Agyagtábla írásgyakorlat 粘土板実習

Ma, az utolsó előtti sumér órán az agyagtáblára való írást gyakoroltuk-jobb híján gyurmával és bambusz evőpálcikából faragott "tollal". Ha ezt a sumér írnokok látták volna... :)
Nem volt egyszerű az "agyagtábla" kis mérete miatt, és az is nehezítette a dolgot, hogy a táblát állandóan forgatni kellett.

Az ékírásnak látszólag semmi köze a japán írásrendszerhez, de megfigyelhető némi hasonlóság, a japán írás ismeretében a sumér írásrendszer könnyen megérthető-az órán mi is így tanultuk. Így van az okuriganának 送り仮名 és a furiganának 振り仮名 is sumér megfelelője, valamint a szójelek és a szótagjelek (漢字仮字交じり) együttes alkalmazása is megtalálható az ékírásban.
Az ékjeleket felépítésük, kialakításuk alapján a kínai írás 六書 rikuso / liushu elve szerint is csoportosíthatjuk-de ezenkívűl is vannak egyéb írásjegyalkotó módszerek, mint a gilimû, gunû, tenû, stb.


1, képjelek - sókei / xiangxing 象形 kur "hegy, idegen ország" - ez megtalálható a Dósisa 同志社大学 egyetem címerében is, aminek tervezője Juasza Hangecu 湯浅半月 költő és orientológus.
2, elvont fogalmakat kifejező jelek - sidzsi /zhishi 指事 sa9 "fél"
3, összevont jelek - kaii / huiyi 会意 ka "száj" + ninda "kenyér" = gu7 "enni"
4, jelentésre utaló részből és fonetikai elemből álló írásjegyek - keiszei / xingsheng 形声 bad3 > városfal+ bad
5. jelentésbővülés - tencsú / zhuanzhu 転注 apin "eke" → engar "földműves"
6. az írásjegyek kiejtésének kölcsönzése - kasa / jiajie 仮借 šum2 "fokhagyma/vöröshagyma" → "adni"

További érdekesség, hogy Daniel C. Snell a "Workbook of Cuneiform Signs" megírásakor Patrick Geoffrey O'Neill "Japanese Kana Workbook" c. munkáját vette alapul.


参考文献

「世界文字辞典」
Zólyomi Gábor:A sumer nyelv és írás