2011年9月15日木曜日

Arigató, Szajónara 有難う、然様なら

さようなら (történelmi kana-helyesírás:さやうなら)

A "szajó" jelentése: olyan, úgy. A "jó" a kínai 様-ból van. A "nara" a "naraba" rövidülése, ami nem más, mint a "nari" 也 történés előtti alakja (nara) + a "ba" kötőpartikula, magyarra feltételes módként fordíthatjuk (1).
A "szajónara" 然様なら is eredetileg "szajónaraba" volt, jelentése : "ha úgy van". A "szajónara" a 18. században jelenik meg (2) , üdvözlésként a 18. század végéről van rá példa. Eredetileg nem használták önmagában, hanem pl a "nocsihodo" vagy a "gokigen'jó" kifejezésekkel használták együtt(3).


ありがとう  

Az "arigató" az "arigatai" 有難い melléknév (4) határozói alakjából származik:
arigataku → arigatau → arigató.
Gyakran  a goza(r)imaszu, szan, zondzsimasz szavakkal együtt használják- a 15. századból van erre példa (5). Önálló használata a 18. századból van dokumentálva (6).
A végére egy kis érdekesség:  az  arigatónak sajátos használata is volt az 1920-30-as években:

不良少年が婦女を誘惑する手段の一つ。ハンカチなどをわざと落として、注意してくれた人に礼を言って交際のきっかけをつくることをいう、不良仲間の隠語。〔特殊語百科辞典{1931}〕



(1) A "nari" jelentése ・・だ。・・である。・・・にある。・・・にいる。 , eredetileg a ni + ari összevonása.

(2) 歌舞伎・鳴神〔1742か〕「『御免なさい御免なさい』『左様ならあやまらしゃったか』」

(3) 洒落本・曾我糠袋〔1788〕「『さやうなら、御きげんよふ』『行ってまゐりやせう』」

(4) Az "arigatai" (klasszikus japán: arigatasi / arigataki) az "ari" 有り létige és a "katasi" 難い "nehéz megtenni valamit" jelentésű melléknév összetétele.
Eredetileg a jelentése: ritka; nehéz a megvalósítása; csodálatos stb.

(5) 大観本謡曲・松風〔1423頃〕「御宿参らせたく、〈略〉御志ありがたう候」


(6) 洒落本・北華通情〔1794〕自序「客を送る仲居は、モシありがたふ、愛郎(いろ)を往(いな)す芸子は、そんならェとぬれたり」



参考文献:

『日本国語大辞典』
『全訳解読古語辞典』 三省堂1998年

20 件のコメント:

  1. Kábé ezt a két szót ismerem japánból :)

    返信削除
  2. A "Jó napot!"-ot se úgy mondják, hogy "Jó napot!" :)

    返信削除
  3. Dana: Itt az ideje, hogy újabb japán szót tanulj :) 韓流 kanrjú : 한류 :)

    返信削除
  4. Lyaly:

    Pedig az első japán tanárom ('90-es évek) megpróbálkozott vele:

    良(りょう)ナポト :)

    Komolyra fordítva a szót, legközelebb utánanézek a こんにちは・こんばんは eredetének is.

    返信削除
  5. Az imént láttam a 国語学研究事典-ben, hogy a meidzsi-korban az "arigató"-t írták 多謝う -nak is :)


    「言文一致体」365. oldal

    返信削除
  6. Az ありがとう、illetve a köszönés kifejezése kapcsán az olyan szavak, mint a 気の毒、vagy a 忝い előfordulhatnak még a mai (nagyon formális) nyelvhasználatban, vagy ezek már teljesen kivesztek?

    De az ありがとう olvasatát hogy oktrojálták bele a 多謝う kanji-jaiba? :) Sok bajom lesz még az ezernyi olvasattal :)

    返信削除
  7. Szia, jó kis bejegyzés lett ez is!

    Érdekes, hogy sokáig nem is bírt "köszönet" jelentéssel a szó (Makura no soushiban is "ritka" jelentése van), és ezt máshogy kellett kifejezniük.

    A 気の毒-t hasznáják, de a 忝い-ra én is kíváncsi lennék! Szerintem formális szituációban inkább nevetséges, mint 丁寧. De a mindennapi életben, ha valamit nagyon meg szeretnének köszönni, akkor kicsit "poénból" előfordulhat. De pl. 上下関係-ben fura lenne. Legalábbis szerintem, de majd bitxəšï様 megmondja hogy van :).

    返信削除
  8. Chouwen, Máté

    Köszönöm a hozzászólásokat!
    Ahogy Máté is írja, a 気の毒-t használják, de a 忝い-jal én eddig csak max. mangában (おたんこナース), szótárban (Hepburn) találkoztam. Megkérdeztem a feleségemtől is, aki azt mondta, hogy ő is csak idősektől hallotta.
    "De a mindennapi életben, ha valamit nagyon meg szeretnének köszönni, akkor kicsit "poénból" előfordulhat."

    Erre én is gondoltam, bár lehet, hogy az átlag japán fiatal már nem érti meg :)
    Egyébként a klasszikus szótár szerint (全訳解読古語辞典) a 忝い jelentése eredetileg az volt, hogy "csúnya" :)


    "De az ありがとう olvasatát hogy oktrojálták bele a 多謝う kanji-jaiba?"

    Végül is a 多謝 jelentése az, hogy ありがとう :) Persze ma már ilyesmit nem követnek el, de pl meidzsi-taisó kori irodalomban lehet érdekes megoldásokkal találkozni. Pl a Macska vagyokban láttam ilyeneket:
    能く (よく)
    没分暁 (わからずや)

    Vagy Akutagavánál ezt: 顋髯 (あごひげ)



    Máté, Te (is) japán szakos vagy/voltál?

