看板 Cégtábla 2.

天賜百福　（横浜・中華街）

老維新　（横浜・中華街）

ひち　（質）　A köznyelvi しち nyelvjárási alakja.

장터 韓 우동

三井（？）

中国漢方

タ辛

縁蛸　

Az év kandzsija 絆

Az idei év kandzsija a 絆  "kötelék". A második helyezett a 災,   a harmadik a　震　 lett.

sino-japán: han, ban

kun olvasat: kizuna, cunagu, hodasi, hodaszu,/ sirikuta, madarakanari/

putonghua: bàn

kantoni: bun_

sino-vietnámi:bạn

sino-koreai: 반


参考文献

『粤京日注音　漢日字典』
『字通』
『Nam-Hoa Tự Điển 南華字典 』
『실용대옥편』

Japán madárnyelv 挟詞・バビ語

"Madárnyelv" nemcsak a magyarban, de a japánban is megtalálható. Japán neve haszamikotoba 挟詞 / karakoto, karagon 唐言 / karakotoba　唐詞 / irekotoba 入れ詞. Eredetileg titkos nyelvként használták az edo-kori örömnegyedekben, majd később nyelvi játékká vált.

Néhány példa:

客　（きゃく）　→　ききゃかくく

いやな人　　　　→　いきやかなかひきとこ

焼餅　（やきもち）　→　やしきしもしちし

Amennyiben b-vel kezdődő szótagokat (バ行) szúrnak be, akkor azt  babigo (バビ語) -nak hívják:

史（ふびと）　→　ふぶびびとぼ

こんにちは　→　こぼんにびちびはば
 

参考文献　/ Forrás:

『日本国語大辞典』

A magyar / hun/ xiongnu népnevek a japán forrásokban 日本の文献に現れる「ハンガリー」、「匈奴」、「フン」に就いて

Időnként lehet hallani olyan véleményeket, hogy a japán köztudat szerint  a magyarok és a japánok rokon nép. Azonban eddigi tapasztalataim szerint a japánok 90 százalékának fogalma sincs se Magyarországról, se a magyar nyelv létezéséről (a 外人　csakis angolul beszélhet). Az elterjedt városi legendával szemben a japán iskolai tankönyvekben sem írnak a magyar-japán rokonságról, de a világtörténelem tankönyvben is csak néhány magyarországi történés van megemlítve. A magyar-japán rokonság eszme a 19. században alakulhatott ki, kialakulására valószínűleg hatással lehetett a japán nyelv ural-altaji vagy uráli eredeztetése is. A Magyarország képről a korabeli Japánban bővebben lásd a "Birodalmak asztalánál" c. könyvet.
Ettől függetlenül persze érdekes téma, hogy a magyar, hun népnevek mikor jelennek meg a japán forrásokban -a hozzászólásokban várom a kiegészítéseket, pontosításokat.　よろしく　m(__)m

1. Magyarország (mai japán neve: Hangarí ハンガリー)

Magyarország neve először valószínűleg az   17. században jelenik meg:  Matteo Ricci (利瑪竇) világtérképén 翁阿利亞　ウンカリア [unkaria] ,  Giulio Aleni  (艾儒略)  földrajzi leírásában 翁加里亞　 alakban szerepel.    Szintén utóbbi néven jelenik meg az 1714-es 世界人物図巻 c. műben, ami a külföldi országokat, népeket mutatja be. Ebben egy magyar férfi és asszony képe látható; a kép szélén a következő magyarázat olvasható:

翁加里亜ハウンカリートモ云此国欧羅巴ノ内ニ在テ産物甚多豊饒ニテ牛羊(殊?)二繁殖スト云最モ寒國也　

"Wonkariát Unkarínak is nevezik. Ez az ország Európában van. Terményekben nagyon gazdag, sok marhát és birkát tartanak. Rendkívül hideg ország".　

Van egy ritkábban használt szó is a magyarokra, a  マジャール [madzsáru]. Erről egyelőre a következő adatokat találtam:

『特命全権大使米欧回覧実記』 1878: マキアーレン [makiáren] (← Magyaren ?)

