阿弖流為 ＆ 北海道

Az Aterui című, jövő januártól induló sorozat kapcsán került szóba a 顔本-on, hogy Ateruinak van egy emlékfelirata Kiotóban is, amit pár éve le is fotóztam.
Íme a kép:

A felirat  a kiotói Kijomizuderában (清水寺) található, a szentély honlapja szerint a követ 1994-ben állították.

Felirata:   北天の雄 阿弖流為　母禮之碑 

Aterui (阿弖流為)  és More (母禮) emisi  (蝦夷) vezetők voltak, akik kezdetben sikeresen ellenálltak a hódító császári csapatoknak, de végül 802 áprilisában megadták magukat  Szakanoue-no-Tamuramaronak.   Tamuramaro kegyelmet kért nekik, de ennek ellenére mindkettejüket kivégezték :( 



Ennek az 蝦夷   kandzsinak egyébként Hokkaidóhoz is köze van, ugyanis "ezo" olvasattal Hokkaidó, Karafuto stb szigetek korábbi elnevezése  volt.
A Hokkaidó (北海道)  név viszonylag új, 1869-ből származik. Eredetileg a "kai" szótag nem  海 volt, hanem 加伊　- ez a "kai"  egyrészt a Hokkaidó név megalkotója, Macuura Takesiró (松浦武四郎) szerint  az ajnuk önelnevezése, másrészt pedig megegyezik az 蝦夷  kandzsik sino-japán olvasatával is.




『角川日本地名大辞典』
『日本歴史地名体系　Ⅰ』

Az év kandzsija 金

Pár perce tették közzé az idei év kandzsiját, ami nagy meglepetésemre az a  金 lett, ami már egyszer kiválasztásra került 2000-ben.  12 évvel ezelőtt az akkori olimpiai aranyérmek, idén a japán csapat londoni eredményei, a napfogyatkozás (金環日食), Jamanaka Nobel-díja stb miatt döntöttek a 金 mellett. 



sino-japán: kin (kim), kon (kom)

kun olvasat: kane, kana

putonghua: jīn

kantoni: gɐmˈ

sino-vietnámi:  kim

sino-koreai: 금,  김



Forrás:
http://www.asahi.com/national/update/1212/OSK201212120049.html
『粤京日注音　漢日字典』
『Từ Điển Tra Cứu Và Cách Viết Chữ Hán Trong Tiếng Nhật』1998
『실용대옥편』
『漢字源』

Szimpózium2.

A tegnapi szimpózium a vártnál nagyobb érdeklődést váltott ki- rengetegen voltak, az első előadás alatt érkezők már nagyon be se fértek az előadóterembe. Bizonyára voltak olyanok is, akik  a "japán nyelv eredete" kulcsszavak  hatására jöttek el, de 'pechükre' a további előadások leginkább az ójapán nyelvvel voltak kapcsolatosak :))
  A jó hír az, hogy szereztem handoutokat, a rossz az, hogy nem nagyon volt lehetőségem meghallgatni az előadásokat, mivel a szervezőgárda tagjaként voltam jelen, és többnyire a nyitott folyosón voltam, pl mint recepciós.  Így ha egy szóban kéne összefoglalnom a szimpóziumot, akkor az a szó a HIDEG lenne :)
Mindenesetre a handoutokat felteszem, de sajnos van olyan is közte, ami elég vázlatos, vagy inkább csak táblázatokból, térképekből áll....szerencsére megadtak 1-2 könyvcímet, ahol utána lehet olvasni a dolgoknak.

