2009年6月19日金曜日

A kun olvasat 訓読み


 A kun olvasat(kun-jomi 訓読み) lényege, hogy a kandzsit a jelentésének megfelelő japán szóval olvassák ki. Az i.sz. VI. századtól van rá példa, és a manjóganák között is vannak olyan írásjegyek, amik már a kun olvasaton alapulnak.
Azokat a kandzsikat, amiknek nem volt a jelentésüknek megfelelő japán szó, sino-japán kiejtéssel olvasták ki („on” olvasat 音読み). Az is előfordult, hogy a kun olvasatot a hosszúsága miatt mellőzték, és inkább az on olvasatot részesítették előnyben.
Pl a „lepke” 蝶 japán olvasata a Sinszen dzsikjóban még kafafirako (加波比良古), de a Heian korban már rövidsége miatt a kínai eredetű „tefu” (mai sino-japán kiejtése: csó) olvasat lett az általános.
Az egyes kandzsikhoz eleinte több japán szót is rendeltek, a Ruidzsú mjógisó 類聚名義抄  című szótárban a 治 -nak 14, a 行 -nak 40,  a 方 -nak 37 olvasata látható. Azt, hogy éppen minek kell olvasni az adott kandzsit, a szövegkörnyezet döntötte el.

 A kun olvasathoz hasonló olvasati mód a kandzsi kultúrkör 漢字文化圏  (illetve annak peremén élő) más népeinél is megtalálható volt, ahol a kínai írásjegyeket szintén a helyi nyelven olvasták ki:
(a számok a zenei hangsúlyokat jelölik)

田      vietnámi: ruộng
       /japán: ta, kari szuru/

雨     zhuang 壮:phɔ:n 1
      /japán: ame, amefuru, furu, furaszu, uruoszu/

黒   zhuang 壮: dam1
    /japán: kuro, kuroi, kuromu, kuromeru/

風    bai 白 : pi35
      kam 侗: lɘm 
     /japán: kaze, furi/

天       bai 白: xe55
       ujgur: täŋri
       /japán: ame, ama, szora/

人     ujgur: kiši
       /japán: hito, hitobito, hitogotoni, tari, to, udo/

世     ujgur: yertinč
       /japán: jo, jojo/

 Az ujgur esetében az ujgur olvasatú kínai írásjegyekhez ujgur írással illesztették a ragokat. (vö japán okurigana)

 Hasonló volt a helyzet az ókori Mezopotámiában is, ahol az ékírásos szójeleknek sumér és akkád nyelvű olvasata is létezett:
( a sumér olvasatot nagybetűkkel, az akkádot kisbetűkkel írtam át)

MUL/ MULU  kakkabu: étoile
kakkabtu: petite étoile
MUL  nabāţu: briller
bibbu: planète, comète

ALAM lanu: forme, aspect, figure
şalmu: statue, figurine

 Az iráni nyelvek esetében is beszélhetünk kun olvasatról, ebben az esetben nem a kínai írásjegyeket, hanem az arámi írású arámi szavakat (ideogrammokat) olvasták ki a helyi nyelven (párthus, pahlavi stb), és ehhez illesztették-szintén arámi írással- az adott nyelv ragjait, képzőit stb.
Így például az arámi MLKA  ideogrammot párthus nyelven šāh-nak olvasták ki.


参考文献

『新撰字鏡』
『世界文字辞典』
『漢字源』学研
『明解古語辞典』三省堂
大島正二著『漢字伝来』岩波書店
河野六郎著『文字の本質』岩波講座「日本語8.文字」抜刷
竹内与之助著1988年『字喃字典』大学書林
庄垣内 正弘著『言語からみた「古代ウイグル」の世界』2003年
王锋著 『从汉字到汉字系文字 』民族出版社
古池孝一著『中国周辺の漢字系文字』
René Labat / Florence Malbran-Labat: Manuel d'Épigraphie Akkadienne.
《Ókori és keleti nyelvek és írások》 Főszerkesztő: Zólyomi Gábor
Jeremiás Éva:Az iráni nyelvek és írások

6 件のコメント:

  1. Nagyon izgalmas dolog ez a jelenség, amely ha enyhébb formában is, de nagyon sok nyelvben megtalálható. A bibliai héberben például a ketib/kerib párosokban („így írjuk, de így olvassuk”), vagy az „ədonáj” (Úr) szó magánhangzóival alápontozott „JHV” (a kimondhatatlan Jahve) szóban, ami miatt a tájékozatlanok „Jəhová”-nak ejtik a nevet. A modern perzsában bizonyos koráni szavak arabul írott, de perzsául kiejtett változatában. De akár az egész angol nyelvet is tekinthetnénk egyetlen nagy kun-olvasatnak… :) Sőt akár a szlovák nyelvtörvény utáni felvidéki magyart is, ahogy az újonnan született vicc mondja: „Melyik a legkövetkezetlenebb írásmódú nyelv? Az angol? Á dehogy, a magyar, mert amit Bratislavának ír, azt Pozsonynak ejti.”

    A Zólyomi-könyvet nem ismertem, és könyvtárakban sem találtam meg. Jó ideig tartott, míg rátaláltam, hogy a neten teljes egészében fent van: https://christal.elte.hu/curriculum2/Okor-kelet/Okori.es.keleti.nyelvek.es.irasok/index.asp_id=128.html

    返信削除
  2. Köszönöm a kiegészítést! A héberről rémlett valami, de a perzsa újdonság volt.

    Igen, az az Eltés tankönyv csak a neten van fent, pedig nem lenne hülyeség kiadni.

    返信削除
  3. ugye a jelek mellett felsorolt japán olvasatok nem a modern japánt tükrözik? Csak mert pl az 雨 esetében legalább három olvasatot nem tudok megerősíteni

    返信削除
  4. Igen, nem feltétlenül csak a mai olvasatot adtam meg- pl az "amefuru"-val klasszikus szövegek olvasásakor lehet találkozni.

    返信削除
  5. Nagyszerű áttekintés! Talán érdemes megjegyezni, hogy az arámi szó csak pártus szövegkörnyezetben ideogram, egyébként az a négy betű, amit írtál (jobbról balra), egy értelmes arámi szó, malka "király".
    Amúgy már kommenteltünk egymással párszor. Jó lenne beszélgetni egyet. Ha gondolod dobj egy emailt: ノガユエル@グマイル.コム = 노거옐@개맬.곰 ipszilonnal ;)

    返信削除
    返信
    1. Szia,

      Köszönöm a kiegészítést! :)
      Dobok majd egy e-mailt:)

      削除