Tangut 西夏文字

Nemrég hozzájutottam néhány tangut-témájú könyvhöz, amik között ott van a Li Fanwen-féle tangut-kínai szótár is (夏漢字典) !  Egyelőre még csak ismerkedek vele, de nagyon izgalmas :) Korábban legendákat hallottam a tangut írás bonyolultságáról, a kandzsikat is felülmúló vonásszámról , de  jobban megnézve nem is tűnik olyan vészesnek, sőt,  inkább a kandzsik  között vannak extrém számú vonásból álló írásjegyek :)
Felteszek néhány képet, gyönyörködjetek :)

※　A Moribito 守り人 sorozat (regény/anime) 'jogo'　írása （ヨゴ文字） engem a tangut írásra emlékeztet-ez csak véletlen, vagy valóban a tangut írásról mintázhatták?

Mongol chunlian モンゴル文字の春聯 хoс уянга ᠬᠤᠤᠰ ᠤᠶᠠᠩᠭ ᠠ

Kínában holdújévkor az a szokás, hogy vörös papírra írt szerencsehozó írásjegyeket, jókívánságokat ragasztanak az ajtóra, de ez a szokás megtalálható a belső-mongoloknál is, természetesen mongolul.  Ezeket a papírcsíkokat kínaiul 　春聯 -nek, mongolul хoс уянга -nak nevezik ( ᠬᠤᠤᠰ ᠤᠶᠠᠩᠭ ᠠ).
A képen látható feliratok:
az ajtó fölött:  ᠠᠮᠵᠢᠯᠲᠠ ᠪᠦᠲᠦᠭᠡᠯ ᠦᠯᠡᠮᠵᠢ (амжилт бүтээл үлэмж)  "(még) több sikert / eredményt!"
szemből nézve a baloldali: ᠪᠤᠭᠳᠠ ᠢᠢᠨ ᠰᠦᠯᠳᠡ ᠰᠠᠬᠢᠭᠰᠠᠨ ᠦᠯᠵᠡᠢ ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢᠲᠦ ᠡᠭᠦᠳᠡ  (богдын сүлд сахисан өлзий хийморьт үүд) "a szent szülde által védett boldog háznép"
jobboldali:  ᠪᠤᠶᠠᠨ ᠦ ᠢᠷᠦᠭᠡᠯ ᠤᠷᠤᠰᠢᠭᠰᠠᠨ ᠵᠤᠯ ᠵᠢᠷᠭᠠᠯᠲᠦ ᠡᠷᠦᠭᠡ  (буяны ерөөл оршисон зол жаргалт өрх )  "jószerencsével áldott boldog család"
baloldali ajtószárny: ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢ  (хийморь) "szerencsecsillag"
jobboldali ajtószárny: ᠮᠠᠨᠳᠠ  (манд)    "emelkedj"

(ha esetleg valaki jobb fordítást tud, ne tartsa magában!)

冩眞を提供して下さったHarnuud Horlo　さんに感謝します！ A képért köszönet Harnúd Horlónak!
ᠬᠤᠷᠯᠤ ᠭᠤᠸᠠᠢ ᡖᠤ ᠮᠠᠰᠢ ᠶᠡᠬᠡ ᠪᠠᠶᠠᠷᠯᠠᠯ᠍ᠠ!

Jajj! 似非科学

真ー茶ー酒 nevű kedves olvasóm hívta fel a figyelmemet erre a Japánról szóló Tv-műsorra, amiben a szokásos közhelyek mellett (pl szamuráj-szellemiség  stb) a japán nyelvről is elhangzik néhány igen furcsa állítás. Ebben a bejegyzésben ezekkel az "érdekes" megállapításokkal fogok foglalkozni:

- a japán nyelv altaji nyelv

A japán nyelv eredete még kérdéses, a sok közül csak az egyik elmélet az altaji.

- a hangsúly az első szótagon van

A japánban minden szótagot azonos nyomatékkal ejtenek, de  a szótagok hangmagassága változó, mély vagy magas (高低アクセント). Az akuszento (アクセント)-típusok nyelvjárásonként különbözhetnek.


-magánhangzó-harmónia

A japán nyelvben nincs magánhangzó-harmónia.

- a magyarral közös szavak: ten: isten, hon: hon/ haza, ni: nap, zaru: daru.

A "ten" 天 azonban sino-japán szó, az istenre ott van a japán kami 神　（kamï/かみ乙）.
A "hon"  本　 szintén sino-japán szó, jelentése könyv/gyökér/ eredet/ez, tehát NEM jelent se hazát, se hont. Arról nem is beszélve, hogy a japánban a szókezdő h hang viszonylag "új" fejlemény (p→ф→h).
A  "ni" nem jelenti azt, hogy nap.  A nap 日 japánul hi vagy összetételben ka, illetve nicsi és dzsicu, azonban ez utóbbiak is sino-japán eredetűek. A nihon szóról már korábban írtam. A zaru 笊  pedig  egy kis bambuszkosárka, ami konyhai szűrőként használatos.


Forrás /参考文献

金田一春彦編『学研現代新国語辞典』　学研
佐藤喜代治編『国語学研究事典』　明治書院

Gjóza 餃子 （饺子）

A gjóza kandzsival leírva 餃子, azonban 餃  és a 子kandzsik sino-japán olvasatai kó/kjó/gjó illetve si/szu - felmerül a kérdés, hogy a gjóza olvasat honnan származhat.
A szótárakban két magyarázattal találkoztam: az egyik szerint a gjóza szó mandzsu eredetű, a másik pedig az ÉK kínai / shandongi nyelvjárásból eredezteti. A 『日本国語大辞典』 a gjóza első írott előfordulását az 1950-es évekre teszi (『ロッパ食談』ギョーザ屋), de a gjózát vélhetőleg korábban is *ismerték, csak máshogy hívták.

A gjóza　shandongi  (igaz, egyelőre csak Changyi és Fei megyék nyelvjárásaiból van adatom)  és mandzsu megfelelői az alábbiak:


①『山東方言基礎語彙集 The Shandong Dialects in Changyi ＆　Fei Counties』:

昌邑県/Changyi:

費県/ Fei:

② Handwörterbüch der Mandschusprache:

ᡤᡳᠶᠣᠣᠰᡝ giyoose: (chin. 餃子) mit knoblauchgewürztem Hackfleisch gefüllte pastetenartige Mehlklöße

ᡤᡳᠶᠣᠰᡝ giyose: 1. (chin.角子) Hörnchen. Name eines gebäcks.

2. (chin. 餃子) mit knoblauchgewürztem Hackfleisch gefüllte pastetenartiger Mehlkloß. Dasselbe wie GIOSE und GIYOOSE.


Ránézésre nekem a mandzsu szó tűnik hasonlónak, de jó lenne ismerni a mandzsu beszélt  nyelvi megfelelőjét is..



* Például a mandzsú (饅頭/馒头 ) már a 14. században megjelent Japánban a kínai Rin Dzsóin　（林浄因） jóvoltából.

参考文献

Erich Hauer, Oliver Corff: Handwörterbüch der Mandschusprache.

『日本国語大辞典』

『漢字源』

『山東方言基礎語彙集』アジア・アフリカ言語文化研究所　1989年

『日本史広辞典』　山川出版社