2016年2月22日月曜日

Az kandzsiszótárakrúl



Az első kandzsiszótár, amit használtam, az a Kanji és kana volt, de egynyelvűként a Japán Alapítvány könyvtárában található 学研漢和大字典 volt az, amivel kezdő nyelvtanulóként próbálkoztam.  Az első saját szótár pedig a  明解漢和辞典 新版(三省堂,1992) , amit az akkor japántanáromtól kaptam. Ebben  7500 kandzsi található, aminek nagy hasznát vettem a Jamadzsi-féle filológia órára való felkészüléskor :D  Egyébként ebből a szótárból tudtam meg, hogy a szvasztika 卍 is bekerült  a kandzsik népes családjába.

  Jelenleg két kandzsiszótárt használok rendszeresen, a  漢字源 改訂第四版 (2008)-t  és a  全訳漢辞海 第三版 (2011)-t, bár ez utóbbi klasszikus kínai szótár (古漢語字典) lévén a japán nyelv tanulására talán nem a legalkalmasabb.  (sinológusoknak vagy  kambun 漢文 tanulásra persze  kiváló lehet)

    A fentiek miatt is szótárvásárlás előtt érdemes alaposan utánajárni, hogy kiknek és milyen elvek szerint állították össze a 字典-t, mert nagy meglepetések érhetik az embert 笑.  Anno a 漢字検定-ra való felkészülés során döbbentem rá, hogy a 明解漢和辞典-ből tanult kandzsigyökök (部首) és a  漢字検定-ben elvárt gyökök nem feltétlenül egyeznek meg...

Az alábbiakban röviden bemutatom a szótáraim főbb eltéréseit.




① Kandzsik száma




明解漢和辞典 ( a továbbiakban 明解) 7500.



漢字源:kb 17000.



漢辞海: kb 12500.






② Gyökök 部首




明解: Az egyszerűsített írásjegyek könnyebb kikereshetőségét szem előtt tartva, vagy más gyök alá rendezi  a kandzsikat, vagy pedig teljesen új gyököket vezet be. 



漢字源:Alapvetően a Kāngxī Zìdiǎn 康煕字典 besorolását követi, de előfordulhat, hogy  egyes kandzsikat a felépítésük miatt más gyök alá sorol be, de emellett új gyököket is kialakított az egyszerűsített kandzsik hatékonyabb csoportosítására.  Szintén külön gyökként kezeli a következőket is:   刀―刂、心―忄、手―扌、水―氵、火―灬、犬―犭、衣―衤

Ezzel szemben az alábbiakat egynek veszi:

匸―匚、夂―夊





漢辞海:Szintén a  Kāngxī Zìdiǎn-t 康煕字典 veszi alapul, de az egyszerűsített írásjegyek között van olyan, amit más gyök alá sorol  be.

A 匸―匚、夂―夊 között ez a szótár sem tesz különbséget.



Példa az új gyökökre:

Régi alak旧字体
康煕字典 gyök
Új alak
新字体
Besorolása
明解
漢字源
漢辞海
小・ツ





A sino-japán és a kínai olvasatok 




明解: A sino-japán   és 漢   olvasatoknál nem tesz különbséget.  A kínai olvasatokról (mai és közép-kínai)  semmilyen információ nincs.



漢字源: A sino-japán olvasatoknál megkülönbözteti a 呉―漢―唐―慣 olvasatokat; a régi-sino japán olvasatot zárójelben is megadja. Amennyiben a japán nyelvemlékekből nem állapítható meg az olvasat, a kínai rímszótárak-táblázatok (広韻・韻鏡) alapján határozza meg azt.

Megadja még a pǔtōnghuà olvasatot is, valamint a közép-kínai zenei hangsúlyokat és rímeket, utóbbit a 詩韻 és a 広韻 alapján.



漢辞海:A sino-japán olvasatoknál megkülönbözteti a 呉―漢―唐―慣 olvasatokat; a régi-sino japán olvasatot zárójelben is megadja. Utóbbi esetében amennyiben lehetséges, a japán nyelvemlékekre támaszkodik.

A közép-kínai olvasatot a 反切 módszerrel jelöli, valamint megadja a zenei hangsúlyokat és a rímeket is a 広韻 és a 集韻 alapján. Természetesen a pǔtōnghuà olvasatot is feltünteti.



 Példa a régi sino-japán olvasatokra:



kandzsi
明解
漢字源
漢辞海
呉漢区別無
キャウ・ケイ
ヤウ
キャウ
ゲン
サン
サム
サム
サム
サム
シュン
シュン
シュン
シュン
ジュツ
ジュツ・ズチ
シュツ
ジュツ









Az írásjegyek felépítése, etimológiák




明解:Semmilyen információ nem található erről.



漢字源:Magyarázat az egyes írásjegyek felépítéséről + megadja a hozzátartozó szócsaládokat (単語家族) is.



漢辞海: A Shuō wén jiě zì 説文解字 és a Shì míng 釈名  értelmezéseit  idézi.





⑤ Indexek




明解:gyök alapján való keresés, olvasatok (japán és sino-japán), vonásszámkereső, de csak az általános használatú kandzsikra (当用漢字).



漢字源:gyök, olvasatok, vonásszám, a kambun japán olvasatában fontos nyelvtani szerepet játszó szavak (句法) indexe.



漢辞海:gyök, olvasatok, vonásszám, a kambun japán olvasatában fontos nyelvtani szerepet játszó szavak (句法) indexe.

0 件のコメント:

コメントを投稿