2011年10月1日土曜日

Aicsi 愛知

Augusztus végén Aicsi prefektúrába költöztem, így kíváncsiságból utánanéztem néhány helyi földrajzi névnek.

1. Aicsi  愛知  . Eredetileg Ajucsi, a Nihonsokiban 吾湯市, 年魚市  írásmódban látható  (a Manjósúban Ajudzsi 年魚道 ) . Mivel a csi szótag egy korábbi ti-re megy vissza, az Ajucsi korabeli kiejtése Ajuti lehetett. Az Ajuti etimológiája még nem tisztázott, egyes vélemények szerint a jelentése "szerencsét hozó szél", mások szerint "a hely, ahol sok a forrás".
Az "Aicsi"  olvasatra a 10. századból van példa:
二十巻本和名抄〔934頃〕五「尾張国 〈略〉愛智〈阿伊知〉」

Siga prefektúrában 滋賀県 is van 愛知  helynév, azonban ennek az olvasata "Ecsi".

2.Nagoja 名古屋. Korábbi írásmódjai 那古野, 名護屋, 浪越 stb. Nagoja másik neve : Hósza 蓬左.
A Nagoja név eredetére is számos elképzelés van, pl "kellemes éghajlatú hely" , "halászfalu" (魚子屋), "csendes öböl", "sík terület" stb.

3.Kaszugai 春日井.  Eredetileg  Kaszugabe volt, a 10. századi 二十巻本和名抄-ban is ebben a formában szerepel (春部 加須我倍).  Kaszugai-nak a Kamakura-Muromacsi kor óta hívják.


A mellékelt képen Nagoja jelképe,  egy sacsihoko (鯱) látható, ami egy tigrisfejű, tüskés hátú képzeletbeli hal.  Úgy képzelték, hogy tengerben élő állatként megelőzi a tűzvészt, így gyakran díszítették vele az épületeket.


参考文献

『日本歴史地名大系』
『日本国語大辞典』
『角川日本地名大辞典』
木村・牧山共著『日本十大都市名・由来と史的背景』

3 件のコメント:

  1. Ezt 那古野 - kínaiul nàgǔyě - átírást nem nagyon értem, mert gyakorlatilag kínai hangátírásnak tűnik. Miért lett volna arra szükség?

    返信削除
  2. Szerintem arról lehet szó, hogy itt éppen a kandzsik kínai eredetű olvasatát használták a japán szótagok lejegyzésére- a 名護屋 viszont "kevert", mert a 名 és a 屋 esetében a japán olvasatot használták fel.
    A Kaszugabe 加須我倍 írásmódja is a kandzsik kínai eredetű olvasatán alapszik.

    → http://fubito.blogspot.com/2009/02/manjogana.html

    返信削除