Külföldi személynevek kandzsival 外国人名の漢字表記

 A magyar vonatkozású neveket félkövérrel jelzem.


愛新覚羅 （アイシンギョロ）： Aisin Gioro　ᠠᡳᠰᡳᠨ ᡤᡳᠣᡵᠣ

阿骨打　（アクダ）： Akuda　　　

安得仙　（アンデルセン）：　 Andersen


歴山王 （アレキサンダー）： Nagy Sándor

也速該　（イェスカイ）： Jiszügej 　 (Есүхэй)

恵和　（エワ）： Éva

窩闊台　（オゴダイ）： Ögödei

鵞瓈皤児　（ガリバー）：　Gulliver　

加里波地　（ガリバルチ）： Garibaldi

噶爾丹　（ガルダン）： Galdan 　(Галдан)

忽必烈　（クビライ）：　Kubiláj (Хубилай)

苦楽武荷　（クラプカー）： Klapka

骨数斗　（コースート）： Kossuth　（a mai japánban: コシュート）

哥白尼 （コペルニクス）： Kopernikusz

豪流勁　（ゴールゲー）： Görgey　

甘博斐： Kompolthy Jób

沙翁　（サオウ）： Shakespeare

沙吉比亜・沙士比阿　(シェークスピア）： Shakespeare

蕭邦　（ショパン）： Chopin

斯達林　（スターリン）： Sztálin

世明礼　（セメレ）：　Szemere （Attila)

跎雄斯　（ダリウス）：　Dareiosz داریوش

折和甫　（チェーホフ）：　Csehov

成吉思汗　（チンギスカン・ジンギスカン）：　Dzsingisz kán (Чингис хаан ᠴᠢᠩᠭᠢᠰ ᠬᠠᠭᠠᠨ )

宗喀巴　（ツォンカパ）：　Congkápa　ཙོང་ཁ་པ་

鉄木真　（テムジン）： Temüdzsin (Тэмүжин)

杜馬　（デュマ）： Dumas

拿破侖　（ナポレオン）：　Napoleon

南懐仁　（なんかいじん）：Ferdinand Verbiest

牛頓　（ニュートン）： Newton

諾貝爾　（ノーベル）：Nobel　

海頓　（ハイドン）：　Haydn

比須麦克　（ビスマーク）：　Bismarck

龐太我剌私　（ピタゴラス）：　Pitagorasz　

伯徳琭　（ペーテル・ペートル）：　Péter

貝多芬　（ベートーベン）：　Beethoven　　

伯徳令　（ベッテルハイム）：　Bettelheim　Bernát　

辨武　（ベン）：Bem　

卞燿武思幾  (ベンヨウスキー）：　Benyovszky

荷馬　（ホメロス）： Homérosz

馬哈黙 　（マホメット）： Mohamed محمد

魔利提列瑣　（マリアテレジア）： Mária Terézia

馬克思　（マルクス）： Marx

馬可波羅　（マルコポーロ）： Marco Polo

美瑟　（モーゼ）： Mózes משה

莫差特　（モーツァルト）： Mozart

蒙娜麗莎　（モナリサ）： Mona Lisa

耶蘇・邪蘇　（ヤソ）：　Jézus　ישוע

飛豪　（ユーゴー）： Victor Hugo

彪氏　（ビクトル・ユーゴ）：　　〃

梨斯特　（リスト）：Liszt

利瑪竇　（りまとう）：　Matteo Ricci

婁騒　（ルソー）： Rousseau

羅拿　（ルノアール）：　Renoir

列寧　（レーニン）： Lenin

羅西尼　（ロッシー二）：　Rossini　

魯敏孫　（ロビンソン）： Robinson

瓦的　（ワット）： Watt



ハンペンゴロウ Benyovszky Móric


参考文献・出典

『宛字外来語辞典』　柏書房
『佳人之奇遇』
『漢字源』
『語源海』
『この一冊で漢字王』
『難字大鑑』柏書房

Külföldi pénznemek kandzsival 外国通貨の漢字表記

盾　(ギルダー)：　 Gulden

志　（ シリング）：　Shilling

仙　（センタヴョー）：　Centavo

仙　（セント）：　Cent

弗　（ドル・ドラー）：　Dollar

抜　（バーツ）：　Baht　　บาท

比斯　（ピアストル）：　 Piaszter قروش‎

法　（フラン）：　 Francia frank

夫・夫羅令　（フロリン）：　Florin　

別索　（ペソー）：　 Peso

片　（ペンス）：　 Pence

片　（ペンニー）：　 Penny

磅・鎊　（ポンド）：　 Font

馬・馬克 （マルク）： Márka

鉝・里拉・里+刂（リラ）：　Lira

廬・廬比　（ルピー）：　Rúpia　　रुपया

盾　（ルピア）： indonéz rúpia

留　（ルーブル）：　 Rubel (Рубль)

☆　A 弗　"dollár" jelentésben Koreába is átkerült, olvasata “bul”, de ma már csak hangullal írják(불).

