ゐ・ゑ

Szabolcs nevű kedves olvasóm a ゐ　（ヰ）és　ゑ　（ヱ）kanákról érdeklődött:
"Engem érdekelne még a ゐ és a ゑ története is. Mi történt az eredeti kiejtésükkel? Talán a századok során kikoptak a nyelvből?"


A 　ゑ（ katakana ヱ）hangértéke eredetileg "we" volt, de a 13-14. század körül összekeveredett a kiejtése a "je"-vel az utóbbi javára. (eredetileg "e" és "je" is volt, de a 10. században eltűnt a kiejtésbeli különbség köztük, és az "e" eltűnt)
A "je" leírására így egyaránt használták a え・ゑ kanákat; a portugálok mindkettőt YE-nek írták át.Az Edo-korban aztán a "je" "e"-vé változott.
Az ゐ　（ヰ）is eredetileg a wa-sor része volt wi hangértékkel, de a 13-14. század körül a kiejtése azonos lett az い　i-vel- a portugálok mindkettőt Y-vel jelölték.


A modern kana-helyesírás (現代仮名遣い) nem alkalmazza a　ゑ és 　ゐ　kanákat, ezekkel manapság elsősorban csak a klasszikus japán szövegekben találkozni, de ebben az esetben is "e"-nek és "i"-nek olvassák.

参考文献

『１日１題　30日完成　古文』日栄社
『日本語要説』ひつじ書房
Joam Rodriguez: ARTE BREVE DA LINGOA IAPOA. 1620.
Senga Toru: "A jen szó és ami körülötte van." Magyar Nyelv, 2005. július

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban2. 似非科学

Ez már biztos régi, de én csak most fedeztem fel:

"A nagyúr = nádor szó Japánban is használatos. Nadori : békebiró. Japán császár régen: ,nadairi’ és ,nadarsin".
""A japán nadori = császár szó...""

Hűha! Először is, tudtommal nincs olyan szó, hogy "nadairi". Viszont van olyan, hogy "dairi"　内裏, ami eredetileg palotát jelent (legrégebbi ismert előfordulása i.sz. 724), de később már a császárra is alkalmazták. Vö. mikado　御門- palota kapuja ⇒ császár.
A dairi "természetesen" sino-japán szó　（漢語）, a "dai" a 内 kan-kiejtése（漢音）.
Létezik még a "daidairi" vagy "taidairi" 大内裏 szó is, ami palotát jelent, és főleg Heiankjót (平安京) vagy Heidzsókjót (平城京) értik alatta.

Van egy olyan szó is, hogy "nadari"　傾, de ennek jelentése　"lejtő" (＝nadare 傾れ・雪崩), ráadásul a 日本国語大辞典　szerint az első írásos említése az 1940-es évekből származik (!).

"Nadarsin" sem létezik, de talán hangzásban a "naidaidzsin" 内大臣 áll hozzá　legközelebb. Ez egy tisztség kínai eredetű neve, japánul "ucsi no otodo".

A nadorira nem találtam se "békebíró", se "császár" jelentést....a szótárban ilyeneket látok　helyette:

nadori 汝鳥、名取
natori 名取
natori 菜鴨

Ami a nagyúr, nádor , békebíró szavak japán megfelelőit illeti, azok a következők:

nagyúr:　大君 (taikun),　殿様 (tonoszama),　藩侯 (hankó),　主君 (sukun)

békebíró:　治安裁判官 (csianszaibankan)、治安判事 (csianhandzsi)、仲裁者 (csúszaisa)、調停者 (csóteisa)


nádor:　副王 (fukuó)

( a császárt lásd a hozzászólásokban)


A nádor szó japán eredeztetése nem mai találmány, az 1863-ban megjelent "A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése" c. könyv 10. oldalán olvasható az alábbi mondat:

《..Hasonlóképpen a keleti nyelvekből származtatja elnevezésünket Kállay; mire szerinte utal: a japáni császárok "Na-dairi" és "Na-darsin" neve, mely címek Klaproth értelmezése szerint jelentik "le ministre de la maison du Dairi," vagy "grand officier de l' interieur"..》

