2011年12月1日木曜日

A magyar / hun/ xiongnu népnevek a japán forrásokban 日本の文献に現れる「ハンガリー」、「匈奴」、「フン」に就いて

Időnként lehet hallani olyan véleményeket, hogy a japán köztudat szerint  a magyarok és a japánok rokon nép. Azonban eddigi tapasztalataim szerint a japánok 90 százalékának fogalma sincs se Magyarországról, se a magyar nyelv létezéséről (a 外人 csakis angolul beszélhet). Az elterjedt városi legendával szemben a japán iskolai tankönyvekben sem írnak a magyar-japán rokonságról, de a világtörténelem tankönyvben is csak néhány magyarországi történés van megemlítve. A magyar-japán rokonság eszme a 19. században alakulhatott ki, kialakulására valószínűleg hatással lehetett a japán nyelv ural-altaji vagy uráli eredeztetése is. A Magyarország képről a korabeli Japánban bővebben lásd a "Birodalmak asztalánál" c. könyvet.
Ettől függetlenül persze érdekes téma, hogy a magyar, hun népnevek mikor jelennek meg a japán forrásokban -a hozzászólásokban várom a kiegészítéseket, pontosításokat. よろしく m(__)m

1. Magyarország (mai japán neve: Hangarí ハンガリー)

Magyarország neve először valószínűleg az   17. században jelenik meg:  Matteo Ricci (利瑪竇) világtérképén 翁阿利亞 ウンカリア [unkaria] ,  Giulio Aleni  (艾儒略)  földrajzi leírásában 翁加里亞  alakban szerepel.    Szintén utóbbi néven jelenik meg az 1714-es 世界人物図巻 c. műben, ami a külföldi országokat, népeket mutatja be. Ebben egy magyar férfi és asszony képe látható; a kép szélén a következő magyarázat olvasható:

翁加里亜ハウンカリートモ云此国欧羅巴ノ内ニ在テ産物甚多豊饒ニテ牛羊(殊?)二繁殖スト云最モ寒國也 

"Wonkariát Unkarínak is nevezik. Ez az ország Európában van. Terményekben nagyon gazdag, sok marhát és birkát tartanak. Rendkívül hideg ország". 

Van egy ritkábban használt szó is a magyarokra, a  マジャール [madzsáru]. Erről egyelőre a következő adatokat találtam:

『特命全権大使米欧回覧実記』 1878: マキアーレン [makiáren] (← Magyaren ?)

『最新外国地理教科書』 1902: マジャール [madzsáru]  

/A Mongolok Titkos Történetében is előfordul a magyar népnév (kínai átírásban 馬札兒), amit a japán fordításban [madzsaru]-nak マヂャル 馬札兒 írtak át/

Magyarország egyéb japán elnevezéséről szintén a Birodalmak asztalánál c. könyvben lehet olvasni (46-47.oldal).


2. xiōngnú* / sino-japán [kjódo] 匈奴/

A  Japán nyelv nagyszótára (『日本国語大辞典』)  a 匈奴   népnévre a   14. századi 『松井本太平記』  [macuibon taiheiki] -ből idéz:

「誓って匈奴(ケウド)を掃って身を顧みず五千の貂錦胡塵に喪す」

Később a 匈奴  szó  a szendai daimjóra is utalhatott.   Mivel Óút 奥羽  "barbár" földnek tartották, ezért kapta a  szendai daimjó  a 匈奴  becenevet : 「匈奴をばとうとう嫌ひ高尾死に」 
(雑俳・柳筥 1783-86. 二)

Érdemes megjegyezni, hogy a 匈奴-nak van  [ebiszu] olvasata is, amely szó végső soron talán ainu  eredetű, és a japánban  "emisi", "idegen (nép)", "barbár" jelentésben használták:

匈 エヒス 奴  (『弘決外典鈔』 巻上  弘安7年 金沢文庫)



3. Hun

A hunok (mai japán elnevezésük [fun] フン) említésével is eddig csak meidzsi-kori könyvekben találkoztam, pl :

『羅馬史略』 1874:   匈奴 ハンス  [hanszu]  (← angol Huns ?)

『丸善 百科全書』 1885: 匈奴 ヒュンヌ [hjunnu] (← hiungnu ?)

『樗牛全集』 1906:   フン人 [fun(dzsin)] (← angol Hun ?)




