Ettől függetlenül persze érdekes téma, hogy a magyar, hun népnevek mikor jelennek meg a japán forrásokban -a hozzászólásokban várom a kiegészítéseket, pontosításokat. よろしく m(__)m
1. Magyarország (mai japán neve: Hangarí ハンガリー)
Magyarország neve először valószínűleg az 17. században jelenik meg: Matteo Ricci (利瑪竇) világtérképén 翁阿利亞 ウンカリア [unkaria] , Giulio Aleni (艾儒略) földrajzi leírásában 翁加里亞 alakban szerepel. Szintén utóbbi néven jelenik meg az 1714-es 世界人物図巻 c. műben, ami a külföldi országokat, népeket mutatja be. Ebben egy magyar férfi és asszony képe látható; a kép szélén a következő magyarázat olvasható:
翁加里亜ハウンカリートモ云此国欧羅巴ノ内ニ在テ産物甚多豊饒ニテ牛羊(殊?)二繁殖スト云最モ寒國也
"Wonkariát Unkarínak is nevezik. Ez az ország Európában van. Terményekben nagyon gazdag, sok marhát és birkát tartanak. Rendkívül hideg ország".
Van egy ritkábban használt szó is a magyarokra, a マジャール [madzsáru]. Erről egyelőre a következő adatokat találtam:
『特命全権大使米欧回覧実記』 1878: マキアーレン [makiáren] (← Magyaren ?)
『最新外国地理教科書』 1902: マジャール [madzsáru]
/A Mongolok Titkos Történetében is előfordul a magyar népnév (kínai átírásban 馬札舌兒), amit a japán fordításban [madzsaru]-nak マヂャル 馬札兒 írtak át/
Magyarország egyéb japán elnevezéséről szintén a Birodalmak asztalánál c. könyvben lehet olvasni (46-47.oldal).
2. xiōngnú* / sino-japán [kjódo] 匈奴/
A Japán nyelv nagyszótára (『日本国語大辞典』) a 匈奴 népnévre a 14. századi 『松井本太平記』 [macuibon taiheiki] -ből idéz:
「誓って匈奴（ケウド）を掃って身を顧みず五千の貂錦胡塵に喪す」
Később a 匈奴 szó a szendai daimjóra is utalhatott. Mivel Óút 奥羽 "barbár" földnek tartották, ezért kapta a szendai daimjó a 匈奴 becenevet ： 「匈奴をばとうとう嫌ひ高尾死に」
(雑俳・柳筥 1783－86. 二)
Érdemes megjegyezni, hogy a 匈奴-nak van [ebiszu] olvasata is, amely szó végső soron talán ainu eredetű, és a japánban "emisi", "idegen (nép)", "barbár" jelentésben használták:
匈 エヒス 奴 (『弘決外典鈔』 巻上 弘安７年 金沢文庫)
3. Hun
A hunok (mai japán elnevezésük [fun] フン) említésével is eddig csak meidzsi-kori könyvekben találkoztam, pl :
『羅馬史略』 1874: 匈奴 ハンス [hanszu] (← angol Huns ?)
『丸善 百科全書』 1885: 匈奴 ヒュンヌ [hjunnu] （← hiungnu ?）
『樗牛全集』 1906: フン人 [fun(dzsin)] (← angol Hun ?)
* A 匈奴 írásjegyek olvasata a következőképp változhatott Tódó Akijaszu （藤堂明保） szerint:
匈： hɪuŋ - hɪoŋ - hioŋ - šiuəŋ (xiōng)
奴： nag - no (ndo) - nu - nu (nú)
参考文献/ Forrás:
Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. A monarchiabeli Magyarország és Japán kapcsolattörténete 1869-től 1913-ig, korabeli és új források alapján. Ad librum, 2010
『日本国語大辞典』
『角川外来語辞典』
藤堂明保『学研漢和大辞典』 1980年
『訓点語彙集成第二巻』
大槻文彦編訳『羅馬史略』巻十 1874年 10.lap
『丸善 百科全書』第二冊中巻 1885年 809.oldal
『樗牛全集』 第５巻 博文館 1913年 (első kiadás:1906) 525．oldal
『特命全権大使米欧回覧実記』 1878年 4. kötet 420. oldal
『最新外国地理教科書』 1902年 2. kötet 32. oldal
『成吉思汗実録』 1907年 589. oldal
Arról volt esetleg valami, hogy magyar, hun, és xiongnu alatt egyaránt a magyarokat értették, vagy különálló népként tekintettek rájuk?
