit.....
参考文献
『日本語源大辞典』
大野晋編『岩波古語辞典』1975年
中古音はGrammata Sericaによる → 『世界の文字の図典』吉川弘文館
『Vocabvlario da Lingoa de Iapam』
『現代新国語辞典』学研
『日本国語大辞典』
Te jó ég. Még nem is hallottam ilyen nézetekről, hogy ilyen szavak alapján hasonlítják a magyar és japán nyelvet.
返信削除Azt hallottam már hogy sokan akarják rokonítani a két nyelvet, de hogy ennyire...
Viszont a japán nyelvben csak a 17. században jelent meg a "h". Ez új volt számomra. Ezek szerint előtte "f"-nek ejtették a "h"-t?
Erre hogy jöttek rá a nyelvészek?
Köszönöm a hozzászólást!
返信削除"Viszont a japán nyelvben csak a 17. században jelent meg a "h". Ez új volt számomra. Ezek szerint előtte "f"-nek ejtették a "h"-t?
Erre hogy jöttek rá a nyelvészek? "
Igen, a sor kiejtése korábban f volt, és ezt a Japánba érkező külföldiek feljegyzéseiből, illetve az általuk szerkesztett nyelvtanokból, szótárakból tudjuk: pl a kínai "Helin yulu " 鶴林玉露 (1248), a koreai "Csószenhan iroha" 朝鮮板伊呂波(1492), a portugál Rodriguez japán nyelvtanai (1620, 1604-8), a japán-portugál szótár (1603) stb.
Ez az f hang feltehetően egy korábbi p -re mehetett vissza.
Más kanák esetében is változott a kiejtés:
さ ca?csa? ⇒ sza
せ se ⇒ sze
ち ti ⇒ csi
つ tu ⇒ cu
え e ⇒ je ⇒ e
ゑ we ⇒je ⇒ e
江 je ⇒ e
stb
"Azt hallottam már hogy sokan akarják rokonítani a két nyelvet, de hogy ennyire.."
Magyar részről talán Kazár Lajos volt az, aki a '90-es években könyvet adott ki erről, de eredményeit és módszereit nemcsak a magyar, de japán oldalról is kritizálták....a magyar kritika fent is van valahol a neten, Futaky írta.
Kapcsolódó bejegyzések:
http://magyar-japan.blogspot.com/2009/09/nep-es-nyelvrokonsagi-akrobata.html
http://magyar-japan.blogspot.com/2009/08/nep-es-nyelvrokonsagi-akrobata.html
http://hetishaman.blog.hu/2009/12/23/csillagosveny_varga_csaba_osnyelv_agyrem
Kimaradt egy kana:
返信削除"Igen, a sor kiejtése" ⇒ "Igen, a は sor kiejtése"
Egy evvel kapcsolatos cikk:
返信削除finnugor.elte.hu/fgralap/mnyfalanyagok/Redeidilettantizmusrtf.rtf
Azt hiszem ezzel a bejegyzéssel sok őrültet uszíthatsz magadra.
返信削除A "délibábos nyelvrokonságról" Rédei Károly egész könyvet jelentetett meg.
(Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Budapest, 2003.)
Kazár már a nyolcvanas években a Kojiki "KO-DZSI-KI" fordításának előszavában a japán és a finnugor alapnyelv között keres kapcsolatokat. Korábbi tanulmányában 594 megfelelést talál, mint pl. a jp: 葉 [ha] finn: puu, magyar: fa, *fu: puwe
Koizumi Tamotsu a "Jomongo no hakken" Tokyo 1998. cimű könyvében nem cáfolja, csak elutasítja, mást nem találtam.
Ádám:
Éppen a Kojiki lejegyzése alapján Hashimoto Shinkichi elég pontosan leirta a VIII. századi hangrendszert, és 8. magánhangzót következtetett ki.
Köszönöm a hozzászólást!
返信削除"Azt hiszem ezzel a bejegyzéssel sok őrültet uszíthatsz magadra."
Lehet, hogy kifog majd rajtuk a japán nyelvű kezelőfelület :) Ha meg mégis jönnének az anyázások, max kimoderálom őket.
"Koizumi Tamotsu a "Jomongo no hakken" Tokyo 1998. cimű könyvében nem cáfolja, csak elutasítja, mást nem találtam."
Én is pont rá gondoltam....de ha lesz majd egy kis időm, utánanézek, hogy van-e még valaki.
Így szól a kérdéses rész Koizumi könyvében:
削除小泉保著『縄文語の発見』青土社 1998年 89‐90頁
ハンガリーのカザール氏（L. Kazár） （一九八〇）は、さらに詳しく調べて類似例を594例も集めている。
(日) 「夜」 yo: (フ) yö, (ハ) éj < 基語形 *eje
(日） 「葉」 ha : （フ） puu 「木」, (ハ) fa 「木」 < 基語形 *puwe
(日） 「月」 tsuki: （フ） kuu, (ハ) hó < 基語形 *kuŋe
「葉」と「木」の意味を安易に入れ替えることは望ましくないし、「月」における対比は形の上で無理である。
Ó, Ádám, ezek szerint még nem hallottad a briliáns japán nyelvészsziporkát, miszerint a Nara korban a haha-t (anya) papának mondták volna...
返信削除Most még eszembe jutott egy kérdés (mert annyi időm van ilyesmin gondolkodni), hogy a kyoudaion a s és a sh hangot külön fonémának tanítják? Mert nekem van olyan könyvem, ami allofónnak írja, mert annyira a történelmi változást tartja szem előtt, hogy nem érdekli, hogy a mai nyelvben jelentésmegkülönböztető (pl. shakai-sakai)
返信削除Hú, erre most nem tudok kapásból válaszolni, de majd utánanézek....
返信削除