2012年6月17日日曜日

Madarak 鳥鶏禽隹酉

A japán nyelvben nem csak az a szép, hogy egy kandzsinak több olvasata is lehet, hanem a fordítottja is- azaz több kandzsinak is ugyanaz lehet a kun olvasata, ám az írásjegyek jelentésében lehetnek (árnyalatnyi) eltérések.. Utóbbi esetre példa  a とる ( 撮・取・採・捕・執) vagy  a とり (鳥・禽・酉・隹・鶏).
Az alábbiakban a とり-ról ejtenék pár szót:

鳥 
A madarak általános elnevezése.  A kandzsi eredetileg képjel, egy madarat ábrázol.



Baromfi, csirke(hús).  A 鶏   általánosabb olvasata a にわとり;  a régi japán nyelvben olvashatták かけ-nak is (hangutánzó szó?) .


"Kakas", a  tizedik a kínai zodiákusban. Az írásjegy eredetileg egy keskeny szájú borospalackot ábrázol. Gyökként megtalálható pl a 酒 szake, 酔 részeg, 酢 ecet  kandzsikban.



A madarak általános elnevezése, de az írásjegy egyéb jelentései:  fogságba ejtett madár / vadállat; elfog; fogoly.  A kandzsi a 禸 gyök alá tartozik, amely egy  vadállat  hátsó lábának és farkának a képjele.  Az írásjegy megtalálható a következő összetételekben is:

家禽      かきん: baromfi

渉禽類 しょうきんるい:gázlómadarak (rend)

猛禽類 もうきんるい: ragadozó madarak

禽竜       きんりゅう:  Iguanadon

stb


 
Eredetileg képjel, egy rövid farkú madarat ábrázol. Gyökként megtalálható a 雀 veréb, 雛 fióka/csibe,  集 összegyűlik/összegyűjt,  雙 pár  stb  írásjegyekben. 

                ※               ※                 ※

Úgy tűnik, hogy a   とり (ójapán: to²ri)  szó etimológiája sincs még tisztázva, többek között magyarázzák az ainu csir チㇼ, vagy a koreai talk 닭  szóból is.



参考文献

『日本国語大辞典』
『改訂第四版 漢字源』

5 件のコメント:

  1. Számomra érdekes, hogy a japán (és kínai) elnevezések milyen egyszerűek: a 'にわとり' szó szerinti fordítása kert(i) madár.

    Továbbá az a tény, hogy a japánok sokszor használják a bonyolultabb kandzsikat, a baromfi esetén a '鶏'-t '庭鳥' helyett, vagy a 'tenyér' szó esetén a '掌'-t '手の平' vagy '手のひら' helyett. Miért használnak sokszor bonyolultabb kandzsikat, ha le tudják írni azokat egyszerűbb, sokszor gyakrabban használt változatokkal? Hagyománytisztelet, vagy van valami praktikus oka is, mely elkerülte a figyelmemet?

    返信削除
  2. "a japánok sokszor használják a bonyolultabb kandzsikat, a baromfi esetén a '鶏'-t '庭鳥' helyett, vagy a 'tenyér' szó esetén a '掌'-t '手の平' vagy '手のひら' helyett."

    Igen, vannak ilyen szavak, mint pl a 培う「土(つち)養(か)う」, 湖 「水海」stb.
    Szerintem itt arról lehet szó, hogy eredetileg nem a japán szavakhoz „kerestek” kandzsikat, hanem fordítva: a kínai szövegeket kellett japánul olvasniuk – így az egyes írásjegyekhez a jelentésüknek (többé-kevésbé) megfelelő japán szavakat társítottak.
    Persze arra is van példa, hogy japán nyelvű szövegekben a kérdésedben olvasható írásmódot használnak, pl

    みずうみ(湖):

    *出雲風土記〔733〕秋鹿「水海は周り七里なり。〈略〉水海は入海に通る」

    てのひら (掌):

    *両足院本山谷抄〔1500頃〕二〇「手のひらほどの処に千尺も千里もひろい処を画出ぞ」
    *俳諧・去来抄〔1702~04〕先師評「月影に手のひら立る山見えてと申す一句侍りけるを」

    にわとり(鶏):

    *浮世草子・好色一代男〔1682〕六・四「太夫殿の声としておれはくるみあえの餠(もち)をあく程とあれば、又のぞみ替て庭鳥(ニハトリ)の骨ぬき、或は山の芋のにしめ」


    Van egy papíralapú japán- angol szótáram* is, abban pl a  てのひら szónál feltüntetik mindkét írásmódot (手の平・掌), de a 掌–nál ott a jelzés, hogy nem része a kötelező kandzsiknak (非常用漢字).


    Úgyhogy szerintem főleg hagyományról lehet szó (így alakult ki), bár a fentiek alapján azért van példa a "szóelemző" írásmódra is; másrészt a kandzsik számának csökkentése miatt is írhatják egyszerűbben ("japánosabban"?) a szavakat.



    *『プログレッシブ和英中辞典 第二版』小学館2000年

    返信削除
  3. Még néhány példa olyan szavakra, amelyek eredetileg szóösszetételek lehettek, és általában 1-2 kandzsival írandók:

    〈水な門〉 → 港(みなと)

    〈水な本〉 → 源 (みなもと)

    ⇒ な:の


    〈目つ毛〉 → 睫 (まつげ)

    〈身つから〉→ 自ら (みずから)

    〈木だもの〉→ 果物 (くだもの)

    〈日向し = ひむかし ⇒ ひんがし⇒ひがし〉 → 東 (ひがし)

    〈去に風= いにし ⇒ にし〉 → 西 (にし)
     
    〈往にし方〉 → 古 (いにしえ)

    〈生す女〉 → 娘 (むすめ)

    〈生す子〉 → 息子 (むすこ)

    〈弟人=おとひと⇒おとうと〉 → 弟 (おとうと)

    〈見せ棚=みせだな〉→ 店 (みせ)

    〈毛物〉 → 獣(けもの)

    〈出水〉 → 泉 (いずみ)

    stb

    (forrás:『日本国語大辞典』)

    返信削除
  4. az Iguanadon nem egy dinoszaurusz véletlenül?

    返信削除
    返信
    1. De :) Ezért is kaphatta a madársárkány (禽竜 ) nevet :)

      削除