2011年11月8日火曜日

Hamlet jokohama-pidzsin fordításban 横浜言葉訳のハムレット

Extract from the new Japanese Drama Hamuretu san " Danumaruku no Kami (Denumaruku no Kimi) " proving the plagiarisms of English literature of the 16 Century

Arimas, arimasen, are wa nan deska:-
Moshi motto daijobu atama naka, itai arimas.
Nawa mono to ha ichiban warui takusan ichiban;
Arui ude torimas muko mendo koto umi.
Soshite, bobbery itashimas o shimai? Shindanji, neru
Mada; sorekara, neru de hanashi mo yoroshi
Kokoro itai to issen mainichi bonkotz
Ushi ototsan arimas, sore wa dekimashta mono neru:-
Takusan skimashta shindanji;-neru-
Neru! okata nise haiken; sayo achira skoshi
serampan;
Kara ano shindanji no neru, nani nise haikin
dekimas
Kono nangai shindanji mono piggy shimashita,
Skoshi mata shinjo.

Vos valete, et plaudite.
Anata sayonara, soshte te ponpon.


 Ugyanez "rendes" japán nyelven, Cuboucsi Sójó fordításában:

存ふるか、存へぬか?それが疑問ぢゃ・・・・残忍な運命の矢石を、只管堪へ忍ふでをるが大丈夫の志か、或は海なす艱難を逆へ撃つて、戦うて根を絶つが大丈夫か?
死は・・・・・・ねむり・・・・・・に過ぎぬ。
眠って心の痛が去り、此肉に附纏うてをる千百の苦しみが除かるヽものならば・・・・・・
それこそ上もなう願はしい大終焉ぢゃか。死は・・・・・・・ねむり
・・・・・・眠る!
ああ、おそらくは夢を見う!・・・・・・そこに障魔があるわ。此形骸の煩累を悉く脱した時に、
其醒めぬ眠りの中に、どのやうな夢を見るやら、それが心懸りぢゃ。

Forrás / 参考文献:

坪内逍遥訳『沙翁傑作集 第1編』 早稲田大学出版部、1923年
"The Japan Punch" 1874
亀井秀雄著『一八六〇年代・横浜雑居ことばについて』 北大文学紀要48-3 (2000年)


Chouwen írása a kínai pidzsinről:  A kínai pidgin - 洋泾浜英语

12 件のコメント:

  1. ええ? そうですか。Yokohama-pidzsin?! Nahát, nem is tudtam, hogy volt ilyen...

    'Vos valete, et plaudite' - ez latinul van, búcsú véletek, s tapsoljatok (?) Érdekes, hogy belekerült a végére, igaz, gondolom csak afféle záróformula-kliséről van szó ilyen színházi műveknél.

    返信削除
  2. Igen,volt egy ilyen keveréknyelv Jokohama koncessziós zónájában (居留地), kb 1860-1900 között, ami a nyugati kereskedők és a japánok közti kommunikációban játszott szerepet. Ebben a japán szavakon kívül maláj, kínai, angol stb szavakat is használtak. Pl a fenti szövegben ilyen a piggy, amit magyaráznak a kínaiból (不可? 不够?) és a malájból (pergi/ ڤرڬي ?) is. Vagy ott a bobbery, ami állítólag eredetileg hindi szó volt (bāprē).
    Ennek a "jokohamai dialektusnak" van egy nagyon szórakoztató tankönyve is a 19. század második feléből (Revised and enlarged edition of exercises in the Yokohama dialect/横浜方言演習 http://www.archive.org/details/revisedenlargede00atki). Ebben a japán szavakat angolosan írják, gyakran úgy, hogy angol szavakra is hasonlítsanak:

    church - oh terror /=おてら(お寺)/

    you - oh my /=おまえ/

    bad - worry /=わるい(悪い)/

    stb.

    返信削除
  3. なんだこれ(笑)
    でも、ちゃんと英語の意味と日本語の言葉の間に笑いを誘う要素があって、なかなか知的ジョークに満ちているね!
    でも、別に横浜言葉と限定出来るものでもなさそうだね?

    返信削除
  4. 「でも、別に横浜言葉と限定出来るものでもなさそうだね?」

    church - oh terror などならそうだよね。
    英語表記の普通の日本語だね。
    横浜ことばは、上のハムレット訳だね。

    返信削除
  5. Ahogy a pidgin nyelvekről olvastam, volt egy mondat arról, hogy a második világháború után az amerikaiak által megszállt japán területeken is használatos volt egy darabig a pidgin. De arról nem volt szó, hogy milyen kapcsolatban állt az általad említett XIX. század végén használt változattal, vagy teljesen különbözött-e attól. Erről tudsz valamit?

    返信削除
  6. Eddig nem sok amerikai-pidzsin szöveget láttam, de amit eddig olvastam, az alapján úgy tűnik, hogy abban sokkal inkább az angol dominál, mint a jokohama pidzsinben, ahol a szórend végül is japán. A jokohama-pidzsin jellegzetessége még az あります、ありません、よろしい szavak használata. A szókincsben persze a japánon kívűl maláj, angol stb szavak is előfordultak. A „Revised and enlarged edition of exercises in the Yokohama dialect” szerint volt egy „Nankinized Nippon” is, ebben あります helyett az ある-t használták. Érdekes, hogy később a japánok által megszállt Taiwanon is egy ehhez hasonló pidzsint használtak azok, akik nem részesültek japán nyelvoktatásban.

    néhány példa:

    Amerikai-pidzsin:

    ’This you speak sayonara? (Is this the one you said was missing?)”