A handoutok:

1.  Ócuki Makoto: Szóképzés az ójapán nyelvben  
Ajánlott könyvek:
阪倉篤義『語構成の研究』角川書店、1966年
有坂秀世『国語音韻史の研究』　三省堂、1957年
川端善明『活用の研究』　大修館書店1978;  bővített kiadás: 清文堂、1979


2.  Macumoto Kacumi: Az én elképzelésem a japán nyelv eredetéről
Ajánlott könyvek:
松本克己『世界言語のなかの日本語：日本語系統論の新たな平地』　2007年
松本克己『世界言語の人称代名詞とその系譜：人類言語史5万年の足跡』2010年

3. Kida Akijosi: Az ősi nyelv forrásánál
Főleg az igeragozás változásáról  volt szó, de az előadó szerint a japán nyelv történetében viszonylag kevés változás ment végbe- így ha ma megjelenne előttünk Muraszaki Sikibu, akkor a tiszteleti nyelvtől eltekintve megértenénk egymás beszédét  :)


4. Kuginuki Tóru: Igék képzése az ójapán nyelvben


Ezen kívül van még  egy ötoldalas melléklet, aminek első oldala egy könyvlistát tartalmaz a japán nyelv eredetével kapcsolatos könyvekről-cikkekről; a többi oldalon pedig a nara-kori nyelv szótagjait és ragozási táblázatokat találjuk.

Úgy tudom, hogy nem készült se hangfelvétel，se videófelvétel, de remélem, hogy a jövőben összeállítanak valami kiadványt a szimpózium témájáról.

Szimpózium シンポジウム 『日本語の起源と古代日本語』

Ahogy pár napja már a 顔本-on is jeleztem, december kilencedikén szimpóziumot rendeznek a Kiotó egyetemen a japán nyelv eredetéről és az ójapán nyelvről.
Elvileg ott leszek én is, mint mikrofonfelelős (?), és megpróbálok majd némi  handoutot zsákmányolni, amit beszkennelve illetve magyarul összefoglalva  szeretnék a blogon is közzétenni.
Remélem, hogy a handout  érthetően lesz összeállítva, mert pl a mai konferencia utolsó előadója azt csinálta, hogy kiosztott  vagy 5  A3-as lapot, amin kb 4-5 sortól eltekintve vers stb idézetek voltak kigyűjtve. És ennyi :) 


シンポジウム　　『日本語の起源と古代日本語』

日時： 12月9日（日）　午後1時から午後6時迄

場所 ： 京都大学文学部　第3講義室

参加費無料

Könyvajánló: japán nyelvemlékek / kutatástörténet 書籍のすすめ

Idén még nem volt Könyvajánló, így itt az ideje　sort keríteni rá - úgyis mindjárt itt van  a világvége az év vége :)

Ezúttal két,   a japán nyelv történetével kapcsolatos  kiadvány következik.

①    『国語史資料集―図録と解説―』　武蔵野書院

Ez valójában egy különálló, B5 méretű lapokból álló „szemléltető eszköz”, amely a japán nyelvtörténet forrásait mutatja be, és ehhez jár egy 11 oldalból álló füzetke is, amely a japán nyelv történetének korszakait foglalja össze.

Összesen 92 lap található a csomagban, az egyik oldalon a nyelvemlék rövid leírásával, a másikon pedig néhány fényképpel.  A nyelvemlékek bemutatása a kő-és fémfeliratokkal (金石文) kezdődik és egészen a XX. századig tart, felölelve kb 1500 évet.

② 　　『国語学史資料集―図録と解説―』　武蔵野書院

   A japán nyelv kutatásával kapcsolatos művek (úgy nézem, hogy kb  a IX. századtól a XIX. századig) ismertetése, de a fenti kiadványtól eltérően könyv alakban került kiadásra. A könyv 73 forrást  mutat be ― van némi átfedés a fenti 国語史資料集- val ― , amelyek 11 kategóriába vannak csoportosítva:  fonológia, kana-használat, partikulák, kakarimuszubi (係り結び), szófajok/nyelvtan, ragozás, etimológia, a szavak jelentése, nyelvjárások,  írás,  a külföldiek által összeállított szótárak/ nyelvtanok.

A fenti könyveket Japánban viszonylag egyszerűen be lehet szerezni, de Magyarországról kissé kalandosabb a dolog...a rakuten és a 日本の古本屋 szállít külföldre is, talán  érdemes velük próbálkozni..