返信削除Kínában az idősebbek mindig kapásból felhozták a xiongnu-kat, ahogy mondtam, hogy Xiongyali-ból jöttem.
ところで、すごく面白いです！
A fent emlegetett könyv írója utánanézett ennek a japán Országgyűlési könyvtár ( http://kindai.ndl.go.jp/index.html ) eddig digitalizált meidzsi-kori anyagaiban, és azt az eredményt kapta, hogy a hun-magyar (pl Magyarország a hunok egy része, a magyarok a hunokkal keveredtek stb) rokonságot emlegető könyvek száma elenyésző. (189. oldal)
返信削除Ja, amikor először találkoztam belső-mongolokkal, nem értették azt, hogy madzsar ᠮᠠᠵᠠᠷ. Végül amikor japánul mondtam, akkor esett le nekik :)
Kérdeztem, hogy akkor mégis hogy hívják nálatok Magyarországot? Erre azt felelték, hogy "Hangari" ᠬᠠᠩ᠌ᠭᠠᠷᠢ :)
Ez a (linkelt) kép nagyon jó, köszi szépen!
返信削除Tényleg érdekes az a 豚. Még az inoko csak-csak, de a nikuzuki elég fura. Arra gondoltam, hogy lehet 豘, de úgy csak még bizarabb.
Igen, kissé tanácstalan vagyok 崩し字 ügyben...Vajon mi illik a 牛 - 羊 - sorba?
返信削除Találtam egy másik könyvet is, ami Magyarországról szól (Ongaria), de az országleírás egyáltalán nem érinti az állattartást..
外蕃容貌図画, 1855
http://archive.wul.waseda.ac.jp/kosho/ni16/ni16_02283/ni16_02283_0002/ni16_02283_0002_p0007.jpg
belső-mongolok tényleg nem értik azt, hogy madzsar, másfél év alatt csak egy arccal találkoztam, aki vágta miről van szó
返信削除Köszönöm! Gondolom akkor a Hangari alak elterjedtebb :)
返信削除Tegnap hazafelé a távolsági buszon a mellettem ülő japán úr beszédes kedvében volt, és természetesen előjött a "Honnan jöttél" kérdés is :) Magyarország valahonnan rémlett neki, de ő úgy gondolta, hogy ott is angolul beszélnek :)
Ami az állítólagos 豚-t illeti, a képet a facebookra is feltettem, ahol a 殊-ra illetve a 特-ra tippeltek. A 『くずし字解読辞典』-ben látottak alapján a 殊 valószínűbbnek tűnik.
返信削除belső-mongiban is mindenki meg van győződve, hogy az összes fehér ember angolul beszél, mikor mondom, hogy van saját nyelvünk, akkor azt kérdezik, hogy az mennyire tér el az angoltól
返信削除egyébként a szájhagyományban nem szerepel, hogy mi onnan származnánk, sőt még a XVIII. században emigrált mongolokról sem tudnak, akik végül a Volgánál telepedtek le (igaz, egy részük később visszatért)
Igen, tegnap az én útitársam is kérdezgette, hogy az angol mennyire tér el a magyartól :)
返信削除Lehet, hogy Magyarországon alakult ki az a "szájhagyomány", hogy a mongolok, ujgurok stb a rokonaiknak tartanak minket? Találkoztam már itt ujgurokkal is, de egyikük sem borult a nyakamba, és rokonságot sem emlegettek :)
Valahol olvastam, talán valamelyik Osváth-tanulmányban, hogy Koreában sokáig a 항가리 volt az elterjedt alak, de aztán olyan pipák lettek a japánokra, hogy azóta 헝가리 van. A kép tényleg eszelős :))
返信削除Hú, Dana, köszönöm az infót! Nagyon érdekes! Gondolom a 2. vh után változtatták meg a szót :)
返信削除Cikk a külföldi földrajzi nevek kandzsis írásmódjáról: 近代日本語における外国地名の漢字表記—明治・大正期の新聞を資料として
返信削除A cikk végén függelék is van, ahol Magyarország japán nevének különböző írásmódjai is megtalálhatók:
匈牙利
匈瓦利
洪喝利
洪曷利