2016年12月26日月曜日
A kandzsialkotó pályázat nyertesei 第七回創作漢字コンテストの作品たち
2016年12月12日月曜日
Az év kandzsija: 金 arany/fém/pénz
 |
| 『角川当用漢字字源辞典』ゟ |
Futottak még:
2.「選」
3.「変」
4.「震」
5.「驚」
6.「米」
7.「輪」
8.「不」
9.「倫」
10.「乱」
2016年12月3日土曜日
国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai
『國語國文』85巻11号（通巻987号）
○古代日本語動詞のアスペクト・テンス体系 （野村剛史）
○古代における上一段活用について （岡村弘樹）
○『世間妾形気』最終話と伏見 （野澤真樹）
『國語と國文學』 2016年12月号 通巻1117号（第93巻第12号）
○中世和歌表現史試論（中川博夫）
○『落窪物語』における孝養――継子いじめとの関わりから――（森あかね）
○『繁野話』第八篇「江口の遊女薄情を憤りて珠玉を沈る話」新論（劉菲菲）
○久保田万太郎「朝顔」論（福井拓也）
◇書評・川平敏文著『徒然草の十七世紀 近世文芸思潮の形成』（西田正宏）
◇新刊書情報
◇第九十三巻総目次
『日本語学』 2016年12月号 通巻461号 （第35巻13号）
◆データが変えることばの研究と教育
〇仮想講義「言語資源学入門」 （前川喜久雄）
〇コーパスが変える日本語の科学――日本語研究はどのように変わるか――（山崎誠）
〇社会言語学データは何をもたらすか――研究と教育への貢献――（阿部貴人）
〇ＳＮＳビッグデータでとらえる言語問題――医療分野を例に――（荒牧英治）
〇データに基づく日本語教育シラバス――見えてきた初級文法シラバス像――（山内博之）
〇形態素解析と古典教育――簡単な情報処理技術を利用しての教材作成の可能性――（須永哲矢）
【連載】
［ことばの散歩道］ 井上史雄
［ことばのことばかり］ はんざわかんいち
［当用漢字表の誕生］ 福田亮
［日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート］村上吉文
［百人一首を味わう］小嶋菜温子・渡辺春美
2016年11月26日土曜日
満天星亭 Dódan-pavilon
Őszi
falevél-pornó szezon van, így az elmúlt hetekben én is mindenféle parkokba
járkáltam, de ma sikerült bejutnom egy exkluzívabb helyre, az Ovari-Aszahiben
(Aicsi pref.) lévő 満天星亭 azaz Dódan-pavilonba.
Ez eredetileg egy
1723-ban, a szomszédos Gifu prefektúrában épült ház, amit a Sóva korszakban,
tehát a XX. században szállítottak át a mai helyére, de persze egy kicsit
farigcsáltak rajta. A dódan elnevezés a dódancucudzsi 灯台躑躅 nevű díszcserje
nevéből származik, mely a hangafélék családjának tagja, enkianthus perulatus. (magyarul csengőbojt lenne?)
Sajnos nem lehet
csak úgy oda bemenni, legalább három nappal a látogatás előtt kérvényezni kell
a városházán, de az irodában lévő, teleírt naptárt elnézve érdemesebb
hónapokkal előre tervezni. Évente pár alkalommal nyílt napot is tartanak, de a
tömegnyomor borítékolható.
Megközelíthető a Meitecu
Szeto-vonal Imba állomásától （名鉄瀬戸線印場駅） gyalogszerrel (kb 15 perc), de a Nagoja
állomástól kb 40 percet érdemes számolni.
