Atedzsi 當て字

A blog facebook oldalán 1-2 hónapja bemutattam pár példát Szaszahara Hirojuki atedzsi-szótárából- az alábbiakban következzék ismét néhány címszó ebből a szótárból:


囦　　[プール]    medence      /forrás:斎賀秀夫：漢字と遊ぶ　1978/


文録　[ブログ]   blog         /forrás:　東京新聞　2008．9．10．/



労補人　[ロボット]   robot    /forrás:　斎賀秀夫：現代人の漢字感覚と遊び　1989/



発想広夢　[パソコン]   személyi számítógép    /forrás:斎賀秀夫：現代人の漢字感覚と遊び　1989　/



糞　[ファッキン]　　fucking    /forrás:　週刊少年ジャンプ　2004．5．24．/

[エレベーター]  lift      /forrás:　杉本つとむ：日本文字史の研究　1998/

[エレベーターガール]   lifteslány    /forrás:　斎賀秀夫：漢字と遊ぶ　1978/

 [えん]    jen (￥)    /forrás: hirdetés/



電影　[ビデオ]   videó     /forrás:　電影少女　1989－1992/



尻跳　[ヒップホップ] hip-hop     /forrás: pólófelirat/



家頁　[ホームページ]   honlap    /forrás:　internet/



火酒　[ウォッカ]    vodka     /forrás:hirdetés/



嫐　[もてる] népszerű (nőknél)    /forrás: 斎賀秀夫：漢字と遊ぶ　1978/



酸酪　[ヨーグルト]    joghurt     /forrás: 平野啓一郎：　日蝕　2002/



凹凹　[ペコペコ]    éhes     /forrás: internet/


〼　　[ます]       a -masz  végződés    /forrás: hirdetés/


爻 [マジ]  igazán, valóban, tényleg /forrás: internet/


厶い〼　[ございます] van 


凸凹　[テトリス]　　  tetris      /forrás: internet/




☆　　　　　☆　　　　　☆　　　　☆

 Az alábbiakban pedig következzék néhány saját "alkotás"　（ 南蛮人嘘字）, ami elsősorban az év eleji bejegyzés hatása :)
 Saját készítésű írásjegyek, elsősorban a nagojai nyelvjárás szavainak lejegyzésére:

 [でら]: nagyon. Nagojai nyelvjárás.   A  甚 a jelentésre utaló rész, a 　寺　（てら） pedig a  hozzávetőleges kiejtést jelöli.


 

 [ようけ]: sok. Nagojai nyelvjárás.  A　多 a jelentésre utal, a 　余 (よ) pedig a szó első szótagját jelöli, illetve a jelentésre utal (=余計).

 　　[どべ] :  (leg)utolsó. Nagojai nyelvjárás.  A  土　（ど） a kezdő szótagra, a 　尾　（び）   pedig a jelentésre, és a szó második szótagjára utal.




1-2 atedzsi:

 珈玞珍　[カプチーノ]:kapucsínó. Az 王 a kávé atedzsijéből van: 珈琲.

色的　[エロチック]: erotikus.  . Az 色 jelentése amúgy is közel áll ehhez (色っぽい、色情 stb), másrészt nyelvjárásban valóban van (volt?) "えろ" alakja. A 的 meg az angol - tic fordítása.

豪死龍 [ゴジラ]: Godzilla

Az iroha-uta egy korai magyar fordítása いろは歌の古いハンガリー語訳

Az iroha-uta magyar fordítása 1875-ből (!):

...Min­den gyermeknek legelőször is az Irovát kell Japánban megtanulnia, épen ugy, mint nálunk az ABC-t. Az Irova négy sorból áll s nem magán- és mássalhangzókat foglal magában, hanem a japáni nyelv alaphangzóit, melyeknek száma 48-ra tehető s egy kis költeményt képez­nek, melynek kezdő szava Irova; innen kapta nevét is. A kis költemény értelme magyarul körülbelől ez:

„A szin és élet múlékonyak.
 De mi is lehetne ezen a világon állandó ?
 A mai nap a semminek mély örvényében enyészett el.
 Egy álom töredékeny képe volt az;
legcseké­lyebb nyugtalanságot sem okozhat nekünk."
...
Japán hajdan és most.　IV.
Vasárnapi Ujság - 22. évfolyam, 38-dik szám, 1875. szeptember 19.

