2011年6月9日木曜日

Mongol chunlian モンゴル文字の春聯 хoс уянга ᠬᠤᠤᠰ ᠤᠶᠠᠩᠭ ᠠ

Kínában holdújévkor az a szokás, hogy vörös papírra írt szerencsehozó írásjegyeket, jókívánságokat ragasztanak az ajtóra, de ez a szokás megtalálható a belső-mongoloknál is, természetesen mongolul.  Ezeket a papírcsíkokat kínaiul  春聯 -nek, mongolul хoс уянга -nak nevezik ( ᠬᠤᠤᠰ ᠤᠶᠠᠩᠭ ᠠ).
A képen látható feliratok:
az ajtó fölött:  ᠠᠮᠵᠢᠯᠲᠠ ᠪᠦᠲᠦᠭᠡᠯ ᠦᠯᠡᠮᠵᠢ (амжилт бүтээл үлэмж)  "(még) több sikert / eredményt!"
szemből nézve a baloldali: ᠪᠤᠭᠳᠠ ᠢᠢᠨ ᠰᠦᠯᠳᠡ ᠰᠠᠬᠢᠭᠰᠠᠨ ᠦᠯᠵᠡᠢ ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢᠲᠦ ᠡᠭᠦᠳᠡ  (богдын сүлд сахисан өлзий хийморьт үүд) "a szent szülde által védett boldog háznép"
jobboldali:  ᠪᠤᠶᠠᠨ ᠦ ᠢᠷᠦᠭᠡᠯ ᠤᠷᠤᠰᠢᠭᠰᠠᠨ ᠵᠤᠯ ᠵᠢᠷᠭᠠᠯᠲᠦ ᠡᠷᠦᠭᠡ  (буяны ерөөл оршисон зол жаргалт өрх )  "jószerencsével áldott boldog család"
baloldali ajtószárny: ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢ  (хийморь) "szerencsecsillag"
jobboldali ajtószárny: ᠮᠠᠨᠳᠠ  (манд)    "emelkedj"

(ha esetleg valaki jobb fordítást tud, ne tartsa magában!)



冩眞を提供して下さったHarnuud Horlo さんに感謝します! A képért köszönet Harnúd Horlónak!
ᠬᠤᠷᠯᠤ ᠭᠤᠸᠠᠢ ᡖᠤ ᠮᠠᠰᠢ ᠶᠡᠬᠡ ᠪᠠᠶᠠᠷᠯᠠᠯ᠍ᠠ!

11 件のコメント:

  1. A cirill átírás kiejtése megegyezik-e az orosszal?

    Úgy olvastam egyébként, hogy cirill betűket használnak a kínai muszlimok, a huik is.

    返信削除
  2. Nem, a mongol cirill kissé más :) Például a б félzöngés, kb b-p közti hang, a д szintén félzöngés, a ж lágy dzs, a т/ч/ц kissé hehezetes stb. Ami az oroszhoz képest nagyon más, az a ө és ү ("egyenesszárú у") betűk: előbbi egy ö-o, utóbbi pedig ü-u közti hang. Az ь egy rövid i-t jelöl, az ы pedig egy hosszú í, ami a birtokos/tárgyragban szokott előfordulni. A mongol cirill abc magyarázata megtalálható a Kara György szerkesztette Mongol-magyar szótárban, illetve az 1000 szó mongolul c. kis könyvecske nyelvtani összefoglalójában: http://www.scribd.com/fullscreen/40537288?access_key=key-14j43oshxbf98en6h8cg

    "Úgy olvastam egyébként, hogy cirill betűket használnak a kínai muszlimok, a huik is."

    Én úgy tudom, hogy az egykori Szovjetúnió utódállamaiban élő hui-k (dungán 東干人) használják a cirillt, de egykor ők is és a Kínában élő hui-k az arab írást is használták (Xiao'erjing/ شِيَوْ عَر دٍ /小儿经).

    返信削除
  3. igen érdekes volt, kár, hogy nem raktál fel több képet.
    én a helyedben írnék egyet a kínai újévi feliratokról is, vagy felrakhatod a dogám egy részletét..:D és akkor végre híres leszek!:)
    meg a japán szokásokról is.:)

    返信削除
  4. Sajnos csak ez az egy képem volt....
    A kínai feliratok elemezgetésére perpillanat most nincs időm, talán majd egyszer arról is írok-ha csak Skandalum meg nem előz :)

    返信削除
  5. Azt nem is tudtam, hogy a (belső-)mongoloknál is játszik a chūn​lián, gondolom nincs régebbi hagyománya, mint a népköztársaság megalakulása...Mondjuk amikor délen jártam, az ottani nemzetiségek falvaiban is láttam újévi tekercseket, igaz, azok kínaiul voltak, attól függetlenül, hogy zhuàng​-ok,máo-k, és másegyéb etnikumok által lakott területekről volt szó, akiknek szintén nem a zhōng​wén az anyanyelvük...

    返信削除
  6. Azt sajnos nem tudom, hogy mióta van ez a szokás, de majd megkérdezem a fénykép készítőjétől :)
    Én eddig a kínain kívűl mandzsu és naxi 納西 春聨t láttam eddig- a naxi az nagyon tetszett :)

    返信削除
  7. 何故に今の時期www
    でも、この文字かっこいいよねー!
    しかし、いまだに読めないワタシ・・・・・・・・・

    返信削除
  8. 確かに、旧正月は随分前終ったね (笑)
    実は、モンゴル語の春聯の存在、この前知ったので、投稿するのは六月になったわけだ (笑)

    返信削除
  9. Horlootól megtudtam, hogy náluk, Bajan Nuurban (巴彦淖尔/ ᠪᠠᠶᠠᠨᠨᠠᠭᠤᠷ ) ez a szokás az 1970-es években kezdődött .

    返信削除