2016年11月1日火曜日
国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai
『國語國文』 85巻10号（通巻986号）
○定家の加筆訂正した仮名づかい──秋篠月清集のばあい── （遠藤邦基）
○藤原定家の監督書写と和歌研究 （岸本理恵）
○山崎紫紅の八百屋お七──戯曲「お七吉三涙橋」の趣向と反応── （丹羽みさと）
『國語と國文學』 2016年11月特集号 93-11
○漢字文の相互参照性について――方法覚え書き――（津田博幸）
○生成される外部 ――『古事記』のテキスト性をめぐって――（金沢英之）
○『日本書紀』の訓読をめぐって（福田武史）
○ヤマトタケル、白ち鳥の向かう先 ――歌の働きによって発生するテキスト間のヴァリアント――（山崎健太）
○『杜家立成雑書要略』の書儀的性格 ――敦煌書儀の形式・表現・配列の分析を通して――（西一夫）
○古代テキストとの対話ということをめぐって（西澤一光）
○『万葉集』の統一性をめぐって（トークィル・ダシー）
○梓弓と真弓 ――久米禅師と石川郎女との問答歌――（月岡道晴）
○明日香皇女挽歌第二反歌試解（鉄野昌弘）
○神ながら栄えゆくべき世界 ――『万葉集』における神聖王権の表象とその消長――（品田悦一）
◇新刊書情報
『日本語学』 2016年11月特大号 通巻460号 （第35巻12号）
◆手書きの字形を考える
○漢字と手書き（沖森卓也）
○常用漢字表の字体・字形に関する指針──手で書くことを重視した国語施策として──（武田康宏）
○漢字の字体・字形と規範意識（笹原宏之）
○「字体」と「手書きの字形」── 字体研究と「常用漢字表の字体・字形に関する指針（報告）」── （佐藤栄作）
○印刷字形は一字種一字体──新聞社の立場から── （関根健一）
○国語科教育の立場から考える「字形」の諸相 ──国語学力育成と学習者の目的意識形成の問題を巡って──（棚橋尚子）
○「自分の字」に自信をもたせる「手書き文字」の指導――─「常用漢字表の字体・字形に関する指針（報告）」を活用する――（秋山純子）
○高等学校段階の国語教育と手書き文字について──文化としての手書き文字の継承とは──（納屋信）
○国語科書写としての字形の多様性・機能性（押木秀樹）
○手書きの字形 ──今後の課題──（財前謙）
○彫刻文字と手書き文字の書体と字体（大熊肇）
○「統」と「統」と「統」──日本語教育における漢字の字体・字形・字種の問題──（徳弘康代）
【連載】
［ことばの散歩道］ 井上史雄
［ことばのことばかり］ はんざわかんいち
［当用漢字表の誕生］ 福田亮
［介護と言葉 最終回］小野田貴夫
［日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート］蟻末淳
［百人一首を味わう］小林千草・高田祐彦
2016年10月29日土曜日
Nyomok 2. 獨逸ヒットラー機関紙特派員
A minap kivettem
az egyetemi könyvtárból Rudolf Lange Lehrbuch der japanischen Umgangssprache
című japán nyelvkönyvének második, 1906-os kiadását.
Ahogy az lenni
szokott, egyes lapokon előfordulnak beírások, de találtam két papírcetlit is
japán nyelvi jegyzetekkel (latin
betűsek).
Az egyik fecni
levélpapír lehetett, mert a felső részen szerepelt egy tókjói cím és egy név,
utóbbi japán írással is: Don Gato Presse Korrespondent 獨逸ヒットラー機関紙特派員 ドン・ガト.
Hoppá! Ez a 獨逸ヒットラー機関紙特派員 nem más,
mint az NSDAP pártlapjának, a Völkischer Beobachter japán tudósítója!
A névre rákeresve
találtam egy 1933. februári cikket, ami alapján ez a Don Gato valóban a fenti
lap tudósítója volt, még a fecnin olvasható cím is benne volt a cikkben.
Amennyiben
tényleg Don Gato írta a jegyzeteket, akkor az azt jelenti, hogy Rudolf Lange
könyvéből tanult japánul, mely könyv később abba a bizonyos német alapítású
keresztény egyetem könyvtárába került, ahonnan a héten kivettem...