『最新外国地理教科書』 1902: マジャール [madzsáru] 　

/A Mongolok Titkos Történetében is előfordul a magyar népnév (kínai átírásban 馬札舌兒), amit a japán fordításban [madzsaru]-nak マヂャル　馬札兒 írtak át/

Magyarország egyéb japán elnevezéséről szintén a Birodalmak asztalánál c. könyvben lehet olvasni (46-47.oldal).


2. xiōngnú*　/ sino-japán [kjódo] 匈奴/

A  Japán nyelv nagyszótára (『日本国語大辞典』)　 a　匈奴   népnévre a   14. századi　『松井本太平記』　 [macuibon taiheiki] -ből idéz:

「誓って匈奴（ケウド）を掃って身を顧みず五千の貂錦胡塵に喪す」

Később a 匈奴　 szó  a szendai daimjóra is utalhatott.   Mivel Óút 奥羽  "barbár" földnek tartották, ezért kapta a  szendai daimjó  a 匈奴  becenevet ：　「匈奴をばとうとう嫌ひ高尾死に」　
(雑俳・柳筥　1783－86. 二)

Érdemes megjegyezni, hogy a 匈奴-nak van  [ebiszu] olvasata is, amely szó végső soron talán ainu  eredetű, és a japánban  "emisi", "idegen (nép)", "barbár" jelentésben használták:

匈　エヒス　奴 　(『弘決外典鈔』　巻上　　弘安７年　金沢文庫)



3. Hun

A hunok (mai japán elnevezésük [fun] フン) említésével is eddig csak meidzsi-kori könyvekben találkoztam, pl :

『羅馬史略』　1874: 　　匈奴　ハンス　　[hanszu]　 (← angol Huns ?)

『丸善　百科全書』　1885: 匈奴　ヒュンヌ　[hjunnu] （← hiungnu ?）

『樗牛全集』　1906:　　　フン人　[fun(dzsin)] (← angol Hun ?)




* A 匈奴 írásjegyek olvasata a következőképp változhatott Tódó Akijaszu　（藤堂明保） szerint:

匈：　hɪuŋ - hɪoŋ - hioŋ - šiuəŋ (xiōng)

奴： nag - no (ndo) - nu - nu (nú)


参考文献/ Forrás:

Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. A monarchiabeli Magyarország és Japán kapcsolattörténete 1869-től 1913-ig, korabeli és új források alapján.  Ad librum, 2010
『日本国語大辞典』
『角川外来語辞典』
藤堂明保『学研漢和大辞典』　1980年
『訓点語彙集成第二巻』
大槻文彦編訳『羅馬史略』巻十　1874年　10.lap　
『丸善　百科全書』第二冊中巻　1885年　809.oldal
『樗牛全集』　第５巻 博文館 1913年 (első kiadás:1906)　525．oldal
『特命全権大使米欧回覧実記』 1878年 4. kötet　420. oldal
『最新外国地理教科書』 1902年 2. kötet 　32. oldal
『成吉思汗実録』 1907年　 589. oldal

Új cikk a Rozsnyai-féle Japán nyelvtanról ロジュニャイ『日本語速習』に関する新しい論文

A 京都大学國文學論叢 c. kiadványban nemrég új cikk jelent meg az 1905-ös Rozsnyai-féle Japán nyelvtanról, ami a nyelvtankönyv szerzőjével és a szerző által felhasznált forrásokkal foglalkozik.
Itt megtekinthető: ロジュニャイ『日本語速習』の著者と出典について

A tanulmány magyar változata: Rozsnyai Japán nyelvmestere

Japán internetszleng ネット用語

Chouwen （醜聞）　gyakran blogol a kínai internetszlengről, és ez adta az apropóját ennek a bejegyzésnek. A Cinii-n találtam is egy tavalyi cikket a 2ちゃんねる   és a　ニコニコ動画  szlengjéről. A cikk itt megtalálható, ebből fogok néhány jellegzetességet bemutatni, elsősorban a "helyesírásról":

①　nyelvtan　

ige záróalakja + です, pl やめるです,　ですです　stb.

ige záróalakja + ます, pl なるます　(helyesen なります), 行くます　（helyesen 行きます）stb.