Riksa 俥

A riksát 1869-ben találták fel Japánban, maga a rik(i)sa　力車 szó a japán dzsinrikisa 　人力車　rövidítése, de a következő nevekkel is illették:

人力車dzsinrikiguruma
人力　dzsinriki
人車　dzsinsa
腕車 vansa
車　 kuruma

Ha a kuruma szó a riksára utal, akkor a 俥 kokudzsival is írhatják, ami az ember 人 és a kocsi 車 összevonása - ehhez hasonlóan a lovaskocsi 馬 és　車 kandzsijait is összevonhatták. Lásd oldalt a képet.

Japán-angol szótárban először talán Hepburn szótárának (和英語林集成) második kiadásában (1872) jelenik meg:
jin-riki-sha, ジンリキシャ. 人力車. n. A small two wheeled cart drawn by a man.


＊A riksahúzó japánul nem riksakuli, hanem kurumaja 車屋, safu　車・俥夫 vagy kurumahiki　車引・車力. A kuli eredetileg tamil (?) szó, amit a 苦力 kandzsikkal írnak.
Hepburn szótárának angol-japán része szerint a kuli szó japán megfelelője a következő:
 coolie, n. Ninsoku, karuko, shigoto-shi.　　(人足・軽籠・仕事師)


参考文献

『日本国語大辞典』デジタル版
石井研堂著　『明治事物起原』ちくま学芸文庫
『日本大百科全書(ニッポニカ)』

Nindzsa írás 2. 忍者文字 其弐

Nemrég találtam még egy nindzsa írást, ami a 万川集海 (ばんせんしゅうかい) c. edo-kori nindzsucu 忍術 könyv 5. kötetéből származik (巻第五).

Ez a nindzsa írás 49 jelből  áll, amelyek a fa (木), tűz (火), föld (土), fém (金), víz (水), ember (人), test (身) "gyökök"　(?) és a kék (青), sárga (黄), piros (赤), fehér (白), fekete (黒), lila (紫), szín (色) kandzsik (?) kombinációi. A jelek nagy részét megtalálni a kandzsik és a kokudzsik között is- lehet, hogy az egyezés véletlen, de talán nem zárható ki a szándékosság sem, pl hogy félrevezessék az ellenséget. Néhány kandzsi / kokudzsi, ami alakra megegyezik a nindzsa írással:

hake (kokudzsi)


横　joko / ó,kó/
錆　szabi(ru) /szei, só, szó
栬　momidzsi  /szei, szai /
焃 kaku,kjaku
stb

Mint a fenti képen is látható, nem derül ki az egyes jelek kiejtése, de a netes forrásom ( うみほたる)  山口正之(1963) 『忍者の生活』 c. könyvére hivatkozva az alábbi olvasatot adja meg:

☆　Ezt a nindzsa írást Sirato Szampei（白土三平） is felhasználta Isimicu　（イシミツ） c. mangájában.


参考文献・　Forrás:

  『万川集海』

 http://d.hatena.ne.jp/Umihotaru/20111216/1324033352

『漢字源』

Betűkészlet:  不死川


Kapcsolódó blogbejegyzés:  rizs-titkosírás (五色米).

