A Morohasi-féle Nagy sino-japán szótárban a legtöbb vonásszámú kandzsi 64 vonásból áll:
tecu /tecsi : fecseg
szei: jelentése ismeretlen
Ezek után kíváncsi lettem, hogy a siniform (漢字系文字・擬似漢字系文字) írásoknál mi lehet a helyzet.
A dzsürcsi írásban-Jin Qi Cong szótára alapján- a legtöbb vonásból álló írásjegy mindössze csak 10 vonásból áll:
"tui"
?
?
na: föld
"su"
?
yohi:borító
mede-eri:tenger
"hiyen"
aihuma: kínai lágyhéjú teknős
?
"kung"
Takeucsi chữ Nôm 字喃 szótárában a legbonyolultabb írásjegy 35 ecsetvonásból áll :
sờm → sờm sỡ : "közönségesség".
Ezeknél "durvább" írásjegy látható a kokudzsi szótárban . 84 vonásból áll!
Olvasata a szótár szerint "taito", és állítólag ez egy japán családnév, de Szaszahara Hirojuki szerint valójában inkább álnév lehetett. Ez tulajdonképpen 2 kandzsi, a "tai" (䨺) és a "tó" (龘) összevonásából áll. A 䨺 "tai" jelentése "felhős", a 龘 "tó" jelentése "kúszó sárkány".
De itt van még az "óicsiza" (大いちざ)is a maga 79 vonásával-szintén kokudzsi:
参考文献
『国字の字典』
『大漢和辞典』
『實用大玉篇』
金啓孮編著『 女真文辞典 』 文物出版社出版 1984.
竹内与之助著『字喃字典』大学書林 ㍼63年
笹原宏之著2006年『日本の漢字』岩波新書
杉本つとむ編『異体字研究資料集成一期九巻』
登録:
コメントの投稿 (Atom)
Ne feledkezzünk meg erről sem:
返信削除http://en.wikipedia.org/wiki/Biang#The_Chinese_character_bi.C3.A1ng
Huu, koszonom szepen! Nem semmi!
返信削除Pont a polcomon van a "漢字的隠秘世界" c. konyv, es megtalaltam benne ezt is, igaz, kb csak 1 oldalt szentelnek neki. Uj informacoval nem lettem gazdagabb, ugyanazt irjak, mint a Wikipedian, azzal a kulonbseggel, hogy az emlekezteto versike kicsit maskeppen szol:
一点顶破天,黄河两头湾。
八字张大口言字往里走。你一扭,
我一扭,
你一长,我一长,
中间坐着马大王。心字低,
月字旁。
一个钉钉挂衣裳,
坐个车车到咸阳。
wooow! kicsit rosszul is lettem ezektől az írásjegyektől...:)
返信削除笑
返信削除Allitolag van tobb mint 100 vonasos 漢字 is, de az altalam hasznalt szotarakban sajnos nem talaltam....
Ejha. Ezek úgy néznek ki, mint azok a kis kódok, amikről fotót készítve a telefonod egy linket ad ki. :)
返信削除