A naxi írás 1. 納西文字① 東巴文

A naxi (納西/na21 ɕi 33) nemzetiség Kína Yünnan tartományában él, velük kapcsolatban lásd még Skandallum / Chouwen (醜聞) kollega bejegyzéseit :1 2. A naxi nyelv a tibeto-birmán nyelvek közé tartozik. A latin betűkön kívűl még 5 féle írásuk van, jelen bejegyzés a nyugati nyelvjárásterületen használatos tomba/dongba írással foglalkozik. Ezt az írást naxi nyelven to33 mba33 the33 ɤɯ33-nak vagy sǝr33 tɕǝ55 lṿ33 tɕǝ55-nek nevezik. A dongba （東巴） a to33 mba33 kínai átírása. 

  Az ezzel az írással lejegyzett szövegek tárgyukat tekintve legendáktól, mítoszoktól kezdve az orvosi műveken át az asztronómiáig igen sokfélék, de naplók, tánckoreográfiák is ismeretesek. Azonban csak egy szűk réteg, a tomba vallás papjai használják. A tomba írás létrejöttének ideje még nem világos, van aki a 10. századra és van, aki 4000 évvel ezelőttre teszi a kialakulását. A nyugati világ a 19. században szerzett róla tudomást és a 20. század első felében az amerikai J. F.  Rock foglalkozott vele alaposabban.

      Az írás főbb jellemzői:

-kb 1200-1300 karakterből áll

- nem egységes, egyéni változatok is találhatók

- vízszintesen balról-jobbra írják, de előfordul függőleges írásirány is

- a szövegek leírásakor nem minden szót jegyeznek le, csak a kulcsszavakat

Az írásjegyek felépítésük alapján a következők lehetnek:

1. képjelek　（象形）: 

  hold  (ɪe21; he33 me33; he33; he33 me33 tsɪ21)

   

nap  (bi33 ; ȵi33 me33; ȵi33)

 mongol (gə33 ɪo55; gə33 ɪo55 ts'y55)

2. elvont fogalmakat kifejező jelek　（指事）:

 bal

 jobb

5

3. összevont jelek　（會意）:
 

 
megfog+pénz= vásárol   
 

víz+palló= híd

4. jelentésre utaló rész+kiejtésre utaló rész (形声):

falu (be33) :  ház (jelentésre utaló elem) + hó (kiejtésre utaló elem)

5. írásjegy-kölcsönzés （仮借）：

fejsze (tse55 be33; ɪa21 be33)  → vas (ʂu21)

6. kiejtés jelölése (注音字):

　　　　　　

→　　　mindkettő jelentése "én" (ngə21) , de az utóbbinál az azonos hangzású "öt" hozzáadásával  egyértelműsíti az olvasatot. 　

7. egy írásjegy több, egymással kapcsolatos fogalmat　is jelölhet　（転意）:

   hó (mbe33)  → tél (tshi33)

  birka (bṿ 33)  → lábasjószág (nɯ21)

  búza (dze33)  → gabonafélék (tʂɿ21) 

8. az írásjegy egy részének megváltoztatása, vagy az írásjegy kiszínezése, fejjel lefelé való írása　（字形変形法）:

                           

kimegy (eredetileg a vödör képjele)   →     nem megy ki  

　　 　　　　　　　　　　

参考文献
西田龍雄　監修『トンパ文字』ブティック社
王超鷹著『トンパ文字　生きているもう１つの象形文字』マール社
『世界の文字の図典』吉川弘文館
『东巴文异体字研究』 华东师范大学 2005年
『世界文字辞典』三省堂

Engelbert Kaempfer 検夫爾

Engelbert Kaempfer, 1651-1716 (検夫爾).
Német orvos, Japánban 1690-tól 1692 októberéig tartózkodott a holland kereskedőház orvosaként. Nagy érdeklődést mutatott többek között Japán történelme, szokásai, az állat-és növényvilág iránt is. Edoban két alkalommal is járt, és az akkori sógunnal, Cunajosival is találkozott.  1712-ben jelentette meg   Amoenitates Exoticae (廻国奇観) c. beszámolóját, amihez  japán történelmi forrásokat is felhasznált. (Ezt 1801-ben  Sicuki Tadao (志筑忠雄)　fordította 　japánra 『鎖国論』 címmel.) Halála után, 1727-ben adták ki a "The History of Japan. Together with a Description of the Kingdom of Siam 1690-1692" (日本誌) c. kéziratát angolul, 1729-ben hollandul és franciául.   A könyvben remek képeket, ábrákat találni pl növényekről, hangszerekről, halakról, vagy éppen a japán írásról is:

 

参考文献

『来日西洋人名事典』　日外アソシエーション

maszu 〼

A maszu (枡) egy négyszögletes fa-dobozka, amit folyadék vagy rizs stb mérésére használnak.
Ezt a maszu-t egy áthúzott négyzettel　〼 is szokták ábrázolni, ami viszont  ～ます udvariassági toldalékot is jelölheti. Pl: あり〼 (あります).

Bentó 弁当

A bentót　弁当（辨當） talán nem kell elmagyarázni, már  a magyar interneten is olvasható ezzel kapcsolatos bejegyzés. Itt most csak magával a szóval szeretnék foglalkozni-vajon mi lehet a bentó szó eredete?
Az etimológiai szótárakat nézegetve, általában ezzel a két magyarázattal találkozni:

1. A bentó a kínai   便当  (putonghua:biàndāng) szóból származik, amelynek jelentése: hasznos, praktikus. Ezt később "ételdoboz" jelentésben kezdték használni.　Maga a 便当  szó ellentéte  a 不便. 

2. A bentó a bentó　面桶　szóból származik, ami egy kerek ételtartó dobozt jelöl.

A fentieken kívül, Jamada Kacumi "漢字の語源" (A kandzsik etimológiája) c. könyvében egy harmadik magyarázattal lehet találkozni: a bentó eredetileg 飯嚢　lehetett. A 飯 írásjegyváltozata 飰 illetve a,　amit ben-nek is olvashattak, így lett a 飯嚢-ból bendau (bendó).   A  飯嚢 jelentése rizseszacskó.






参考文献

佐竹昭広著『古語雑談』岩波新書
山田勝美著『漢字の語源』角川書店
『和漢三才図会』
『日本国語大辞典』
『語源海』
『日本語源大辞典』