
A gjóza kandzsival leírva 餃子, azonban 餃 és a 子kandzsik sino-japán olvasatai kó/kjó/gjó illetve si/szu - felmerül a kérdés, hogy a gjóza olvasat honnan származhat.
A szótárakban két magyarázattal találkoztam: az egyik szerint a gjóza szó mandzsu eredetű, a másik pedig az ÉK kínai / shandongi nyelvjárásból eredezteti. A 『日本国語大辞典』 a gjóza első írott előfordulását az 1950-es évekre teszi (『ロッパ食談』ギョーザ屋), de a gjózát vélhetőleg korábban is *ismerték, csak máshogy hívták.
A gjóza shandongi (igaz, egyelőre csak Changyi és Fei megyék nyelvjárásaiból van adatom) és mandzsu megfelelői az alábbiak:
①『山東方言基礎語彙集 The Shandong Dialects in Changyi & Fei Counties』:
昌邑県/Changyi:
費県/ Fei:
② Handwörterbüch der Mandschusprache:
ᡤᡳᠶᠣᠣᠰᡝ giyoose: (chin. 餃子) mit knoblauchgewürztem Hackfleisch gefüllte pastetenartige Mehlklöße
ᡤᡳᠶᠣᠰᡝ giyose: 1. (chin.角子) Hörnchen. Name eines gebäcks.
2. (chin. 餃子) mit knoblauchgewürztem Hackfleisch gefüllte pastetenartiger Mehlkloß. Dasselbe wie GIOSE und GIYOOSE.
Ránézésre nekem a mandzsu szó tűnik hasonlónak, de jó lenne ismerni a mandzsu beszélt nyelvi megfelelőjét is..
* Például a mandzsú (饅頭/馒头 ) már a 14. században megjelent Japánban a kínai Rin Dzsóin (林浄因) jóvoltából.
参考文献
Erich Hauer, Oliver Corff: Handwörterbüch der Mandschusprache.
『日本国語大辞典』
『漢字源』
『山東方言基礎語彙集』アジア・アフリカ言語文化研究所 1989年
『日本史広辞典』 山川出版社