A holland és a japán nyelv 蘭語と日本語

A sors úgy hozta nemrég, hogy holland-japán szótárra volt szükségem.
Naívan azt gondoltam, hogy ha a  könyvesboltokban találni portugál meg olasz szótárakat, hollandnak is kell lennie. Nos, nem volt – legalábbis a helyi könyvesboltokban, úgyhogy maradt az Amazon. Ahhoz képest, hogy az Edo korban milyen gazdag hagyományai voltak a holland nyelv tanulásának illetve a holland orvosi stb könyvek tanulmányozásának, jelenleg csak egyetlenegy modern holland-japán szótár létezik, de az is egy holland-angol szótár japán fordítása, úgy, hogy az angolt is benne hagyták. A szótár végén egy kis nyelvtörténet és holland nyelvtani vázlat is található, de mivel a japán nyelvben sok a holland eredetű – katakanásított vagy kandzsizált - szó, ezért a szótárrészben egyes szavaknál feltüntetik annak japánra való fordításának  történetét is. Az sajnos nem derült ki számomra, hogy mi alapján döntötték el, hogy melyik szóhoz írnak magyarázatot.
  A japán egynyelvű szótárt　（日国） és a　fenti holland –japán szótárt lapozgatva az volt a benyomásom, hogy egy holland szó háromféleképpen kerülhetett a japán nyelvbe. (onnan meg pl a koreaiba)

1. A holland szót lefordítva veszik át:

aders →　血脈→静血脈→静脈 > koreai: 정맥, kínai:jìngmài, vietnámi: tịnh mạch

blindedarm →　盲目腸→盲腸 > koreai: 맹장, kínai: mángcháng, vietnámi: manh trường

trommelvlies →　鼓膜 > koreai:고막, kínai: gǔmó, vietnámi: cổ mạc

2. A holland szót lefordítás nélkül veszik át:

retort →　レトルト（列篤爾多）  > koreai: 레토르토

blik →　ブリキ　（錻力）

ransel 　→　ランドセル  > koreai: 란도셀

3. A holland szót először átveszik, később lefordítják –előfordul, hogy kínai szóval fordítják le:

volksplanting　→ホルコプランティギ→人民蕃育の術・種を植る stb→　植民 > koreai: 식민, kínai: zhímín, vietnámi: thực dân

elektriciteit →　エレキテル（越歴的兒）・エレキ（越列機）・ゑれきてりせいりてい stb　→ kínai　電気 (diànqì, koreai: 전기, vietnámi: điện khí)

chemie →　セーミカ（舎密加）・せいみ（舎密）→　kínai　化学 (huàxué, koreai: 화학, vietnámi:hóa học)

klier →　キリイル（機里爾）　→　濾胞　stb→　腺. Ez valójában egy kokudzsi 国字, amit Udagava Gensin 宇田川玄真 alkotott meg, de később a koreaiba (선) , a kínaiba (xiàn)  és a vietnámiba (

duyến) is átkerült.

Az egyéb jövevényszavakról lásd  Judit bejegyzését.