②　kiejtés

ae → ai , pl　おまえ　→　おまい
iː → ui, pl らしい→らすい、　ほしい→ほすい
stb

③　írásmód

-véletlen elütés:

ください　→　くだしあ

-szándékosan hibás átkonvertálás:

～かも　　→　鴨
死ね　→　史ね、氏ね　
来た　→　北
行け　→　池

-hasonló írásjegyek felcserélése:

ヤツ　→　ヤシ
ゴメン　→　ゴメソ
四→　匹
北　→　比
西　→　茜

-angol szavak "átbetűzése":

Youtube　→　ようつべ
up→　うぷ

-félig latinbetű, félig kana:

ok →　おｋ
get →　げｔ
check　→　ちぇｃｋ

- kandzsik feldarabolása:

死　→　 ﾀﾋ (死ね　→　ﾀﾋね, azaz "sine"　→ "tahine")
仏　→　ｲﾑ
北　→　ｺﾋ
詳細　→　言羊糸田

-ligatúrák:

信者　　→　儲
キモイ　→　托ｲ
タトゥ　→　外
ハム　　→　公

-írásjelek használata:

アトピー　→ ＠p :  a ＠ japánul アット.
かっこ悪　→　（悪）:  a zárójel japánul  かっこ（括弧）.

- görög vagy latinbetűk használata:

バカ　→　βακα　
パイオニア→　πオニア
乳首　→　びーちく　→　B地区
強い　→ tueeeee!

- latinbetűk használata; a magánhangzókat nem jelölik:

よろしく　→　yrsk
加速　→　ksk
嫁　→ ym

- kezdőbetűk használata:

そんなの関係ねぇ　(SzonnanoKankeiNee) →　skn

- számok használata:

名無しさん　→　7743  (７：な、４：し、３：さん)
冷凍食品　→　冷食　→　０食　（０：れい）


Forrás:
    内山 弘著「ネットの日本語--2ちゃんねるとニコニコ動画を中心に」　『地域政策科学研究』7, 219-236, 2010-03-10

Hamlet jokohama-pidzsin fordításban 横浜言葉訳のハムレット

Extract from the new Japanese Drama Hamuretu san " Danumaruku no Kami　(Denumaruku no Kimi) " proving the plagiarisms of English literature of the 16 Century

Arimas, arimasen, are wa nan deska:-
Moshi motto daijobu atama naka, itai arimas.
Nawa mono to ha ichiban warui takusan ichiban;
Arui ude torimas muko mendo koto umi.
Soshite, bobbery itashimas o shimai? Shindanji, neru
Mada; sorekara, neru de hanashi mo yoroshi
Kokoro itai to issen mainichi bonkotz
Ushi ototsan arimas, sore wa dekimashta mono neru:-
Takusan skimashta shindanji;-neru-
Neru! okata nise haiken; sayo achira skoshi
serampan;
Kara ano shindanji no neru, nani nise haikin
dekimas
Kono nangai shindanji mono piggy shimashita,
Skoshi mata shinjo.

Vos valete, et plaudite.
Anata sayonara, soshte te ponpon.


 Ugyanez "rendes" japán nyelven, Cuboucsi Sójó fordításában:

存ふるか、存へぬか？それが疑問ぢゃ・・・・残忍な運命の矢石を、只管堪へ忍ふでをるが大丈夫の志か、或は海なす艱難を逆へ撃つて、戦うて根を絶つが大丈夫か？
死は・・・・・・ねむり・・・・・・に過ぎぬ。
眠って心の痛が去り、此肉に附纏うてをる千百の苦しみが除かるヽものならば・・・・・・
それこそ上もなう願はしい大終焉ぢゃか。死は・・・・・・・ねむり
・・・・・・眠る！
ああ、おそらくは夢を見う！・・・・・・そこに障魔があるわ。此形骸の煩累を悉く脱した時に、
其醒めぬ眠りの中に、どのやうな夢を見るやら、それが心懸りぢゃ。

Forrás　/　参考文献:

坪内逍遥訳『沙翁傑作集　第１編』　早稲田大学出版部、1923年
"The Japan Punch" 1874
亀井秀雄著『一八六〇年代・横浜雑居ことばについて』　北大文学紀要48－3　（2000年）


Chouwen írása a kínai pidzsinről:  A kínai pidgin - 洋泾浜英语