参考文献・出典

『各国貨幣度量訳字例』㍾24年

『漢字源』

笹原宏之著　2006年『日本の漢字』岩波新書

平文『和英語林集成』第三版

Manjógana 万葉仮名

Maganának 　真仮名　is nevezik. Olyan írásmód, amiben a kínai írásjegyeknek csak a kiejtését használják az írásjegy jelentésétől függetlenül.
Eredete Kínába nyúlik vissza, tkp a jiajie-nek　仮借（かしゃ） felel meg.
Kínában mind a mai napig használják idegen nevek, szavak lejegyzésére.
A „Mongolok titkos története” (Монголын Нууц Товчоо 元朝秘史) is ebben a formában, azaz kínai átírásban maradt fenn.　
Japánban az isz. 5. századtól használják, kezdetben személy-és helyneveket, később már szavakat, szövegeket is ezzel az írásmóddal jegyezték le.
Pl　伊太加　Itaka　　　意柴沙加　Ösiszaka
　A később kialakult hiragana　平仮名 és katakana 片仮名　szótagírástól eltérően többnyire megkülönbözteti a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat (多　ta　陀 da stb).
A legismertebb emléke a „Manjósú” 　万葉集 című 8. századi versantológia.

　Alapvetően 2 fajtája van, az ongana　音仮名, ahol a kínai kiejtést használják fel, a másik a kungana　訓仮名, ami az írásjegy japán olvasatán alapul. Kezdetben egy kandzsihoz több japán olvasatot is párosítottak, ezért a kungana feltétele, hogy a kandzsihoz rendelt kiejtés rögzüljön és ezzel a félreolvasás veszélye megszűnjön.

1. Ongana　音仮名

Többnyire az ún. Go-kiejtésen　呉音 alapul, amely a Jangce　揚子江 alsó folyásvidékén beszélt kínai nyelvet tükrözi.
A másik a Kan-kiejtés　漢音, ez később került Japánba, eredetileg a Luoyangban　洛陽 és Changanban　長安 beszélt nyelven alapul.
Ezenkívűl van egy ősibb réteg is, ami a Han 漢　és Wei 魏　dinasztia korabeli kiejtés maradványa.
Pl:
意　ö
奇　ka
明 ma
移 ja
居　kë
止　 tö
里　 rö

Az ongana 　音仮名　fajtái:

1. Magánhangzóra végződő kandzsik:

加　ka → ka
伎　ki → ki　

2. Az –m, -n, -ng stb végződést (韻尾) levágják:


安　an →　a　　　
等　tong →　to　 　

3. A mássalhangzóra végződő szótaghoz egy magánhangzót adnak:

当　tang →　tagi　　たぎ
敢　kam → kamu　　かむ
難　nan →　nani 　　なに
塔　tap →　tafu　 　たふ

Általánosságban:

～n→　ナ行
～t→　タ行
～k→　カ行
～m→　マ行
～p→　ハ行

4. Egyéb:

淡　tam → tabi　　　たび
群　gun → guri　　　ぐり

A kungana 訓仮名　fajtái:

1. Egy kandzsi egy szótagot jelöl

八 ja
間 ma
海 mi

2. Egy kandzsi 2-3 szótagot jelöl

大 ofo
酒 szake
夏 nacu

3. Két kandzsi jelöl egy szótagot

嗚呼 a
五十 i
石花 sze

4. 2-3 kandzsi jelöl 2 szótagot

二五 　 towo
少熱 　 nuru
水葱　 nagi
神楽声　szasza
八十一 kuku　

5. Játékos írásmód 戯書

向南山　a déli heggyel szemben　→ északi hegy　(きたやま)　
喚鶏　tutu
三五月　motituki
山上復有山 ide (出)

A manjóganák kurzívabb írásmódja a szógana　草仮名, ahol az eredeti kínai írásjegyek még felismerhetőek, majd a szógana egyszerűsítéséből született meg a hiragana.

Koreában is próbálkoztak a koreai nyelv lejegyzésére a kínai írás segítségével
(吏読)






参考文献

大島正二著　2006年　『漢字伝来』　岩波新書
『国語概説』　和泉書院　2002年
『国語学研究事典』
小松茂美著　2006年　『かな　－その成立と変遷―』
『日本語要説』　ひつじ書房　2007年
『日本文學辞典』　新潮社　㍼33年
橋本進吉著『文字及び假字遣の研究』岩波新書
Osváth Gábor: Az öt barát éneke- Koreai sidzsoversek. Terebess, 2002.

