Könyvajánló - japán nyelv-és írástörténet 2. 日本語史などに関する書籍のお薦め

Ezúttal is ajánlanék néhány könyvet japán nyelvi témákban:


1. 金文京著『漢文と東アジア―訓読の文化圏』　岩波新書　２０１０年
Elsősorban a japán és a koreai kun olvasattal foglalkozik, de kitér az (történeti )ujgur, a vietnámi és a kitaj olvasati módokra is.
 

2. 　徳川宗賢著『日本の方言地図』　中公新書1979年　　
Jó kis bevezető könyv a japán nyelvjárásokba.

 
3. ジョアン・ロドリゲス著　池上岑夫訳『日本語小文典　上下』岩波新書　１９９３年・２００７年
Ez a könyv Joam Rodriguez: "Arte Breve da Lingoa Iapoa tirada da Arte Grande da mesma Lingoa, pera os que começam a aprender os primeiros principios della" című, 1620-ban megjelent japán nyelvtanának japán fordítása. Aki érdeklődik a korabeli japán nyelv iránt, annak mindenképpen tudom ajánlani.

Rodriguez másik japán nyelvtanát(Arte de la lingoa de Iapam -日本大文典) franciára is lefordították a 19. században- ez már a guglin is elérhető:
João Rodrigues, Abel Rémusat : Élémens de la grammaire japonaise. 1825

KOKЄ TOCTE NO ROMAЄ, avagy újabb kísérlet egy latin alapú japán abc-re

"Az új japán írás"  folytatásaként


A bibliafordító Szakon Josiszuke　（左近義弼） 1917-ben jelentette meg könyvét, amiben az általa kidolgozott új latin betűs írásmódot tette közzé. A könyv előszavából megtudjuk, hogy a japán nyelv kihalhat, ha nem a latin betűkkel jegyzik le, de ha nem is hal ki, a japán kultúra veszélybe kerülhet : "mivel a  japánnal együtt az altaji nyelvcsaládba tartozó, Európában beszélt magyar és finn is  a latin írást használja, így a japán nyelv is a kultúrnyelvek közé kerülhet  a latin abc használatával."
Azt tudni kell, hogy ebben  a korban Japánban még a  régi kana-helyesírást használták, ami nem a beszélt nyelvet tükrözte,  pl a  kó szótagot a következő módon írhatták le:
 かう、かふ、こう、こふ

Másrészt a beszélt és az írott nyelv között is még jelentős távolság állt, így gondolhatta Szakon, hogy a latin betűk jelenthetik a megoldást.

Az abc és jellemzői:




-kisbetűk, nagybetűk
-nyomtatott és írott forma
-nem tesz különbséget a rövid és hosszú magánhangzók között:

GOXSO ご馳走　（ごちそう）, FAKCO 　百姓　(ひゃくしょう), TAIKO 太鼓　（たいこ）stb

-néhány latin betű, mellékjellel vagy anélkül az -i / -u -ra végződő szótagokat jelöli, pl;

F: ひ
₣:　び
H:　ふ
T: つ
V:　み
C:　し
Є:　じ

stb.

Jöjjön néhány gyakori kifejezés ezzel az írással:

YOROCK: よろしく

KOÑJX WA: こんにちは

HAЄMEMACTE:　はじめまして


Végül egy mintaszöveg:

参考文献

左近義弼著「国字としてのローマ字」１９１７年

Nagojai nyelvjárás 名古屋辯

Aicsi prefektúra (愛知県)  Honsú Csendes-óceánra néző részén található, központja Nagoja (名古屋). A nagojai nyelvjárás főbb jellemzői:
Mivel a  keleti (kantó) és a nyugati (kanszai) nyelvjárások határán helyezkedik el,  mindkét irányból érte hatás. Általában azt tartják róla, hogy a szókincs és a nyelvtan inkább kanszaias, de az intonáció a keleti nyelvjárásokhoz áll közel.
A nagojai nyelvjárást  ovari és mikavai nyelvjárásokra szokták felosztani.
Az edo-kor óta vannak feljegyzések a nagojai nyelvjárásról, de inkább annak ovari vidékéről.  Az ovariban beszélt nyelv sajátossága, hogy 8 magánhangzója van. az a,i,u,e,o -n kívül pluszban ez a három található még meg:


アイ・アエ：[æ:]

ウイ：[y:]

オイ：[ø:]

Kérdéses, hogy ez a 8 magánhangzó megmaradt-e, vagy már csak inkább az idősebb korosztály beszédjére jellemző?


Aicsire jellemző még  az 杁　iri  kokudzsi is, ami földrajzi illetve személynevekben szokott előfordulni. Szaszahara Hirojuki kokudzsi kutató ezt 地域文字-nek, 　"helyi írásjegynek"nevezi.
Pl: 　杁中　irinaka, 　杁ヶ島　irigasima stb.


Néhány kifejezés:

行こまい：　行きましょう

しよまい：　しましょう

たーけ：　バカ

えらい、えりゃあ：　疲れた

やっとかめ：　ひさしぶり


食べやあ：　食べなさい

寝やーよ：　寝なさい

～してかん：　～してはいけません。

だがや：　です

～だら：　～だろう


あらすか/あれせん：　ありません

やらないかん：　やらなければならない

きいない：　黄色

További kifejezések, szavak a képen látható tenugui-on  olvashatók abc rendben.A tenugui (手拭) tkp egy kendő, amit sok mindenre lehet használni, kéz-és arctörlésre, fejpántként, dekorációként stb, de még könyvet  is készíthetnek belőle.


参考文献

あらかわそおべい著１９７２年『なごやべんじてん』
『国語学大辞典』
『国語学研究辞典』
笹原宏之著『日本の漢字』
『しゃべってみや～名古屋弁』リベラル社２００９年