Őszi falevelek 紅葉

Beköszöntött az őszi falevél –szezon, így ma felkerekedtünk faleveleket nézegetni.

Tavaly arborétumban voltunk, de idén inkább egy közeli buddhista templom mellett döntöttünk, melynek neve Dzsókódzsi (定光寺).

Pechünkre még sok volt a zöld levél, szóval kicsit benéztük a dolgot, de szerencsére a szomszédos  Dzsókódzsi parkban　（定光寺公園） jobb volt a helyzet, így átköltöztünk oda. （笑）　Japánul egyébként a színes faleveleket kójónak 紅葉 nevezik, ami egy kínai eredetű szó, és a Japán Nyelv Nagyszótára szerint kb 1000 éve* használják.  Van egy olyan szó is, hogy momidzsi, ami szintén színes faleveleket jelent, de utalhat a  juharfára (楓) is** ; a szó eredetileg  a momizu　(紅葉づ・紅葉つ) ige határozói alakjából (連用形) származik, melynek jelentése: falevelek elszíneződnek. Az évszázadok során sokféle kandzsival jelölhették ezt a szót: 紅葉、栬、黄葉、楓、黄変 stb.

Néhány kép:

 

*
平家〔１３Ｃ前〕六・紅葉「あまりに紅葉（コウエウ 高良本ルビ）を愛せさせ給ひて」

**

小学読本〔１８７４〕〈榊原・那珂・稲垣〉三「花を賞するは、以上の数品に過ぎざれども、紅葉を愛するは蝦手（かへて）を最とす、故に特に紅葉（モミチ）の名を擅にす」

/日国ゟ/

ト ウ Ә ウ ʃ エ ス ʅ ラ ւ ト Kelet eszperantója

A blogon korábban már bemutattam egy-két példát arra, hogy milyen próbálkozások voltak a japán írás módosítására, vagy egy teljesen új írás létrehozására.   Nemrég ismét találtam egy módosított kana-táblázatot, ami az eddig bemutatott írásokkal ellentétben az 1930-as évek végéről származik.
A táblázatot a Csúgai sógjó simpó c. újságban tették közzé; a karakterek olvasata sorrendben a következő:

トリナクコエスユメサマセ
ミヨアケワタルヒンガシヲ
ソライロハエテオキツヘニ
ホフネムレイヌモヤノウチ

 Az a benyomásom, hogy ez leginkább a katakana kurzívabb,  vagy a latin betűkhöz "igazított"  formáján alapul:
ク　⇒　ŋ
ヨ　⇒　ə
ソ　⇒　y
ヒ　⇒　e
ケ ⇒   k

A cikkből megtudni, hogy ez az "új kanaírás" Akioka Goró (秋岡梧郎) könyvtáros műve - aki korábban már itt említésre került -, és mindez tíz évi (!) kemény munkájába került.
Akioka ezt az írást az öt nép (五族：　japán, mandzsu, mongol, han, koreai) közös írásának szánta - bizonyára innen jön a címben olvasható "Kelet eszperantója"-,  így a tíz év alatt elmerült a Japánban használatos írásokban, mint a hiragana, katakana, latin írás, koreai-kana (! 朝鮮仮名) és a bopomofo (ㄅㄆㄇㄈ). 
Akioka ezt az írást 1937-ben mutatta be a Sinkjóban (新京, mai neve:　長春) rendezett Japán-Mandzsukuo Könyvtárak Találkozóján, ahol  mivel igen pozitív fogadtatásban részesült, elhatározta, hogy kezdeményezni fogja az általa kidolgozott írás használatát  a mandzsukuoi iskolai tankönyvekben.
Akioka elmondása szerint néhány éve a gyerekeinek is megtanította az új kanaírást, és elégedett az eredménnyel ...
Sajnos egyelőre több cikket nem találtam ezzel az írással kapcsolatban, így nem tudom, hogy végül mi lett a mandzsukuoi tankönyvekkel...arra is kíváncsi lennék, hogy ezzel az írással hogy lehet lejegyezni a mongol, kínai vagy a koreai nyelvet?  Ugyan Taivanon már a 20. század eleje óta használták a katakanát, de azt sem eredeti formájában, hanem mellékjelekkel, új karakterekkel kiegészítve.  Ez a koreai-kana is izgalmasan hangzik, korábban még sosem hallottam róla...






