2009年7月16日木曜日

Kiállítás ajánló: Írások nyomában a Selyemúton-az orosz expedíciók gyűjteményei 展覧会『シルクロード 文字を辿ってーロシア探検隊収集の文物』


A Kiotó Nemzeti Múzeumban (京都国立博物館) egy érdekes kiállítás tekinthető meg 2009. VII.14- IX.6. között. A kiállításon az orosz expedíciók által Belső-Ázsiában -főleg Dunhuangban 敦煌, Turfánban, Kucsában 亀茲, Khotánban 于闐, Karakhotoban 黒水城 és Karasáhrban 焉耆- gyűjtött anyagot mutatják be. A bemutatásra kerülő anyagok között kb 150 kínai, tangut, szogd, ujgur stb kézirat illetve nyomtatott könyv látható.

Aki éppen Kiotóban jár, feltétlenül nézze meg!
http://www.kyohaku.go.jp/jp/index_top.html


『全世界に5万点もあるといわれる敦煌を中心とした西域出土の文献は、中国、イギリス、フランス、ロシアに所蔵されるものが世界四大コレクションといわれています。
 この展覧会では、その四大コレクションのうちロシアのコレクション、すなわちサンクトペテルブルクにあるロシア科学アカデミー東洋写本研究所所蔵の文献類を、同研究所の全面的な協力を得て、「敦煌学発祥の地」である京都で公開するものです。
 これらの文献類は、敦煌と中央アジア周辺、さらにはカラホトのものが有名であり、写本の仏教経典を中心に漢文・西夏語・コータン語・トハラ語・ソグド語のものなど、その総数は断片を含んで2万点以上と報告されています。時代的には、ほぼ4世紀から12世紀にわたり、文字の違いはいうに及ばず、写本のかたちや書写の形式などにもそれぞれの違いが見られ、大変興味深いものがあります。
  今回の展示では、コータン・クチャ・カラシャール・トルファン・敦煌・カラホトで発見された文献を中心に、その中から世界的にもよく知られた写本・版本類の優品約150件を展示します。そのほとんどが日本初公開です。
  悠久のシルクロード、その大地に眠っていた文献類を目の当たりにする絶好の機会となりますので、ぜひご鑑賞ください。』

京都国立博物館
〒605-0931 京都市東山区茶屋町527
Tel. 075-525-2473(テレホンサービス)

7 件のコメント:

  1. Épp tegnap néztem, hogy milyen kiállítások lesznek Kiotóban, amikor ott leszünk (augusztus végén). Első nekifutásra ez tűnt a legérdekesebbnek. Majd meglátjuk, hogy lesz-e rá időnk.

    返信削除
  2. Szia!

    Jottok Kiotoba? Kiraly!
    Van meg egy jo kiallitas, itt van a linkje
    ルーヴル美術館展 —17世紀ヨーロッパ絵画—
    http://www.city.kyoto.jp/bunshi/kmma/exhibition/louvre.html

    返信削除
  3. Rettentő érdekesnek tűnik a kiállítás. Nincs angol nyelvű (és persze jól illusztrált) katalógusa?

    返信削除
  4. De, angol katalógus van, illusztrácó nélkül...Mindenesetre megkeresem és beszkennelve felrakom. Maga a kiállítás érdekes volt, szerencsére kevesen is voltak. Két dolog nem tetszett, az egyik, hogy a magyarázatokban időnként keverték a nyelv és az írás fogalmát. Konkrétan a szogddal kapcsolatban ilyesmi hangzott el:
    " A szogd írás a szogdok által használt nyelv volt". A másik, hogy egy mongol kézirathoz azt írták, hogy 12. századi. Ezzel csak az a gond, hogy az ujgur-mongol írás használata tudomásom szerint a 13. században kezdődött. Szerencsére a fényképes katalógusban már azt írták, hogy kora ismeretlen, de nem lehet olyan régi. Ezt a két dolgot leszámítva jó kis kiállítás volt.

    返信削除
  5. Rosszul emlékeztem, angol katalógus nem volt meg itthon....
    A japán nyelvű itt látható (sok a kandzsi, az talán valamennyire segíthet)
    http://www.kyohaku.go.jp/jp/tokubetsu/090714/mokuroku/mokuroku.pdf

    返信削除
  6. Köszönöm a linket! Tényleg elég jól meg lehet érteni a lényeget a kandzsikból. De illusztrált katalógust nem adtak ki?

    Látom persze a szájtjukon van fent néhány kép, de jó lenne minél több, meg aláírásokkal is.

    Engem most nemcsak általában kínai és Selyemút-vonzalmam, hanem kifejezetten a Stein Aurél által felfedezett dunhuangi kéziratokról készült szájtjaink miatt érdekelne a dolog (dunhuang.mtak.hu és stein.mtak.hu).

    返信削除
  7. De, kiadtak egy illusztrált katalógus-féleséget, kb 200 oldal és japán nyelvű. Az elején az orosz expedíciókról lehet olvasni, aztán a 35. oldal tájától következnek a képek. Összesen 128 kép van.

    返信削除