Hangtan : Nara-kori nyelv 奈良時代の日本語

A nara-kori japán nyelv jellemzői nagy vonalakban a következők:

- szó elején nem állhat zöngés mássalhangzó 

- szó elején nem állhat r (ラ行)


- a さ sor (さ行) korabeli kiejtése még problémás, c? cs?　s? sz?

- a ち ti, a つ tu volt

- ぢ: di, づ: du

- a は sor (は行) kiejtése ф

- ゐ: wi, ゑ: we, を: wo

- a　や sorban　（や行） a je szótag (延) is megtalálható volt

- "különleges kanahasználat" (上代特殊仮名遣い) : bizonyos szótagok (ki, hi, mi, ke, he, me, ko, szo, to , no ,mo, jo, ro) esetében kétféle manjóganát használtak, és ezeket soha nem keverték egymással. Ennek a jelenségnek számos magyarázata van,  lásd : Hangtörténet.
 Ehhez annyit fűznék csak hozzá, hogy a nyolc magánhangzós elméleten (a, i, i2, u, e, e2, o, o2) kívül még a következő elképzelések vannak:

hat magánhangzó: a, i, u, e, o, o2 (Hattori Siró)

öt magánhangzó: a, i, u, e, o2 (Macumoto Kacumi)

négy magánhangzó: a, i, u, o2 (Macumoto Kacumi)

hét magánhangzó: a, i, i2, u, e, o, o2 (Mori Hiromicsi)

Bővebben lásd még itt: 木田章義：『上代特殊仮名遣のエ列乙類・イ列乙類の問題』国語国文　９１７号　2011年1月25日


- magánhangzó-torlódás kerülése  (bár vannak kivételek):

 araumi →   　arumi  　　　安流美
 фanareiszo →　фanareszo波奈礼蘇

- magánhangzók összeolvadása:
 i + a = e
 a + i = e2
 o2 + i = i2


参考文献　

橋本進吉著『国語音韻の変遷』
山口明穂その他『日本語の歴史』東京大学出版
『日本語要説』ひつじ書房

Belső-ázsiai írások 'szórólap' 絹の道の文字 ワークシート

Két éve volt látható az Ezeréves Fővárosban a Selyemút írásait bemutató kiállítás.
A múzeumban osztogattak néhány 'szórólapot', amik a különböző ázsiai írásokat és az orosz felfedezőket mutatták be pár mondatban. Nemrég megtaláltam ezeket a papírokat, és beszkenneltem őket, hátha hasznos lesz valakinek. A szórólapok természetesen japánul vannak :)

 

Németes átírás (19. század vége) 19世紀末のドイツ式ローマ字転写

Itu-piki-no inu-ga aru hassi-wo, kuti-ni hito-kire-no niku-wo kuhahete, watari-massita toki-ni, hassi-no-ssita-ni mo dou-yau itu-piki-no inu-ga niku-wo kuti-ni kuhahetaru-wo mi-tuke-massite, si-bun-no kage naru koto-wo ssiri-massenu kara, onore-no niku-wo ssute-oki; kare-no-wo tori-ni yuki-massite, midu-no naka-ni ssini-kakari-massite, hon-tau-no niku-wo mo mi-tuke-massenanda.



一匹の犬がある橋を、口に一切れの肉を銜えて渡りました時に、橋の下にも同様一匹の犬が肉を口に銜えたるを見付けまして、自分の影なることを知りませぬから、己の肉を捨て置き；彼れのを取りに行きまして水の中に死に掛かりまして、本当の肉をも見付けませなんだ。

出典：　August Seidel著『Praktische Grammatik der Japanischen Sprache』 Wien, Pest, Leipzig, 1890　(77頁)


Morokossi ni haku-ju to ihu hito haha ni utarete naku wo haha ibukarite hi-goro ha nakasu kehu naku ha ikani to tohu ni higoro ha utarete itami wo obojessi ga haha no tikara otorohesini ja kehu ha itamasu jotute naku nari to kotahessi huru-koto wo jomeri.

唐土に伯兪と云ふ人母に打たれて泣くを母訝りて日頃は泣かず今日泣くは如何にと問ふに日頃は打たれて痛みを覚えしが母の力衰えじにや今日は痛まず因って泣くなりと対へし旧事を読めり。

出典：　Philipp Noack 著『Lehrbuch  der Japanischen Sprache 』 Leipzig 1886    （261頁）

A Latin-portugál-japán szótár 羅葡日対訳辞書

Dictionarium Latino Lusitanicum, ac Iaponicum /羅葡日対訳辞書

A jezsuiták állították össze, tkp. Calepino  latin szótárán alapul. 1595-ben adták ki Amakuszában.
A japán szavak latin betűs átírásban szerepelnek.

