tag:blogger.com,1999:blog-7792026264977340507.post2681429562010626310..comments2023-05-09T22:41:19.639+09:00Comments on bitxəšï-史: Németes átírás (19. század vége) 19世紀末のドイツ式ローマ字転写bitxəšïhttp://www.blogger.com/profile/09558605760756811450noreply@blogger.comBlogger7125tag:blogger.com,1999:blog-7792026264977340507.post-57835719986545586262011-09-05T16:04:35.985+09:002011-09-05T16:04:35.985+09:00Szívesen:)
Ha kell, megvan az egész könyv befényké...Szívesen:)<br />Ha kell, megvan az egész könyv befényképezve.bitxəšïhttps://www.blogger.com/profile/09558605760756811450noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7792026264977340507.post-28572895304321326892011-09-05T15:55:16.790+09:002011-09-05T15:55:16.790+09:00Koszonom:)Koszonom:)gyujtohttps://www.blogger.com/profile/10216711871767726811noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7792026264977340507.post-80395797259687634602011-09-02T11:34:00.144+09:002011-09-02T11:34:00.144+09:00Noack könyvéről egy onlájn cikk:
Kaiser, Stefan:...Noack könyvéről egy onlájn cikk:<br /><br /><br />Kaiser, Stefan: The First Japanese Textbook cum Grammar Written in German : Philipp Noack's (1886) Lehrbuch der Japanischen Sprache. <br />http://www.tulips.tsukuba.ac.jp/limedio/dlam/M10/M1000540/4.pdfbitxəšïhttps://www.blogger.com/profile/09558605760756811450noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7792026264977340507.post-32917434501056531652011-09-02T11:14:04.350+09:002011-09-02T11:14:04.350+09:00Szia,
Ez a könyv a Die Kunst der Polyglottie soro...Szia,<br /><br />Ez a könyv a Die Kunst der Polyglottie sorozatban jelent meg a Hartleben kiadónál. Elvileg a sorozat többi tagját is kiadták Pesten.<br />Seidel könyve a beszélt és írott japán nyelvet tanítja.Sajnos nincsen benne lista a könyv megírása során felhasznált anyagokról, de itt-ott lábjegyzetben a következő nevek, címek bukkannak fel: Noack, Rein J. J. , Stephan Ladislaus, Jokohama kidan (横浜奇談). <br />A japán nyelvi részek latin betűs átírásban szerepelnek, de a könyv végén egy táblázatban feltünteti a kana írást és kb 951 kandzsit. <br /><br />Erről a könyvről eddig nem találtam cikket, elemzést stb, de felbukkan Hosina Kóicsi (保科孝一) "A tókjói nyelv létrejötte" (東京語ノ成立) című előadását megörökítő jegyzetfüzetben, amit pár éve fedeztek fel és adtak ki(『東京語ノ成立ー新しく発見された保科孝一講義録ー』筆録・小林政吾、翻刻:武田佳子). Sajnos most nincs nálam a könyv, de úgy rémlik, hogy az előadás valamikor a Meidzsi kor végén volt. <br />Seidelt az első fejezetben (口語法ノ性質) említik meg a 外国人の研究に属するもの c. résznél:<br />"Collado. Ars Grammaticoe iaponicae Lingua - 1632<br />Brown. Colloquial Japanese-1863<br />Aston. Short Grammer (sic.) of the Japanese Spoken language -1871<br />Chamberlain. Handbook of colloquial Japanese- 1888<br />Lange. Lehrbuch der Japanischen Umganssprache (sic.) - 1890<br />Seidel. Praktische Grammatik der Japanischen Sprache- 1890 "<br /><br />Seidelről sem találtam túl sok infót, és azt is kb 100 évvel ezelőtti lexikonból: <br /><br />"Seidel, August, Sprachgelehrter, geb. 29. Sept. 1863 in Helmstedt, 1889-1903 Generalsekretär der deutschen Kolonialgesellschaft in Berlin; veröffentlichte Grammatiken zahlreicher afrik. und ostasiat. Sprachen, ferner »Deutschlands Kolonien« (1902) u.a."