Lábjegyzetben a Journal Asiatique 62. számának 160. oldala van megadva (Sur les Daïris ou empereurs du Japon, par M. Klaproth)
Lássuk mit találni benne a fenti szavakról:

"Le Na dai sin (Neï ta tchhin), grand officier de l' intérieur, est le ministre de la maison du Daïri, et si un des trois dignitaires, mentionnés tout à l'heure, est hors d'état de vaquer à son emploi, il est chargé de la remplacer"
(164. oldal)

Látható, hogy Klaprothnál nem szerepel se Na-dairi, se Na-darsin- Kállay vagy félreolvasta a Na dai sin szót, vagy szándékosan eltorzította...
Podhorszkynál is a "nadori" békebírót jelent, de ő is "elfelejtett" forrást, hivatkozást megadni. (M. Nyelvészet, II. kötet, 1856. 35. oldal)

参考文献

Sur les Daïris ou empereurs du Japon, par M. Klaproth. Nouveau Journal Asiatique, Janvier 1833.

Frankl Vilmos: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése. 1863

Imaoka: Magyar-japán nagyszótár.

『明解古語辞典』三省堂

『現代新国語辞典』学研

Joam Rodriguez: ARTE BREVE DA LINGOA IAPOA. 1620

『日本国語大辞典』

米国平文先生著『和英語林集成』

Új kandzsik 常用漢字：196字追加、 5字削除

Egy többé-kevésbé friss hír: 196 kandzsival bővítik a dzsójó kandzsik　常用漢字 listáját, illetve a listából 5 korábbi kandzsit törölnek.
A törlésre kerülő írásjegyek:
勺　シャク　錘　スイ、つむ　　　銑　セン　　　脹　チョウ　　匁　もんめ

Az újonnan hozzáadásra kerülő kandzsik:

挨　アイ
曖　アイ
宛　あてる　
嵐　あらし
畏　イ、おそれる
萎　イ、なえる
椅　イ
彙　イ
茨　いばら
咽　イン
淫　イン、みだら
唄　うた
鬱　ウツ
怨　エン、オン
媛　エン
艶　エン、つや
旺　オウ
岡　おか
臆　オク
俺　おれ
苛　カ
牙　ガ、ゲ、きば
瓦　ガ、かわら
楷　カイ
潰　カイ、つぶす
諧　カイ
崖　ガイ、がけ
蓋　ガイ、ふた
骸　ガイ
柿　かき
顎　ガク、あご
葛　カツ、くず
釜　かま
鎌　かま
韓　カン
玩　ガン
伎　キ
亀　キ、かめ
毀　キ
畿　キ
臼　キュウ、うす
嗅　キュウ、かぐ
巾　キン
僅　キン、わずか
錦　キン、にしき
惧　グ
串　くし
窟　クツ
熊　くま
詣　ケイ、もうでる
憬　ケイ
稽　ケイ
隙　ゲキ、すき
桁　けた
拳　ケン、こぶし
鍵　ケン、かぎ
舷　ゲン
股　コ、また
虎　コ、とら
梗　コウ
喉　コウ、のど
乞　こう
傲　ゴウ
駒　こま
頃　ころ
痕　コン、あと
沙　サ
挫　ザ
采　サイ
塞　サイ、ソク、ふさぐ、ふさがる
埼　サイ
柵　サク
刹　サツ、セツ
拶　サツ
斬　ザン、きる
恣　シ
摯　シ
餌　ジ、えさ、え
鹿　しか、か
叱　シツ、しかる
嫉　シツ
腫　シュ、はれる、はらす
呪　ジュ、のろう
袖　シュウ、そで
羞　シュウ
蹴　シュウ、ける
憧　ショウ、あこがれる
拭　ショク、ふく
尻　しり
芯　シン
腎　ジン
須　ス
裾　スソ
凄　セイ
醒　セイ
脊　セキ
戚　セキ
煎　セン、いる
羨　セン、うらやむ、うらやましい
腺　セン
詮　セン
箋　セン
膳　ゼン
狙　ソ、ねらう
遡　ソ、さかのぼる
曾　ソウ、ゾ
爽　ソウ、さわやか
痩　ソウ、やせる
踪　ソウ
捉　ソク、とらえる
遜　ソン
汰　タ
唾　ダ、つば
堆　タイ　
戴　タイ
誰　だれ
旦　タン、ダン
綻　タン、ほころびる
緻　チ
酎　チュウ
貼　チョウ、はる
嘲　チョウ、あざける
捗　チョク
椎　ツイ
爪　つめ、つま
鶴　つる
諦　テイ、あきらめる
溺　デキ、おぼれる
填　テン
妬　ト、ねたむ
賭　ト、かける
藤　トウ、ふじ
瞳　ドウ、ひとみ
栃　とち
頓　トン
貪　ドン、むさぼる
丼　どんぶり、どん
那　ナ
奈　ナ
梨　なし
謎　なぞ
鍋　なべ
匂　におう
虹　にじ
捻　ネン
罵　バ、ののしる
剥　ハク、はがす、はがれる、はぐ、はげる
箸　はし
氾　ハン
汎　ハン
阪　ハン
斑　ハン
眉　ビ、ミ、まゆ
膝　ひざ
肘　ひじ
訃　フ
阜　フ
蔽　ヘイ
餅　ヘイ、もち
璧　ヘキ
蔑　ベツ、さげすむ
蜂　ホウ、はち
貌　ボウ
頬　ほお
睦　ボク
勃　ボツ
昧　マイ
枕　まくら
蜜　ミツ
冥　メイ、ミョウ
麺　メン
冶　ヤ
弥　ヤ
闇　やみ
喩　ユ
湧　ユウ、わく
妖　ヨウ、あやしい
瘍　ヨウ
沃　ヨク
拉　ラ
辣　ラツ
藍　ラン、あい
璃　リ
慄　リツ
侶　リョ
瞭　リョウ
瑠　ル
呂　ロ
賂　ロ
弄　ロウ、もてあそぶ
籠　ロウ、かご、こもる
麓　ロク、ふもと
脇　わき