    Vagy

    „Taksan years ago, skosh Cinderella-san lived in a hootchi with sisters, poor little Cinderella-san ketchee no fun, hava-no social life. itsumo washee-washee, scrubee-scrubee, make chop-chop.”


    Jokohama-pidzsin:

    Watarkshee am buy worry oh char parra parra. (I feel ill, mix me some tea).
    /私塩梅悪い、お茶パラパラ/

    Nang eye boto high kin arimas (I see a long boat)
    /長いボート拝見あります/


    Nankinized Nippon:

    Fu’tarchi fu’tarchi yohtchi aloo (twice two are four)

    Watak-kuu-lack’shee am buy wolly alloo


    Taiwani pidzsin:

    「リーヤ(汝)チレ (此)幾ラアルカ」
    「チレ。一斤十五銭アル」
    「タカイタカイアルネ、マケルヨロシイネ」
    「タカイナイヨ、オッサン(奥さん)ロコモ(何処も)十五銭アルヨ、アナタ、ワタシ、ホーユー(朋友)アル、ヤスイアルヨ」
    「ウソ言ヒナサイ。ドコノ野菜屋モ十二銭アルヨ、リーノモウ買ハンヨ。外ノ買フカライランヨ。 」
    「ホー、ホー、ヨロシ、ヨロシ、オッサン、マケルアルヨ。イクラ買フアルカ。」

    Forrás:
    日本統治時代における台北市在住「台湾人」の日本語使用 The Use of Japanese Language by "Taiwanese" Who Lived in Taihoku City, Japanese Colonial Taiwan : Focusing on the Socioloct https://soar-ir.shinshu-u.ac.jp/dspace/bitstream/10091/1834/1/InternationalStudent01-06.pdf

    日本におけるピジン・クレオール言語の歴史(英語教育法) A Brief History of Pidgins and Creoles in Japan(English Teaching)
    http://ci.nii.ac.jp/els/110007324574.pdf?id=ART0009178749&type=pdf&lang=jp&host=cinii&order_no=&ppv_type=0&lang_sw=&no=1321694706&cp=

    返信削除
  7. 面白い!Köszönöm a magyarázatot! Korábban nem gondoltam, de valójában nagyon sok helyen használták a pidgint, Kelet-Ázsián kívül is vagy száz féle egyéb pidgin variáns létezett.

    返信削除
  8. Most találtam egy érdekes cikket, amiből megtudtam, hogy a taiwani atayal (泰雅) népen belül még ma is használatos egy "kreol-japán nyelv".
    (2006-2008 között folyt egy kutatás a következő négy faluban:寒渓村・東岳村・金洋村・澳花村)

    Néhány példa:

     anta   bla : こんにちは
    (あなた) (元気)

     waha  no  meymey mo bengkio  teru. 
    (私)(の) (妹)(も)(勉強) (てる)

    = 私の妹も勉強している。

    sinsiy   doko    aru?  
    (先生) (どこ) (ある)
    = 先生はどこにいる?


    Forrás:
    真田 信治・簡 月真「台湾における日本語クレオールについて A Japanese Creole in Taiwan」
    『日本語の研究』 4(2), 69-76, 2008-04-01

    返信削除
  9. Ez is érdekes, főleg, hogy ilyen sokáig használatban maradt. De most ezt egymás közötti kommunikációban használják? Mármint atayal-atayal diskurzusánál? Mert gondolom anno a japán jelenlét indokolta a nyelv létrejöttét, aztán meg a japánok elmentek Taiwanról...

    返信削除
  10. Igen, a japán megszállásnak köszönheti a kialakulását. Ezt a nyelvet egymás között használják, sokan elsődleges nyelvként. Az idősek formális alkalmakkor "rendes" japán nyelven is szoktak beszélni (vannak közülük olyanok is, akik amúgy sem tudnak folyékonyan atayalul beszélni).

    A kreol-japán használata korosztályonként ilyesmi lesz:

    idősek: kreol-japán, japán, (ritkábban használja, vagy egyáltalán nem ismeri: atayal nyelv)

    középkorúak: kreol-japán, pekingi kínai

    fiatalok: pekingi, (ritkábban használja, vagy egyáltalán nem ismeri: kreol-japán)



    Más. Az 1930-as években Japánban pidzsin-japán dalt is írtak:
    チンライぶし (チンライ= kínai 請來)
    http://www.youtube.com/watch?v=5uOjfwX7nXo

    手品やるアル 皆来るヨロシ/うまくゆこなら 可愛がっておくれ/娘なかなか きれいきれいアルヨ / チンライチンライ  チンライチンライ/チンライライ

    返信削除
  11. そうですか。びっくりしています!この歌は聞き良い! 笑

    返信削除