出典
「東洋のエスペラント新仮名文字発明  先ず満洲国教科書に採用建案  五族協和共栄の捷径」　『中外商業新報 』　1938.8.5

Japán irodalom okinavaiul 日本文学のウチナーグチ訳

Az okinavai utam előtt 1-2 nappal szereztem tudomást arról, hogy a kétezres évek elején lefordították okinavaira Nacume Szószeki "Macska vagyok" (吾輩は猫である) c. regényének egy részét.
Gondoltam, hogy majd Nahában (Naafa 那覇) benézek egy-két antikváriumba, de ez nem igazán jött össze egyrészt időhiány miatt, másrészt mert csak olyan antikvárium esett útba, ami leginkább mangákra szakosodott. Így miután hazajöttem Kaszugaiba, rákerestem a könyvre a kosho.or.jp-n, ami egy netes antikvárium, és viszonylag gyakran használom. Szerencsém volt, mert a könyv megvolt egy szapporoi antikváriumban, így rögtön meg is rendeltem. Ráadásul nem csak ez volt meg nekik, hanem Nacume Szószeki "A kölyök"  (坊っちゃん) c. regényének okinavai változata is, amire persze szintén lecsaptam :)
Mindkét regény fordítója Gisi Maszanobu (宜志政信), aki gwiikui (越来) születésű és a Nzatu  (美里)-Juntanz(j)a  (読谷) -Gwiiku (越来)  környéki nyelvjárást beszéli*. Sajnos a A kölyök elő-/utószavából nem sok minden derül ki a fordítás körülményeiről, de a Macska vagyok  szerencsére ennél bőbeszédűbb:  a fordítás apropóját egy reggeli rádióműsor adta, ahol a Macska vagyokot adták le okinavai nyelven. Ezt hallgatva Gisi elgondolkozott, hogy　vajon  saját maga hogy fordítaná le a  a regényt.   Végül két-három  évvel az ominózus rádióműsor után nekiállt, és két év alatt,  rengeteg nehézséggel küszködve   lefordította az első hat fejezetet.  Ez 2001-ben jelent meg, az A kölyök pedig 2 évvel később, 2003-ban.   Mindkét fordítás kandzsi-kana írásmódot használ, a kandzsik esetében többnyire meg van adva az olvasat is, így akár szótanulásra is használható :))  Pl  猫＝まやー、教師＝しんしー、人間＝にんじん　etc.

Az alábbiakban bemásolok néhány sort mindkét könyvből, de mivel nem tudok furiganázni, az olvasatot zárójelben adom meg a kandzsik után.


 ①　吾んねー猫どぅやる  /eredeti szöveg: itt,  magyar fordítás: itt/ 

吾んねー猫（まやー）どぅやる。名前（のー）じぇーなーだ無（ねー）らん。
何処（まーん）じが生まりたらむさっとぅ分からん。ゆー分からんしが薄（うす）暗（ぐら）さぬ湿（しっ）たいみーんじマーウマーウ泣ちょーたる事（くとぅ）びけーや憶（うび）とーん。 吾んねーうまんじ初みてぃ人間（にんじん）でぃ言し見（ん）ちゃん。後（あとぅ）から聞（ち）ちゃしがうれー書生んでぃぬ人（ちゅ）ぬ中（なーか）んじ一番性質（そーしち）ぬ悪（わっ）さぬ悪（や）な種族（さに）やたんでぃぬ事、うぬ書生や時々（とぅちどぅち）我達（わったー）掴（か）ちみてぃ煮ち喰（くゎ）ゆんでぃぬ話やん。