Kóki dzsiten 康煕字典

A Qing-dinasztia uralkodójának, Kangxi 康煕/ Kóki / Elhe taifin ᡝᠯᡥᡝ ᡨᠠᠶᡳᡶᡳᠨ parancsára 1710-ben Zhen Tingjing /Csin Teikei 陳廷敬 és Zhang Yushu/Csó Gjokuso　張玉書 hozzálátott egy új írásjegyszótár összeállításához. A szótár 1716-ban készült el, és a császár után a "Kangxi szótár" címet adták neki.
Ez a szótár 42 kötetes, ebből 36 a tényleges szótár, a többi hat pedig index, kiegészítések, rímtáblázatok stb. Az írásjegyek száma kb 49 ezer. Az írásjegyeket gyök szerint csoportosították, és a gyökökön belül vonásszám szerinti sorrendben követik egymást.
A szócikkek felépítése a következő:
-kandzsi
-a kandzsi kiejtése a fanqie　反切 módszer alapján - a japán kiadásban katakanával is megadják mind az On　音, mind a Kun 　訓　olvasatot
-a kandzsi jelentése
-példamondatként néhány klasszikus idézet, kezdve a konfuciánus művekkel.
A szótár hátránya, hogy nincsenek írásjegy- összetételek (熟語).

A szótár Japánba is átkerült, először 1778-ban adták ki, és még ma is kapható, pl DVD-ROM formában. On-line változata is létezik: 康熙字典網上版 , 康煕字典.

参考文献

『国語学研究辞典』
『康煕字典』

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban1. 似非科学

Az interneten jó pár honlapon, fórumon lehet találkozni a japán-magyar nyelvrokonság lelkes híveivel, kik a nyelvrokonság bizonyítékaként hasonló hangzású japán és magyar szavakat vetnek össze.
Egy kis ízelítő:

mizu - víz

hakcsó - hattyú

ko - öböl, tó

haramu 'múlandóság' - halandó

Kioto - kikötő

samuraj - Szem-Úr-Raj

itosii - édes, ides

szeki - szék

stb

A fenti "módszerrel" akár még a német-japán (Name- namae 名前, so - szó　そう, fett- futoi　太い), vagy az arab - japán (انت anta - anta /anata 貴方、جبة dzsubba -dzsuban 襦袢) nyelvrokonság is "bebizonyítható" :)

Hogy valójában mi alapján állapítják meg a nyelvrokonságot, arról itt lehet olvasni egy kis összefoglalót.

