2016年2月22日月曜日

Shokotu Faisi esete a japanisztikával


Bizonyára sokan összefutottak már „Shokotu Faisi japán történész” levelével, amely legalább a 2000-es évek eleje óta kering a magyar neten, de időnként most is hivatkozási alapként szolgál a lelkes hívőknek. Maga a tartalma nem túl érdekes, tizenkettő egy tucat konteó, de talán a japán nyelvi illetve japán-magyar kapcsolattörténeti hátterével érdemes egy kicsit foglalkozni.

1. A névről

Sótoku taisi  [野村]文紹 著『肖像』ゟ
A mai japán köznyelvben a [tu] és [fa] szótag csak idegen szavakban, nevekben fordul elő, mint pl トゥールンワルト [túrunwaruto] (Richard) Thurnwald,  ファイル [fairu] angol ’file’ stb¹.  A Shokotu Faisi név már emiatt sem létezhet, de ha feltesszük, hogy ez valójában a Shokoto Haishi vagy Shokotsu Haishi név elírása, akkor sem járunk jobban, hiszen a névszótárak² szerint sem ilyen személy, sem ilyen családnév nincsen.

(azt talán nem kell külön ecsetelnem, hogy mit jelent az, hogy a „híres történész” neve csak magyar oldalakon vagy magyarból fordított angol bejegyzésekben fordul elő, a Japán Országgyűlési Könyvtár vagy a  CiNii tudományos adatbázisában meg egyszer sem).

A levél kiagyalója nagy valószínűséggel Sótoku taisi (hepburn átírásban Shōtoku taishi; 574−622) herceg nevét forgatta ki, mely egyébként a 聖徳太子 írásjegyek sino-japán olvasatán alapul.



2. Imaoka Dzsúicsiró szerepe a történetben

„(...) érkeztünk meg annak idején Budapestre magyarul tanulni a bölcs Imaoka Gyuicsiro vezetése alatt” írja a körlevél, így nézzünk ennek is utána!



„Imaoka Gyuicsiro” Imaoka Dzsúicsirót (hepburn átírás: Imaoka Jūichirō; 1888-1973) 今岡十一郎 takarja, akinek munkásságáról Umemura Yūko 梅村裕子 írt könyvet 2006-ban "A Japán-tengertől a Duna-partig. Imaoka Dzsúicsiró életpályája a magyar-japán kapcsolatok tükrében." (Gondolat) címmel.

Imaoka a Tokiói Idegennyelvi Egyetemen tanult német és francia nyelvet, majd az egyetem elvégzése után a Tokiói Császári Egyetem Közgazdasági Karán dolgozott könyvtárosként.  Barátosi Balogh Benedekkel kétszer is volt alkalma találkozni és együtt dolgozni, és az ő hatására lett a turanizmus híve.  Imaoka 1922-ben külföldi tanulmányútra indult: először Németországba jutott el, majd Törökországba akart utazni, de a politikai helyzet miatt ezt elhalasztotta, így Barátosi meghívására Magyarországra érkezett, ahol kilenc évet töltött. 

Láthatjuk, hogy Imaoka egyénileg érkezett Magyarországra, és semmilyen japán csoportnak nem volt a vezetője (ráadásul a magyarországi tartózkodása alatt japán nagykövetség sem működött Budapesten).


3.

Az eredeti körlevélnek van egy olyan változata is, amely egy állítólagos egyetemi tanár élményeivel lett kiegészítve – talán itt már érezhette a  terjesztő, hogy Shokotu Faisi sztorija túl gyenge lábakon áll.

A kiegészítés szerint a japán tankönyvekben írnak a japán-magyar rokonságról (milyen rokonságról??), de talán nem túl meglepő módon, ezt sem igyekszik alátámasztani.

Pont tavaly kaptam felkérést, hogy utánanéznék-e, hogy a japán történelemkönyvekben mit írnak a magyarokról. Nos, az eredmény az, hogy Magyarország, a magyarországi történések alig kapnak helyet, és ha mégis, általában elintézik 1-2 sorral. Magyar rokonságról egy árva szó sincs, de nem csak ebben (ez 2014-es kiadás volt), hanem más tankönyvekben sem³.

Azonban tény, hogy korábban a japonikus nyelveket az ural-altáji vagy az urali nyelvekhez próbálták sorolni, és  előfordulhat, hogy erről a japán nyelvtöri tankönyvek is megemlékeznek, de továbbra sem a magyar-japán rokonságról szól a dolog. A kérdésről lásd még Zaicz Gábor beszámolóját, de én is körbekérdeztem anno a Kiotó Egyetem japán irodalom és filológia tanszékén, de senki sem hallott ilyenről.









¹ Bjarke Frellesvig 2010. A History of the Japanese Language.  Cambridge University Press. pp. 388-389.
  佐伯哲夫・山内洋一郎『国語概説』和泉書院2002 pp. 13-16.
²『新潮社 日本人名辞典』新潮社1991
『苗字8万 よみかた辞典』日外アソシエーツ1998
『新訂増補 人物レファレンス事典 明治・大正・昭和(戦前)編 あ~し』日外アソシエーツ2000年 
 『日本人名大辞典』講談社2001
『日本近現代人名辞典』吉川弘文館2001
Major 20th-Century People in Japan. A Biographical Dictionary. 20世紀日本人名事典 あ~せ』日外アソシエーツ2004
『全国名字大辞典』東京堂出版2011
³ 『詳説 日本史』山川出版社2000
  『新訂 最新国語便覧』浜島書店2011
  『要説 世界史A』山川出版社2014
Magyar nyelvű összefoglalóként lásd Tokunaga Yasumoto kissé már régi írását;    
   japán nyelven talán a legfrissebb összefoglalás 『日本語の起源と古代日本語』臨川 書店2015
佐伯哲夫・山内洋一郎『国語概説』和泉書院2002年 pp. 202-203.

2 件のコメント:

  1. Nem volt még szerencsém e japán történészhez :)Na majd rákeresek e körlevélre!

    返信削除