②　坊っちゃん  /eredeti szöveg: itt/

親（うや）譲（ゆじ）りぬ無鉄砲（なまちゃー）し小供（わらび）ぬ時（とぅち）から損（すん）びけーそーん。小学校んかい居（う）る時分学校ぬ二階（にーけー）から飛（とぅ）び降（う）りてぃ一週間程（さく）腰（くし）抜（ぬ）がちゃる事（くとぅ）があん。何故（ぬーんち）うん如（ぐとー）る無闇さがんでぃ聞（ち）ちゅる人（ちゅ）が居（う）がすら知らん。別段（びちだん）深さる理由（わき）やてぃん無（ねー）ん。



* 琉球新報：「吾輩は猫である」を方言訳/宜志さん、沖縄市　2000年2月24日
　 Az okinavai nevek latin betűs átírása a következő szótáron alapul :半田一郎編 『琉球語辞典』大学書林1999年

Okinavai irattartó 沖縄語ファイル

Korsós Zoltántól kaptam beszkennelve az alábbi  két irattartót, amelyeken okinavai szavak, kifejezések és azok japán ill. angol megfelelői olvashatók:

Köszönöm, Zoltán!  Nifé débiru!

ビルヂング

Szeptember végén bezárt a Nagoja Pu. előtt álló  大名古屋ビルヂング　(Dai Nagoja birudzsingu), mely  vagy 50 éven át a pályaudvar környékének meghatározó látványa volt  Az épület helyét egy toronyház veszi majd át, de sokan szeretnék, hogy megmaradjon  a　大名古屋ビルヂング elnevezés, aminek érdekessége, hogy az angol 'building' szót ビルヂング formában írták át (ma a ビルディング az általános írásmód).  A　ぢ・ヂ olvasata egyébként eredetileg  "di" volt, de kb a Muromacsi korban dzsi-vé változott.

魯魚烏焉馬已己巳己

Aki elkezdte tanulni a kandzsikat, bizonyára hamar találkozott azzal a jelenséggel, hogy vannak hasonló kínai írásjegyek, mint pl a 大・太・犬 , és e hasonló írásjegyek között vannak olyanok, amelyeknél tényleg csak minimális az eltérés：　日・曰，　毋・毌・母stb.   Így nem csoda, hogy történnek-történtek írásjegy-tévesztések, amit a régiek a következő szavakkal fejezhettek ki:

 烏焉　うえん / 오언

烏焉馬　うえんば

魯魚烏焉馬　ろぎょうえんば

烏焉成馬　　うえんうまとなる　/ 오언성마

Szintén könnyen összekeverhető kandzsikból született az  已己巳己　(いこみき) szó, amelynek jelentése „hasonló”.



参考文献

『日本国語大辞典　デジタル版』
 네이버 漢字辭典

Okinava 沖縄(▿Učinaa)行って來ました

Hétfőn teljesült egy régi álmom: Okinavára utaztam.  Mivel a 16-os tájfun pont az indulás előtt egy nappal ment át Okinaván, nagyon izgultam, hogy egyáltalán felszáll-e a repülőgép, de végül is simán ment minden (jó, azért volt vagy 20 perc késés).
Az útra egy utazási irodában fizettünk be, a szálláson és a repülőjegyen kívül kölcsönautó is járt a pakkhoz, illetve mindenféle kuponok-ezek közül mi az 沖縄そば  kupont használtuk el :)  
A szállás Onnaszonban (恩納村 / ▽Unna*)  volt, ez nagyjából Okinava középső részén taláható, Nahától (那覇 / Naafa) kb 1 órányi autóútra. A hotellel maximálisan elégedettek voltunk, a szobánk egyébként nagyobb volt, mint a jelenlegi lakásunk, pedig az is van  vagy 70  négyzetméter.
Tulajdonképpen csak két teljes napunk volt Okinavára, ami nem sok, de azért remélem lesz még alkalom  a közeljövőben újra a Szigetre látogatni.
Kedden Nahában voltunk,  megnéztük a Suri várat (首里城 / Sui gušiku) is, majd este találkoztunk az Okinaván kutató Korsós Zoltánnal, akinek blogját ajánlom az Okinava iránt érdeklődőknek.
Szerdán délelőtt Onnaszonban bóklásztunk, majd délután elugrottunk a Csuraumi Akváriumba (沖縄美ら海水族館), ami Okinava déli részén található, és a legfőbb látványossága a cetcápa és a manta.