<br /><br />(Brockhaus' Kleines Konversations-Lexikon, fünfte Auflage, Band 2. Leipzig 1911., S. 683)<br /><br />https://peter-hug.ch/lexikon/1888_bild/67_0937#Bild_1888<br />https://peter-hug.ch/lexikon/1888_bild/67_0938#Bild_1888<br />("Brockhaus Konversationslexikon, 1902-1910; Autorenkollektiv, F. A. Brockhaus in Leipzig, Berlin und Wien, 14. Auflage, 1894-1896; 17. Band: Supplement, Seite 935 unkorrigiert")bitxəšïhttps://www.blogger.com/profile/09558605760756811450noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7792026264977340507.post-67576644279028289972011-09-02T04:23:41.790+09:002011-09-02T04:23:41.790+09:00Figyu,errol az August Seidel-fele konyvrol kicsit ...Figyu,errol az August Seidel-fele konyvrol kicsit bovebben esetleg? Ki a szerzo, hogyhogy Pesten is, es egyaltalan, milyen a konyv es mik a kiadasi/szuletesi korulmenyek. Remlik, hogy kerestem es nem talaltam sehol ezt a konyvet.gyujtohttps://www.blogger.com/profile/10216711871767726811noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7792026264977340507.post-78144192465424816202011-09-01T01:49:32.759+09:002011-09-01T01:49:32.759+09:00Hú, jó hogy szóltál, lemaradt az évszám az elsőnél...Hú, jó hogy szóltál, lemaradt az évszám az elsőnél! Köszönöm! Seidel könyve 1890-ből való, a könyvben látható lábjegyzetek alapján Noack könyvét is használta, valószínűleg innen jött ez a fajta átírás is.<br /><br />"Vajon mi ebből a latin betűs átírás miatti torzulás, és mi az, ami a japán nyelv akkori állapotát tükrözi "<br /><br />Ez tulajdonképpen a korabeli kana-helyesírás átbetűzése (http://fubito.blogspot.com/2010/12/tortenelmi-kana-hasznalat.html), az összeolvadást egyáltalán nem jelöli, de igazából a tényleges kiejtést sem :) Pl a "kehu" az már akkor is "kjó" volt, vagy a "jotute" valójában "jotte" volt. Jó lehetett ebből tanulni japánul :) Ami németes, az a "j" j-ként való használata, valamint a "ss" s/sz, a "s" dzs/dz olvasata. <br />Noack így indokolja ezt a fajta átírást:"Auf die von anderer Seite erteilten Ratschläge betreffend die Umschreibung der japanischen Silben-und Lautzeichen nach der in englisch geschriebenen Büchern gebräuchlichen Methode einzugehen, hat sich der Verfasser nicht entschliessen können. Mögen englische Autoren in ihren Werken die Vokale nach deutsch-lateinischer und die Konsonanten nach englischer Aussprache zu schreiben für zweckmässig finden, so muss doch in einem deutsch und für Deutsche geschriebenen Buche die deutsche Aussprache gelten; das erfordert, abgesehen von dem Vorzuge der Einheitlichkeit der Aussprache, das nationale Selbstgefühl."<br /><br />(Noack, vi. oldal)bitxəšïhttps://www.blogger.com/profile/09558605760756811450noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7792026264977340507.post-56319023768638744712011-09-01T01:26:11.633+09:002011-09-01T01:26:11.633+09:00Kérdés egy amatőrtől:
Vajon mi ebből a latin betűs...Kérdés egy amatőrtől:<br />Vajon mi ebből a latin betűs átírás miatti torzulás, és mi az, ami a japán nyelv akkori állapotát tükrözi (pld. 'ippiki' helyett 'itu-piki')?<br />Vagyis: az első könyv (melynél nincs évszám kiírva, csak feltételezem, hogy a másodikhoz hasonlóan 19. századi), idején még nem volt a japánban ilyen fajta "összeolvadás"?Negirnohttps://www.blogger.com/profile/12440593682143717159noreply@blogger.com