* A 匈奴 írásjegyek olvasata a következőképp változhatott Tódó Akijaszu (藤堂明保) szerint:

匈: hɪuŋ - hɪoŋ - hioŋ - šiuəŋ (xiōng)

奴: nag - no (ndo) - nu - nu (nú)


参考文献/ Forrás:

Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. A monarchiabeli Magyarország és Japán kapcsolattörténete 1869-től 1913-ig, korabeli és új források alapján.  Ad librum, 2010
『日本国語大辞典』
『角川外来語辞典』
藤堂明保『学研漢和大辞典』 1980年
『訓点語彙集成第二巻』
大槻文彦編訳『羅馬史略』巻十 1874年 10.lap 
『丸善 百科全書』第二冊中巻 1885年 809.oldal
『樗牛全集』 第5巻 博文館 1913年 (első kiadás:1906) 525.oldal
『特命全権大使米欧回覧実記』 1878年 4. kötet 420. oldal
『最新外国地理教科書』 1902年 2. kötet  32. oldal
『成吉思汗実録』 1907年  589. oldal

12 件のコメント:

  1. Arról volt esetleg valami, hogy magyar, hun, és xiongnu alatt egyaránt a magyarokat értették, vagy különálló népként tekintettek rájuk?

    Kínában az idősebbek mindig kapásból felhozták a xiongnu-kat, ahogy mondtam, hogy Xiongyali-ból jöttem.

    ところで、すごく面白いです!

    返信削除
  2. A fent emlegetett könyv írója utánanézett ennek a japán Országgyűlési könyvtár ( http://kindai.ndl.go.jp/index.html ) eddig digitalizált meidzsi-kori anyagaiban, és azt az eredményt kapta, hogy a hun-magyar (pl Magyarország a hunok egy része, a magyarok a hunokkal keveredtek stb) rokonságot emlegető könyvek száma elenyésző. (189. oldal)


    Ja, amikor először találkoztam belső-mongolokkal, nem értették azt, hogy madzsar ᠮᠠᠵᠠᠷ. Végül amikor japánul mondtam, akkor esett le nekik :)
    Kérdeztem, hogy akkor mégis hogy hívják nálatok Magyarországot? Erre azt felelték, hogy "Hangari" ᠬᠠᠩ᠌ᠭᠠᠷᠢ :)

    返信削除
  3. Ez a (linkelt) kép nagyon jó, köszi szépen!

    Tényleg érdekes az a 豚. Még az inoko csak-csak, de a nikuzuki elég fura. Arra gondoltam, hogy lehet 豘, de úgy csak még bizarabb.

    返信削除
  4. Igen, kissé tanácstalan vagyok 崩し字 ügyben...Vajon mi illik a 牛 - 羊 - sorba?

    Találtam egy másik könyvet is, ami Magyarországról szól (Ongaria), de az országleírás egyáltalán nem érinti az állattartást..
    外蕃容貌図画, 1855
    http://archive.wul.waseda.ac.jp/kosho/ni16/ni16_02283/ni16_02283_0002/ni16_02283_0002_p0007.jpg

    返信削除
  5. belső-mongolok tényleg nem értik azt, hogy madzsar, másfél év alatt csak egy arccal találkoztam, aki vágta miről van szó

    返信削除
  6. Köszönöm! Gondolom akkor a Hangari alak elterjedtebb :)

    Tegnap hazafelé a távolsági buszon a mellettem ülő japán úr beszédes kedvében volt, és természetesen előjött a "Honnan jöttél" kérdés is :) Magyarország valahonnan rémlett neki, de ő úgy gondolta, hogy ott is angolul beszélnek :)

    返信削除
  7. Ami az állítólagos 豚-t illeti, a képet a facebookra is feltettem, ahol a 殊-ra illetve a 特-ra tippeltek. A 『くずし字解読辞典』-ben látottak alapján a 殊 valószínűbbnek tűnik.

    返信削除
  8. belső-mongiban is mindenki meg van győződve, hogy az összes fehér ember angolul beszél, mikor mondom, hogy van saját nyelvünk, akkor azt kérdezik, hogy az mennyire tér el az angoltól

    egyébként a szájhagyományban nem szerepel, hogy mi onnan származnánk, sőt még a XVIII. században emigrált mongolokról sem tudnak, akik végül a Volgánál telepedtek le (igaz, egy részük később visszatért)

    返信削除
  9. Igen, tegnap az én útitársam is kérdezgette, hogy az angol mennyire tér el a magyartól :)

    Lehet, hogy Magyarországon alakult ki az a "szájhagyomány", hogy a mongolok, ujgurok stb a rokonaiknak tartanak minket? Találkoztam már itt ujgurokkal is, de egyikük sem borult a nyakamba, és rokonságot sem emlegettek :)

    返信削除
  10. Valahol olvastam, talán valamelyik Osváth-tanulmányban, hogy Koreában sokáig a 항가리 volt az elterjedt alak, de aztán olyan pipák lettek a japánokra, hogy azóta 헝가리 van. A kép tényleg eszelős :))

    返信削除
  11. Hú, Dana, köszönöm az infót! Nagyon érdekes! Gondolom a 2. vh után változtatták meg a szót :)

    返信削除
  12. Cikk a külföldi földrajzi nevek kandzsis írásmódjáról: 近代日本語における外国地名の漢字表記—明治・大正期の新聞を資料として
    A cikk végén függelék is van, ahol Magyarország japán nevének különböző írásmódjai is megtalálhatók:
    匈牙利
    匈瓦利
    洪喝利
    洪曷利

    返信削除

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。