  Ahhoz képest, hogy az elmúlt napokban Kínában tüntettek a Szenkaku-szigetek (尖閣諸島) miatt, lehetett találkozni kínai turistákkal is:

Szeretettel üdvözöljük kínai barátainkat!

 Mivel nyaralni mentem Okinavára, nem pedig nyelvjárásgyűjtésre, így nem tudok nyilatkozni az okinavai nyelv(ek) mindennapi társalgásban való használatáról-főleg úgy, hogy szinte csak a szolgáltatóiparban dolgozókkal érintkeztem - , de azért igyekeztem nyitva tartani a szemem.
A helynevek természetesen okinavaiak, még ha időnként kissé japanizálták  (?, pl  金武　Kin ←　 Čin )　is őket, de furigana vagy latin betűs átírás nélkül még így sem volt túl sok esély  kiolvasni a feliratokat, útjelző táblákat.

中城  Nakagusuku ←  Nakagušiku

                                          

門　じょう　＝　zjoo "kapu"

Egyéb feliratok:

でぇ～じ　=   deeži  "nagyon"

Hosszabb felirattal csak egy helyen találkoztam, mégpedig a  Naminouegú　（波上宮 / Nanmin） nevű dzsindzsában:

Van némi magyar vonatkozása is Nahának, ugyanis Bettelheim Bernát (伯徳令) 1846 és 1854 között élt itt,  többek között megalkotva egy okinavai szótárt (English-Loochooan Dictionary)  és nyelvtant (Elements or contributions towards a Loochooan and Japanese grammar)  is:

A kőfelirat a Gokokudzsi (護国寺 / Nanmin nu tira) nevű buddhista szentélyben található, felirata:
ベッテルハイム博士居住之趾

Egy korábbi blogbejegyzésben már szóba került a rjúkjúi királyi pecsét, amit most volt alkalmam a Suri várban megtekinteni (persze replika volt):

A pecsét kétnyelvű, kínai (琉球國王印) és mandzsu (liu ciu gurun i wang ni doron ᠯᡳᡠ ᠴᡳᡠ ᡤᡠᡵᡠᠨ ᠊ᡳ ᠸᠠᠩ ᠨᡳ ᡩᠣᡵᠣᠨ )  felirat olvasható rajta. A vár szuvenírboltjában kapható volt a pecsét kicsinyített mása is, természetesen egyből lecsaptam rá :))  Később a  várparkban sétálgatva megláttam egy sztélét, amin a felirat első ránézésre mandzsu írásnak tűnt messziről, de aztán közelről kiderült, hogy japán:

眞球湊碑文

Okinavai társalgási füzeteket, szójegyzéket stb elég sok helyen árultak, én a ひとことウチナーグチ  c. kis könyvet vettem meg, aminek végén felsoroltak négy olyan rádióműsort, amelyek okinavaiul (is) vannak.  Sajnos a neten egyelőre csak a Nyelvjárási híreket (方言ニュース) találtam meg, ami itt hallgatható meg:  方言ニュース






* Az okinavai szavak, nevek latin betűs átírása a következő szótáron alapul :半田一郎編 『琉球語辞典』大学書林1999年

zj [ʒ, ʤ]
ž [ʒ, ʤ]
š  [ʃ]
č  [ʧ]
s  [sz]

▽  [ʔ]