Nagy számok a japánban 大数

京 kei　　10¹⁶


垓 gai　　10²⁰

 dzso　10²⁴



穣 dzsó　10²⁸


溝 kó　　10³²


澗 kan　10³⁶


正 szei　10⁴⁰


載 szai　10⁴⁴


極 goku　10⁴⁸


恒河沙 gógasa　10⁵²


阿僧祇 aszógi 　10⁵⁶　←　szanszkrit asaṃkhya, vö mongol: asanggi ᠠᠰᠠᠩᠭᠢ


那由他 najuta 　10⁶⁰　←　szanszkrit nayuta, vö mongol: nayud ᠨᠠᠶᠦᠳ


不可思議 fukasigi　10⁶⁴


無量大数 murjótaiszú　10⁶⁸






(Kapcsolódó bejegyzés:  Nagy számok a mandzsuban)

参考文献/forrás

『デジタル大辞泉』
Lessing: Mongolian-English Dictionary. Bloomington, 1995

A holland és a japán nyelv 蘭語と日本語

A sors úgy hozta nemrég, hogy holland-japán szótárra volt szükségem.
Naívan azt gondoltam, hogy ha a  könyvesboltokban találni portugál meg olasz szótárakat, hollandnak is kell lennie. Nos, nem volt – legalábbis a helyi könyvesboltokban, úgyhogy maradt az Amazon. Ahhoz képest, hogy az Edo korban milyen gazdag hagyományai voltak a holland nyelv tanulásának illetve a holland orvosi stb könyvek tanulmányozásának, jelenleg csak egyetlenegy modern holland-japán szótár létezik, de az is egy holland-angol szótár japán fordítása, úgy, hogy az angolt is benne hagyták. A szótár végén egy kis nyelvtörténet és holland nyelvtani vázlat is található, de mivel a japán nyelvben sok a holland eredetű – katakanásított vagy kandzsizált - szó, ezért a szótárrészben egyes szavaknál feltüntetik annak japánra való fordításának  történetét is. Az sajnos nem derült ki számomra, hogy mi alapján döntötték el, hogy melyik szóhoz írnak magyarázatot.
  A japán egynyelvű szótárt　（日国） és a　fenti holland –japán szótárt lapozgatva az volt a benyomásom, hogy egy holland szó háromféleképpen kerülhetett a japán nyelvbe. (onnan meg pl a koreaiba)

1. A holland szót lefordítva veszik át:

aders →　血脈→静血脈→静脈 > koreai: 정맥, kínai:jìngmài, vietnámi: tịnh mạch

blindedarm →　盲目腸→盲腸 > koreai: 맹장, kínai: mángcháng, vietnámi: manh trường

trommelvlies →　鼓膜 > koreai:고막, kínai: gǔmó, vietnámi: cổ mạc

2. A holland szót lefordítás nélkül veszik át:

retort →　レトルト（列篤爾多）  > koreai: 레토르토

blik →　ブリキ　（錻力）

ransel 　→　ランドセル  > koreai: 란도셀

3. A holland szót először átveszik, később lefordítják –előfordul, hogy kínai szóval fordítják le:

volksplanting　→ホルコプランティギ→人民蕃育の術・種を植る stb→　植民 > koreai: 식민, kínai: zhímín, vietnámi: thực dân

elektriciteit →　エレキテル（越歴的兒）・エレキ（越列機）・ゑれきてりせいりてい stb　→ kínai　電気 (diànqì, koreai: 전기, vietnámi: điện khí)

chemie →　セーミカ（舎密加）・せいみ（舎密）→　kínai　化学 (huàxué, koreai: 화학, vietnámi:hóa học)

klier →　キリイル（機里爾）　→　濾胞　stb→　腺. Ez valójában egy kokudzsi 国字, amit Udagava Gensin 宇田川玄真 alkotott meg, de később a koreaiba (선) , a kínaiba (xiàn)  és a vietnámiba (

duyến) is átkerült.

Az egyéb jövevényszavakról lásd  Judit bejegyzését.

Tavaszi szél-春風

Tavalyelőtt tettem fel a blogra a Tavaszi szél Imaoka-féle japán fordítását, de nemrég egy másik fordítással is találkoztam:

Ford. Nakamura Takao

Mátrai képek Hungarian Chorus Album, 1995