Az kandzsiszótárakrúl

Az első kandzsiszótár, amit használtam, az a Kanji és kana volt, de egynyelvűként a Japán Alapítvány könyvtárában található 学研漢和大字典 volt az, amivel kezdő nyelvtanulóként próbálkoztam.  Az első saját szótár pedig a  明解漢和辞典　新版(三省堂,1992) , amit az akkor japántanáromtól kaptam. Ebben  7500 kandzsi található, aminek nagy hasznát vettem a Jamadzsi-féle filológia órára való felkészüléskor :D  Egyébként ebből a szótárból tudtam meg, hogy a szvasztika 卍 is bekerült  a kandzsik népes családjába.

  Jelenleg két kandzsiszótárt használok rendszeresen, a  漢字源　改訂第四版 (2008)-t  és a  全訳漢辞海　第三版 (2011)-t, bár ez utóbbi klasszikus kínai szótár (古漢語字典) lévén a japán nyelv tanulására talán nem a legalkalmasabb.  (sinológusoknak vagy  kambun 漢文 tanulásra　persze  kiváló lehet)

    A fentiek miatt is szótárvásárlás előtt érdemes alaposan utánajárni, hogy kiknek és milyen elvek szerint állították össze a 字典-t, mert nagy meglepetések érhetik az embert 笑. 　Anno a 漢字検定-ra való felkészülés során döbbentem rá, hogy a 明解漢和辞典-ből tanult kandzsigyökök (部首) és a  漢字検定-ben elvárt gyökök nem feltétlenül egyeznek meg...

Az alábbiakban röviden bemutatom a szótáraim főbb eltéréseit.

①　Kandzsik száma

明解漢和辞典 ( a továbbiakban 明解) ：7500.

漢字源：kb 17000.

漢辞海： kb 12500.

②　Gyökök 部首

明解： Az egyszerűsített írásjegyek könnyebb kikereshetőségét szem előtt tartva, vagy más gyök alá rendezi  a kandzsikat, vagy pedig teljesen új gyököket vezet be.　

漢字源：Alapvetően a Kāngxī Zìdiǎn 康煕字典 besorolását követi, de előfordulhat, hogy  egyes kandzsikat a felépítésük miatt más gyök alá sorol be, de emellett új gyököket is kialakított az egyszerűsített kandzsik hatékonyabb csoportosítására.  Szintén külön gyökként kezeli a következőket is: 　 刀―刂、心―忄、手―扌、水―氵、火―灬、犬―犭、衣―衤

Ezzel szemben az alábbiakat egynek veszi:

匸―匚、夂―夊

漢辞海：Szintén a  Kāngxī Zìdiǎn-t 康煕字典 veszi alapul, de az egyszerűsített írásjegyek között van olyan, amit más gyök alá sorol  be.

A 匸―匚、夂―夊 között ez a szótár sem tesz különbséget.

Példa az új gyökökre:

Régi alak旧字体	康煕字典 gyök	Új alak 新字体	Besorolása
			明解	漢字源	漢辞海
營	火	営	龸	ツ	口
學	子	学	龸	子	子
體	骨	体	亻	人	人
單	口	単	小・ツ	ツ	十

③ A sino-japán és a kínai olvasatok 

明解： A sino-japán 呉  és　漢   olvasatoknál nem tesz különbséget.  A kínai olvasatokról (mai és közép-kínai)  semmilyen információ nincs.

漢字源： A sino-japán olvasatoknál megkülönbözteti a　呉―漢―唐―慣 olvasatokat; a régi-sino japán olvasatot zárójelben is megadja. Amennyiben a japán nyelvemlékekből nem állapítható meg az olvasat, a kínai rímszótárak-táblázatok (広韻・韻鏡) alapján határozza meg azt.

Megadja még a pǔtōnghuà olvasatot is, valamint a közép-kínai zenei hangsúlyokat és rímeket, utóbbit a　詩韻 és　a　広韻 alapján.

漢辞海：A sino-japán olvasatoknál megkülönbözteti a　呉―漢―唐―慣 olvasatokat; a régi-sino japán olvasatot zárójelben is megadja. Utóbbi esetében amennyiben lehetséges, a japán nyelvemlékekre támaszkodik.

A közép-kínai olvasatot a 反切 módszerrel jelöli, valamint megadja a zenei hangsúlyokat és a rímeket is a　広韻 és a　集韻 alapján. Természetesen a pǔtōnghuà olvasatot is feltünteti.

 Példa a régi sino-japán olvasatokra:

kandzsi	明解	漢字源		漢辞海
	呉漢区別無	呉	漢	呉	漢
兄	キャウ・ケイ	クヰヤウ	クヱイ	キャウ	クヱイ
玄	ゲン	グヱン	クヱン	グヱン	クヱン
三	サン	サム	サム	サム	サム
春	シュン	シュン	シュン	シュン	スヰン
術	ジュツ	ジュツ・ズチ	シュツ	ジュツ	スヰツ

④ Az írásjegyek felépítése, etimológiák

明解：Semmilyen információ nem található erről.

漢字源：Magyarázat az egyes írásjegyek felépítéséről + megadja a hozzátartozó szócsaládokat (単語家族) is.

漢辞海： A Shuō wén jiě zì　説文解字 és a　Shì míng　釈名  értelmezéseit  idézi.

⑤　Indexek

明解：gyök alapján való keresés, olvasatok (japán és sino-japán), vonásszámkereső, de csak az általános használatú kandzsikra (当用漢字).

漢字源：gyök, olvasatok, vonásszám, a kambun japán olvasatában fontos nyelvtani szerepet játszó szavak (句法) indexe.

漢辞海：gyök, olvasatok, vonásszám, a kambun japán olvasatában fontos nyelvtani szerepet játszó szavak (句法) indexe.