宣命体 Szenmjótai

Az isz. 7. században kialakult írásmód, ami többnyire a japán szórendet követi, és ahol a főneveket, az igék és melléknevek szótövét kandzsival, a ragokat, partikulákat pedig manjóganával 万葉仮名 (szótagjelként használt kandzsi) írják. Kezdetben a manjóganákat is a kandzsikkal azonos méretben írták, de később kisebb méretben kezdték írni, mellyel a szöveg tagoltabbá vált.
Olyan szövegek esetében használták ezt az írásmódot, amelyeket felolvasásra szántak；ilyenek a szenmjók 宣命 (császári rendeletek) és a noritok 祝詞　(sintó imádság).A szenmjó legrégibb emlékei a „Soku Nihongi” （続日本紀）című történeti munkában találhatóak.

A Koreai-félszigeten alkalmazott ridu 吏読　（りと）　írásmód is hasonló, elképzelhető hogy az is hatott a szenmjótai kialakulására.


Példa
A 六月の晦の大祓　 című norito egy részlete

高天原爾神留坐、　皇親神漏岐、神漏美乃命以弖、　八百万神等乎　神集集賜比　神議議賜弖　我皇御孫之尊波　豊葦原乃水穂之国乎　安国止平久所知食止、事依奉岐。


爾：に
乃：の
弖：て
乎：を
比：ひ
波：は
止：と
久：く
岐：き

Olvasata:

高天原（たかまのはら）に神留（かむづま）り坐（ま）す　皇親神漏岐（すめむつかむろき）・神漏美（かむろみ）の命（みこと）以（も）ちて　八百万（やほよろづ）の神等（かむたち）を　神集（かむつどへ）に集賜（つどへたま）ひ　神議（かむはかり）に議賜（はかりたまひ）て　我が皇御孫（すめみま）之（の）尊（みこと）は　豊葦原（とよあしはら）の水穂（みづほ）の国を　安国（やすくに）と平（たひら）けく所知食（しろしめせ）と事依（ことよさ）し奉（まつり）き。



参考文献

大島正二著　2006年　『漢字伝来』　岩波新書
『日本文學辞典』　新潮社　㍼33年
小松茂美著　2006年　『かな　－その成立と変遷―』
『新日本文学史』文英堂　2000年

Nyelvtörténet 1. A チ és ツ 日本語史 其壱

A ち és つ kiejtése a mai japánban csi és cu, azonban nem mindig volt ez így.
A külföldi források tanúsága (kínai, koreai) szerint, a XV. századig ti és tu volt a kiejtésük.



XII. sz. Helin yulu 鶴林玉露　　

口(くち)：　窟底 kuti


XIV. sz. Shushi huiyao 書史会要

ち： 啼・低 ti
つ：土・屠 tu

XV. sz. Iroha 朝鮮板伊路波　

　ち ：디 ti
　　つ　：두　tu

Először a ti palatalizálódott csi-vé (口蓋化), majd a tu kiejtése cu-vá változott (破擦音化)　.


A portugáloknál már ezt láthatjuk:


chi　　ち
tçu　　つ


参考文献：

日本語要説

Kagura a Josida dzsindzsában 吉田神社の神楽

Felirat a Josida dzsindzsánál 2 吉田神社の碑文 其弐

A következő felirat:

枝うつり
ほがらに
呼ばふ
小鳥らと
詣でに
来つれ
神います
丘

乙麿

A neten erre is rátaláltam, és azt írják, hogy egy bizonyos 平井乙麿 Hirai Otomaro verse.

Felirat a Josida dzsindzsánál 1 吉田神社の碑文 其壱

A Kjótói Josida dzsindzsánál 吉田神社 található 3 Írott kő, amelyek ugyan nem régiek, de a hiragana szótagjelek között találunk olyanokat, amiket ma már nem használnak.
Eredetileg egy szótagot több jel is jelölhetett,de 1900-ban standardizálták a hiraganát. Azokat a hiraganákat, amelyeket "kivontak a forgalomból", hentaiganának 変体仮名　hívják.

Maga a felirat hentaiganákkal és kurzív kandzsikkal íródott.
Átírva így néz ki:

野風呂
神丘に
啼く鶯の
﨟　たけて

Noburo

Kamiokanyi
Naku uguiszu no
Ró takete


A neten rákerestem, és kiderült, hogy Szuzuka Noburo　鈴鹿野風呂 20. századi haiku 俳句　költő egy verse.