2016年10月26日水曜日
Gurung (tamu) nyelv グルン語
Már régen meg
akartam tenni, de valahogy mindig elfelejtettem, vagy közbejött valami, de ma
végre sikerült: megkértem az egyik nepáli tanítványomat, aki gurung
nemzetiségű, hogy írjon már le nekem pár szót, kifejezést a nyelvéből, mert
nagyon kíváncsi vagyok rá. Az ethnologue honlapja szerint ez egy sino-tibeti
nyelv, és azon belül is a nyugati
bodikus nyelvekhez tartozik. Az illető egyébként Tanahun तनहुँ régióból származik, de
elmondása szerint a gyerekek nem nagyon beszélik a gurung (tamu) nyelvet, és ő
maga sem nagyon használja- a magar nemzetiségű csoporttársa jobban tud gurungul, mint ő maga.
A szavakat,
kifejezéseket devanāgarīval írta le, de mellékelt latin betűs átírást is,
amiben kissé bizonytalan volt.
A közös nyelv
értelemszerűen a japán, tehát ez egy japán-gurung szójegyzékecske, néhol nepáli fordítással is.
1 ghri
2 negaro
3 sogaro
4 philgaro
5 ngogaro
6 tihugaro
うち dhin
田舎 nasa
こんにちは chyajalo
字を書く phirn (??)
私 nga
私たち ngi
あなた kyo
あります mo
ありません are
あなたの名前は何ですか khi me tho ja
元気ですか khi chamba mu (mo)
はい、元気です nga saban mu
2016年10月5日水曜日
国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai
『國語國文』85巻9号（通巻985号）
○光厳院の治世歌──「我」の形象── （中村健史）
○斎宮規子内親王野宮庚申の和歌序二篇について ──「松の声夜の琴に入る」と「初雪を翫ぶ」── （山本真由子）
○古今伝授東家流切紙「一句之文」考 ──中世の神道実践と古今伝授── （髙尾祐太）
『國語と國文學』通巻1115号2016年10月号 93-10
○大将たちの「もの思はしさ」――『源氏物語』を継ぐ時代のつくり物語――（西本寮子）
○団十郎提携時代の金井三笑（光延真哉）
○堀辰雄「聖家族」論──文体と心理の相即──（戸塚学）
○横光利一『上海』論──語りの構造からの考察──（邵明琪）
◇書評・中周子著『拾遺和歌集論攷』（松本真奈美）
◇書評・木下華子著『鴨長明研究──表現の基層へ』（中前正志）
◇新刊書情報
『日本語学』 2016年10月号 通巻459号 （第35巻11号）
◆終助詞の世界
○終助詞による表現の広がり――周辺的な用例から見えてくること――（野田春美）
○終助詞の音調の記述方法について （轟木靖子）
○終助詞の意味・発話・推論――時間軸上で成立する機能―― （坪内佐智世）
○江戸語の終助詞――「さようなら」と終助詞―― （中野伸彦）
○幼児の用いる終助詞――終助詞の習得順序と幼児の用いる終助詞「ね」「よ」の機能について―― （白井純子・白井英俊 ）
○中間言語としての終助詞の使用――接触場面における談話展開と相互行為から捉え直す―― （高民定）
【連載】
［ことばの散歩道］ 井上史雄
［ことばのことばかり］ はんざわかんいち
［当用漢字表の誕生］ 福田亮
［介護と言葉］小野田貴夫
［日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート］八田直美
［新連載：百人一首を味わう］松平盟子・山口仲美
2016年10月1日土曜日
平成廿八年度 国文学会 （京都大学）
2016年12月11日（日）午後1時ゟ
京都大学文学部・第三講義室にて
①
研究発表会
単音節二段活用動詞の一段化の開始時期 （岡村弘樹）
院政期の歌学と日本紀 （鎌田智慧）
妖怪退治絵巻における漢文学の受容 （白渓）
②
講演会
日本における詩話の終焉をめぐって―古賀侗庵『非詩話』を中心に (Matthew Fraleigh)
「歌はをさなかれ」の思想 （大谷雅夫）
2016年9月13日火曜日
Ha a vietnámit kínai írással írnák... 𩛄 豆撑
Bár jelenleg a
vietnámi nyelvet egy módosított latin abc-vel jegyzik le, a XX. század elején