※　Ami a fenti japán szavakat illeti, a 水　mizu az ójapánban midu, és általában koreai átvételnek tartják :   mul < mïl :  midu    *myaldu        (Martin 1966, 246. oldal) 

※　A　白鳥 hakucsó sino-japán szó, elsődleges jelentése: fehér tollú madár. Ebben a jelentésben először a  14. századi Taiheikiben 　太平記　látható:
一七・山門攻事「白鳥（ハクテウ）の羽にてはぎたる矢の、十五束三臥有けるを」
Másodlagos jelentése hattyú, ennek japán megfelelője a  鵠　kugui (kugufi), illetve 白鳥 siratori:
古事談〔１２１２～１５頃〕一・白鳥来侍従池事「有白鳥〈羽鳥四尺許。身長三尺〉来住侍従池」
A japánban a "h" csak a 17. századtól jelent meg ; a hakucsó a japán-portugál szótárban facuchô alakban szerepel: 「Cignus 〈略〉Facuchô （ハクチョウ）、クグイノ タグイ」

※　A 　湖　ko szintén sino-japán (<γuo), japánul mizuumi lenne...

※　A haramu (faramu)　孕む jelentése nem múlandóság, hanem "terhes", "magában foglal", "felduzzaszt" (a szél pl vitorlát), "duzzad"(kalász).

※　A Kiotó kandzsikkal 京都. A　京 (ki̯ɒng) jelentése "főváros, ahol palota áll", a 都 (tuo) jelentése "nagy város, ahol az emberek összegyűlnek"-tehát semmi köze a kikötőhöz.
A Kiotó (japánul Kjóto) olvasat pedig szintén kínai eredetű.

※　A szamurájról már korábban írtam.

※　Az itosii　愛しい eredeti jelentése "sajnálatra/szánalomra méltó, szegény". "kedvelt", "szeretett" jelentésben a 16. századtól van rá példa. Az itosii szó az itofu　厭 igéből lett képezve (itofu → itofosi), a hangalak változása: いとほし→いとをし→いとうし→いとし.

※　A szeki 席　egyrészt sino-japán szó, másrészt eredetileg gyékényszőnyeg jelentésű. Átvitt értelemben jelenthet ülőhelyet (legkorábbi előfordulása a 13. század) is, de a "szék" japánul iszu / isi　椅子 (isi:10. század, iszu: 15. század ) vagy pedig kosikake　腰掛 (16. század).

A fenti példa jól jellemzi az amatőr nyelvészek (nyelv)ismereteit.....



参考文献

『日本語源大辞典』

大野晋編『岩波古語辞典』1975年

中古音はGrammata Sericaによる　→ 『世界の文字の図典』吉川弘文館

『Vocabvlario da Lingoa de Iapam』

『現代新国語辞典』学研

『日本国語大辞典』

の

Korábban már említettem, hogy a hiragana no の　szótagjelet Taiwanon is használják a　的 helyett (a birtokviszonyt a japánban a "no" の　partikula jelöli).
A múltkori "Kínai nyelvjárások kutatása（中国方言研究）" c. órán ez a téma is szóbakerült, és megtudtam, hogy nemcsak Taiwanon, de Kínában és Szingapúrban is előfordul a "no" szótagjel használata -ezen az órán a kínai nyelvet anyanyelvként vagy második nyelvként beszélő diákok (szingapúri, belső-mongol, sibe) is részt vesznek, így az info első kézből való. A　の -t Szingapúrban "de"　的 vagy "zhi" 之 kiejtéssel használják, de Kínában japánul, no-nak 　olvassák ki. A belső-mongol csoporttárs viszont mongolul ejti ki (ᠪ ai/ɔi/əi).... :)


