2009年2月6日金曜日

Nyelvtörténet 1. A チ és ツ  日本語史 其壱

A ち és つ kiejtése a mai japánban csi és cu, azonban nem mindig volt ez így.
A külföldi források tanúsága (kínai, koreai) szerint, a XV. századig ti és tu volt a kiejtésük.



XII. sz. Helin yulu 鶴林玉露  

口(くち): 窟底 kuti


XIV. sz. Shushi huiyao 書史会要

ち: 啼・低 ti
つ:土・屠 tu

XV. sz. Iroha 朝鮮板伊路波 

 ち :디 ti
  つ :두 tu

Először a ti palatalizálódott csi-vé (口蓋化), majd a tu kiejtése cu-vá változott (破擦音化) .


A portugáloknál már ezt láthatjuk:


chi  ち
tçu  つ


参考文献:

日本語要説

5 件のコメント:

  1. eeeeeeeeeeeee?
    zhi shi ye you hao yisi!!
    emléxem,te küldtél nekem vm hasonlót,hogy bizonyos jeleknek más volt a kiejtésük régen.
    majd megkeresem.

    返信削除
  2. semmi baj

    majd meg lesz folytatasa
    eredetileg volt je szotag is
    ezert irtak a kulfoldiek 江戸 nevet Jedonak

    返信削除
  3. Érdekes, hogy a ti>csi palatalizálódás mennyire általános a nyelvekben (mongol čilagun, magyar bácsi stb.). RTA egyik kedvenc példája pedig a finn Pentti Aalto nevének mai mongol kiejtése (kb. pincsált).

    返信削除
  4. Engem érdekelne még a ゐ és a ゑ története is. Mi történt az eredeti kiejtésükkel? Talán a századok során kikoptak a nyelvből?
    Egyébként a szótagtáblázatos bejegyzésedben láttam, hogy a mellékelt ábrának j oszlopában fordított i és e van a "yi" és "ye" helyén. Ezeket használták-e?

    返信削除
  5. A fordított i és e csak későbbi találmány, a godzsúonzun kívűl nem használták őket.
    A wi és we-ről akkor írni fogok egy bejegyzést, ezen a héten, vagy a jövő héten.
    請う御期待!

    返信削除

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。