még használatban volt a kínai írás, a klasszikus kínai nyelv, és persze a kínai
íráson alapuló chữ nôm (字喃) is.(vö. japán kokudzsi 国字)
Igazából Dél-Vietnámban már 1867-ben eltörölték a kínai rendszerű hivatalnokvizsgát (科擧 khoa cử), és rá két évre a
közigazgatásból is száműzték a klasszikus kínai nyelvet. Észak-és
Közép-Vietnámban hasonló lépésre kb 50 évet kellett várni, ami azt jelenti,
hogy a francia gyarmati uralom első 60 évében a vietnámi hivatalnokréteg és az
értelmiség bizony a klasszikus kínait (kambun 漢文) használta. A kínai hatás természetesen a
szókincsben is érezteti hatását, a modern vietnámi nyelv szókincsének kb hatvan
százaléka kínai eredetű lehet. Érdekesség, hogy a sino-vietnámi szókincs újkori
rétege leginkább a XIX. és a XX. században Japánban alkotott összetételekből származik¹.
Nemrég kaptam
ajándékba egy kis vietnámi édességet (Bánh Đậu Xanh), amelynek doboza a vietnámi nyelvet
nem ismerőknek (én sem tudok vietnámiul) nem túl sokat árul el a tartalomról,
így kíváncsi lettem, hogy visszafordítva 漢字–ra mennyivel lesz értelmesebb a doboz felirata. A chữ nôm (字喃) írásjegyek Bonet
szótárán alapulnak² (a képen pirossal).
Kezdjük a kínai írással. A ③ alapján megtudni, hogy a doboz tartalma babbal (豆) kapcsolatos, és hogy Hải Dương-i (海陽) specialitás (特産). A ④-ből az is kiderül, hogy valamiféle elismerésben (徽章) részesült a termék.
A chữ nôm már kissé zavarosabb, de a ③ 𩛄 gyöke, a 𩙿 elárulja, hogy étkezéssel / étellel kapcsolatos a dolog. A ② és a ④ 鐄-ja az 'arany' 金 és a 'sárga' 黄 összetételéből áll, így joggal lehet arra gyanakodni, hogy arany / sárga jelentésű lehet (ez az írásjegy a kínai írásban is megvan 'harangzúgás', 'nagy harang/sarló' jelentésben). Ebből arra lehet következtetni, hogy a 徽章鐄 jelentése 'aranyérem'. Marad a ② 𧍰, valamint a ③ 撑. A 𧍰 gyökéből 虫 kígyóra vagy féregre lehet tippelni, de talán ennél több nem is derül ki belőle. Ez igazából a 'sárkány' jele. A 撑 teljes homály, de a szótár szerint a jelentése 'kék' vagy 'zöld'. Olvasata xanh, ami állítólag kínai jövevényszó (青)³.
A fentiek tanúlsága, hogy ha a kínai szavak aránya nagy, akkor valamennyire el lehet boldogulni a kínai írás ismeretében, de a chữ nôm esetében már csak tippelgetni lehet a gyökök alapján..
¹ ファム・ヴァン・ホアイ（2011）「ベトナム語における近代漢語とその起源」『日本語学』通巻381号（第30巻8号）
² Bonet (1899) Dictionnare Annamite-Français.
³ 富田健次（1988）「ヴェトナム語」『言語学大辞典 第一巻』三省堂
登録:
投稿 (Atom)