臺灣で「的」の代わりに平仮名の「の」が使われていることがあるということに以前は言及したが、
この前の「中国方言研究」と言う授業で「の」の話になったが、
臺灣だけではなく、中国と新嘉坡でも「的」を「の」で代用するのを始めて知った。
この授業に中国語を母語、若しくは第二言語として話す留学生が参加するので、
情報が正しいと思う。
新嘉坡の留学生の話によると、新嘉坡で「の」はde　（的）または zhi (之)と読まれるが、
中国ではそのまま「の」と読まれるそうだ。
内蒙古の留学生が、意外なことに、「の」をモンゴル語で ai/ɔi/əiと読むんだって。

Wától Nipponig 倭から日本まで

A magyar interneten időnként elég vad dolgokat lehet olvasni a japán nyelvről, történelemről illetve az anyanyelvi-és történelemoktatásról. Bár Shokotu Faisi nemlétező történész levele is változatlanul népszerű, még mindig sok híve van a Nihon / Nippon név alternatív "értelmezésének" is.    Sajnos  ezek az "információk"  olyanoktól származnak, akik nem vették a fáradtságot a japán nyelv és az ország megismerésére.

A rossz hír az, hogy a Nihon / Nippon 日本 elnevezés kínai eredetű (putonghua rìběn, kantoni  yahtbún, sino-koreai ilbon 일본, sino-vietnámi Nhật Bản).
 Körülbelül az i.sz. 8. századtól használják¹, bár hasonló elnevezést használt Sótoku herceg　聖徳太子 (valószínűleg ő szolgált Shokotu Faisi nevének mintájáúl) is a kínai Szui 隋　dinasztiának írt levelében: 日出處天子　"a felkelő nap földjének ég-fia".



Mint látható, a 日本 két kínai írásjegy összetételéből áll:


日： "nap".  Mai sino-japán olvasata (音　on) [nicsi] és [dzsicu]:  csi < ti, cu < tu

     (vö.  sino-vietnámi nhật, kantoni iɐt)

A kínai szó változása Tódó Akijaszu　藤堂明保 szerint 　niet -– niĕt (rɪĕt)--rɪəɪ -- rï.



本： "eredet, gyökér" Mai sino-japán olvasata [hon]:  h < φ < p.


A kínai szó változása Tódó Akijaszu　藤堂明保 szerint　puən--puən--puən--pen.




Így a 日本  eredeti sino-japán alakja Hamada Acusi　浜田敦　（①） valamint 　Komacu Hideo　小松英雄　（②）szerint  nitpon vagy nitφon lehetett: 

Érdemes megemlíteni, hogy az 1603-1604 között szerkesztett japán-portugál szótárban, a  Vocabvlario da Lingoa de Iapam-ban [dzsippon] alakkal is találkozni:

Iippon: fino moto. oriente i. Iapão





 A 8. század előtti kínai forrásokban Japánt  倭 (sino-japán: [wa]) néven említik², amit aztán a japánok is átvettek és használtak a Kínával való kapcsolattartás során. A 倭 jelentése "kicsi görbe hátú ember", emiatt a japánok később a hasonló sino-japán olvasatú  和 kandzsit kezdték használni. (Mellesleg ebből a 倭-ból származik Japán mandzsu neve, az ooze ᠣᠣᡯᡝ < 倭子 is , és a nanai  niktǝ guroŋ ba "az alacsony emberek földje"  elnevezés is talán ebből származhat.) A  和  [wa] elnevezés mind a mai napig használatos, főleg összetételekben:

和解 [wage]:  japánra lefordítani, egyszerű szavakkal elmagyarázni

和食 [wasoku]: japán konyha

和室 [wasicu]： japán stílusú szoba

漢和 [kanwa]： sino-japán, pl szótár

stb






¹　旧唐書：日本國者、倭國之別種也。以其國在日邊、故以日本爲名。或曰、倭國自悪其名不雅、改爲日本。

新唐書　東夷伝:日本古倭奴地。・・・後稍習夏音悪倭名、更号日本、使者自言、国近日所出以爲名。


²　魏志　倭人傳：倭人在帯方東南海之中・・・・。




Felhasznált irodalom:

『魏志倭人伝・後漢書倭伝・宋書倭国伝・随書倭国伝』岩波書店1994年

『日本語の隣人たち』白水社2009年

『講座日本語の語彙』　第11巻　語誌Ⅲ　　明治書院1983年

藤堂明保編　『漢和大字典』　学研1978年