    返信削除
  9. "Egyébként a klasszikus szótár szerint (全訳解読古語辞典) a 忝い jelentése eredetileg az volt, hogy "csúnya" :)"
    Ez elsőre elég furcsa volt, mert tényleg, miért rakták volna erre a kanjira a csúnyát? Aztán elgondolkodtam, hogy esetleg azért, mert valaki azért érez szégyent, mert csúnya. De ez meg azért volt furcsa, mert "japán logikával" akkor azt jelentette volna, hogy "a csúnyaság által kiváltott szégyenérzet", vagy valami ilyesmit.
    Végül megnéztem itt: http://gogen-allguide.com/ka/katajikenai.html (az 一説 bekezdéstől van a lényeg).

    "Máté, Te (is) japán szakos vagy/voltál? "
    Igen, az vagyok.

    返信削除
  10. Szia Máté,

    Hú de korán keltél :) (magyar idő szerint).
    A klasszikus szótárban is kb hasonlót írtak, mint a fenti linken:
    もとは、容貌が醜い、の意で、そこからみっともない、恥ずかしい、の意が生じた。「みっともないこと」は相手に失礼なので、さらに恐縮する、意が加わった。相手、とくに目上の者に対して恐縮する気持ち、もったいないほどありがたいという感謝の気持ちも表す。

    "Igen, az vagyok."
    ELTE?

    返信削除
  11. bitxəšï,,

    Érdekes dolog ez :). Egyébként megnéztem a Kangxit, hátha onnan is kiderül valami, de nem igazán (辱也). Amúgy az utána következő kanji az eredetije; 㤁. http://www.kangxizidian.com/kangxi/0377.gif

    A Károlin tanulok.

    返信削除
  12. Én is megnéztem pár szótárt, de kb ugyanazt írják, mint a Kangxiban. A Morohasit kéne még megnézni, de azt csak jövő hét végén tudom..

    校正宋本廣韻:
    忝 辱也。
    辱 恥辱又汚也。悪也。

    實用大玉篇:
    忝 辱也。
    辱 恥也。屈也。汙也。僇也。

    粤京日注音漢日字典:

    忝 tim˅ tiăn TEN
    ① はずかしめる。けがす
      ② もったいない。分に過ぎる

    ”A Károlin tanulok. "

    Akkor lehet, hogy ismered a húgomat, mert ő is ott japán szakos (アルベケル・メリンダ http://ainumedveunnep.blogspot.com/)

    返信削除
  13. bitxəšï

    Értem. Lehet erre「容貌が醜い」dologra tényleg csak egy példa van, és az is csak ebben a fura formában (可多自気奈), és köze nincs a kanjinak (忝), meg a valódi jelentésének ehhez.

    Nem ismerem, de megnézem a blogját, köszönöm az ajánlást.

    返信削除
  14. 日本国語大辞典:

    etimológia:

    〓カタ(難)ンズル気ナシの義〔南留別志・名言通・燕居雑話・和訓栞〕。

    〓カタシケ(難気)ナシの義〔貞丈雑記〕。

    〓カドシキケ(廉気)ナシの転〔言元梯〕。

    〓カ(勝)タジ‐ケ(気)‐ナシ(甚)の義〔大言海〕。

    〓カタシケナシ(偏無審)の転〔紫門和語類集〕。

    Írásmódjai:
    忝・辱・叨・尊・惶・朕・貴・懼・恐・昌・立+忝

    返信削除
  15. Azt akarod mondani, hogy a 韓流 kanrjú : 한류 hallyu ugyanazt jelenti? Vagy a 韓流 kanrjú "japán kulturális hullámot" jelent? Tényleg hogy van japánul az, hogy Korea? (kiejtéssel légyszi)

    返信削除
  16. Dana,

    Nem, a kanrjú tényleg azt jelenti, hogy 한류 :)
    Dél-Korea neve Kankoku 韓国, É-Korea neve Kitacsószen 北朝鮮 (a hivatalos elnevezés persze más).
    Silla japánul Siragi 新羅, Kogurjo Kókuri 高句麗, Pekcse meg Kudara 百済.
    (Japánban is van-volt Kudara helynév, ami a Koreából áttelepültekhez fűződik)

    返信削除
  17. Köszönöm szépen, elég furán hangzik, hogy Kankoku, a Kókuriról nem is szólva^^

    返信削除
  18. Sőt, régen a "Kara" név is használatban volt, ami Koreát és Kínát is jelölhette.
    (Az etimológiája nem tisztázott, van, aki szerint a tunguz xala szóból, vagy a 고려 névből van stb)

    返信削除
  19. A Kókuriról jut eszembe, van egy olyan szó is, hogy "mukuri-kokuri" (蒙古高句麗 / 蒙古里国里). Ebből a "mukuri" Mongóliára, a "kokuri"Kogurjora utal, de az egész együtt jelölheti Mongóliát is.
    A szó elsődleges jelentése "félelmetes dolog", "ördög", és a Japánt megtámadó mongol-kogurjo seregre utal.


    (forrás: 日本国語大辞典)

    返信削除
  20. Megnéztem ezt a 忝-t a Morohasiban, ami a かたじけなくする olvasatnál a 和漢三才図会 藝才 倭字-ből idéz:
    忝 凡為謝礼之詞、㤁同、音飾、或用辱字、華人謂之感謝、又曰多謝、蓋忝辱共恥也、悪也、汚也、从寸在辰下、失農時於封畺上戮之也、辰者、農之時也、寸者、法度也、凡恩恵難謝、而自耻自戮之義、謙退也、漢文法亦用。

    返信削除