A szótár beszkennelve itt  megtekinthető + egy cikk a szótárról: The Process of Translation in Dictionarium Latino Lusitanicum, ac Iaponicum

        

Régi könyvek ünnepe + könyvajánló 古本祭り・書籍のすすめ

Idén augusztusban is megrendezésre került az antikvár könyvpiac a kiotói Simogamo szentélyben (下鴨神社)-az utolsó nap a holnapi, du. 4-kor ér véget. Változatlanul sok a buddhista témájú könyv, viszont idén elég sok standnál láttam Mao Zedong / Mó Takutó (毛沢東) műveket, de a Lenin összes is felbukkant :)
Ezúttal a Heibonsa (平凡社) kiadó japán nyelvtöri sorozatának　（日本語の歴史） szereztem meg az első két kötetét.
A kötetek szerzői　池上禎造, 亀井孝, 築島裕, 金田一京助, 河野六郎 stb, szóval nem amatőrökről van szó :)
A teljes sorozat 7 kötetből és egy pótkötetből áll; az egyes kötetek címe a következő :


１．民族のことばの誕生
２．文字とのめぐりあい
３．言語芸術の花ひらく
４．移りゆく古代語
５．近代語の流れ
６．新しい国語への歩み
７．世界の中の日本語

Pótkötet:
言語史研究入門
Ezt a sorozatot is tudom ajánlani a japán nyelvtörténet iránt érdeklődőknek - az új kiadása az Amazonon is fent van, így akár Magyarországról is meg lehet rendelni.

Burját latinbetű Şine yseg ᠰᠢᠨᠡ ᠦᠰᠦᠭ

Egy burját ismerősömtől nemrég egy régi burját újságot kaptam beszkennelve: a Buriaad-Mongoliin Ynen (ᠪᠤᠷᠢᠶᠠᠳ ᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠤᠨ ᠦᠨᠡᠨ) 1930. szeptember 8.-i számát. Ez az újság nagyrészt ujgur-mongol írással íródott, de 1-2 helyen már latin betűk is felbukkannak, gondolom az új latin írás népszerűsítésére:

《ᠪᠤᠷᠢᠶᠠᠳᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠤᠨ ᠦᠨᠡᠨ》 1930. IX.8.

Korai japán nyelvemlékek

A japánok a kandzsival az i.sz. 1. században találkozhattak először:
-az első századból való aranypecsét, amit 光武　 császár küldött Na ország uralkodójának (漢委奴国王).
- 新 ország 貨泉　feliratú kínai pénzérméje, ami az 1-2. században kerülhetett át Japánba.

A Japánról szóló legrégebbi feljegyzés a 3. századi 魏志倭人伝 , ebben már találni kandzsival átírt japán földrajzi-és személyneveket, tisztségneveket:

柄渠觚 simako? imoko? hikoko? hihoko?   /tisztség/

卑弥呼　Himiko     /személynév/
邪馬壹　Jamai?  Jamatai?　Jamato? /földrajzi név/

A Japánban keletkezett írott emlékek az 5. században jelennek meg, amik fém és kőfeliratok (金石文) voltak. Ezekben a japán földrajzi-és személyneveket a 魏志倭人伝-hez hasonlóan a kandzsi kiejtését felhasználva jegyezték le. A kandzsik olvasata egy régebbi kínai nyelvállapotot tükröz:
宜　ga,　移 ja, 已 jo,　里 ro,　止 to,　居 ke stb.

Két példa a 金石文-ra (a feliratoknak több megfejtése is lehet, az alábbiakban elsősorban Ósima Sódzsi könyvét vettem alapul):

Funajamai vaskard felirata,  5. század közepe táján:

治天下獲囗囗囗鹵大王世。奉囗（事）典曹人。名无囗（利）弖。八月中。用大囗（鐺, más megfejtés szerint 錡）釜幷四尺廷刀。八十練六十捃三寸上好囗（利）刀。服此刀者長囗（壽）。子孫注々得囗（其）三恩也。不失其所統。作刀者名伊太囗（加）。書者張安也。

A fenti szövegben 3 személynév olvasható: 无利弖 Murite, 伊太加 Itaka- a harmadik név Vakatakeru 獲加多支鹵 (eredetileg a 獲　felső részén nincsen 艸 fű), de korábban 犭㚆囗囗囗歯-nek, azaz 犭㚆宮弥都歯（別）Tadzsihi-no-mija Mizuhawake-nek olvasták.

Szumida Hacsimangú tükör felirata, 443? 503? :
癸未年八月日十大王年。男弟王。在意柴沙加宮時。斯麻。　念長寿（más megfejtés szerint 奉）。遣開中費直穢人今州利二人等。所取白上同二百旱。所(作)此竟。

同 = 銅 , 竟 =　鏡

Ebben a szövegben az 意柴沙加 Osiszaka helynevet és a 斯麻 Sima személynevet írták át kandzsival.

Példa egy japán nyelvű írott emlékre : a Hórjúdzsi templom Jakusi buddhaszobor glóriájának felirata (法隆寺金堂薬師如来像光背銘), a 7. század második feléből:

池辺大宮治天下天皇、大御身労賜時、歳次丙午年、召於大王天皇与太子而、誓願賜、我大御病太平欲坐、故将造寺薬師像作仕奉詔、然当時崩造不堪者、小治田大宮治天下、大王天皇、及東宮聖王、大命受賜而、歳次丁卯年、仕奉。


Ebben már megfigyelhető a japános szórend, az udvariassági kifejezések használata:　　a kínai 作薬師像　helyett 薬師像作, a kínai 受大命　helyett 大命受. Tiszteleti kifejezések: 大御,　坐,　　賜 stb.


参考文献

『国語学研究辞典』　明治書院
石原道博編訳『魏志倭人伝・後漢書倭伝・宋書倭国伝・隋書倭国伝ー中国正史日本伝ー』　岩波書店1994年
山口仲美著『日本語の歴史』岩波新書
大島正二著『漢字伝来』岩波新書
小松茂美著『かな－その成立と変遷ー』岩波新書
『世界の文字の図典』吉川弘文館