A legtöbb vonásból álló írásjegyek 画数の一番多い字

A Morohasi-féle Nagy sino-japán szótárban a legtöbb vonásszámú kandzsi 64 vonásból áll:

tecu /tecsi : fecseg
szei: jelentése ismeretlen


Ezek után kíváncsi lettem, hogy a siniform (漢字系文字・擬似漢字系文字) írásoknál mi lehet a helyzet.
A dzsürcsi írásban-Jin Qi Cong szótára alapján- a legtöbb vonásból álló írásjegy mindössze csak 10 vonásból áll:

"tui"

?

?

na: föld

"su"

?

yohi:borító

mede-eri:tenger

"hiyen"

aihuma: kínai lágyhéjú teknős

?

"kung"



Takeucsi chữ Nôm 字喃 szótárában a legbonyolultabb írásjegy 35 ecsetvonásból áll :

sờm 　→ sờm sỡ : "közönségesség".


Ezeknél "durvább" írásjegy látható a kokudzsi szótárban . 84 vonásból áll!



Olvasata a szótár szerint "taito", és állítólag ez egy japán családnév, de Szaszahara Hirojuki szerint valójában inkább álnév lehetett. Ez tulajdonképpen 2 kandzsi, a "tai" (䨺) és a "tó" (龘) összevonásából áll. A 䨺 "tai" jelentése "felhős", a 龘 "tó" jelentése "kúszó sárkány".


De itt van még az "óicsiza" （大いちざ）is a maga 79 vonásával-szintén kokudzsi:










参考文献

『国字の字典』
『大漢和辞典』
『實用大玉篇』
金啓孮編著『 女真文辞典 』　文物出版社出版 1984.
竹内与之助著『字喃字典』大学書林　㍼６３年
笹原宏之著2006年『日本の漢字』岩波新書
杉本つとむ編『異体字研究資料集成一期九巻』

4 nyelvű kandzsiszótár 日中朝越共通語彙

A héten egy izgalmas kis könyvecskét sikerült beszereznem: Fudzsii Tomoko　藤井友子「漢字音　日中朝ベトナム共通語彙408」c. szótárát (?), amiben 408, olyan kínai eredetű szót (kango　漢語) gyűjtött össze, amik a kínain kívül a japán, koreai, vietnámi nyelvben ma is megtalálhatóak.

A szótár felépítése a következő:

- 2 kandzsiból álló kifejezés és olvasatai. A putonghuat pinyinnel, a sino-koreait hangŭllal, a sino-vietnámi olvasatot a Chữ Quốc Ngữ （字国語) nevű latin betűs írással tünteti fel, de mindezeket még katakanával is átírja.

- a szóhoz kapcsolódó karikatúra vagy ismertető a kandzsi kultúrkör nyelveiről, országairól.

- a lap alján újabb 2 kango 漢語 van, de a putonghuat itt csak katakanával írja át, pinyinnel nem.

- a könyvben még külön 24 helyen olvashatunk a japán, kínai, koreai és vietnámi nyelvről érdekességeket

A könyv végén index található, ahol a kandzsikat lehet kikeresni az on (音, sino-japán) olvasat alapján.

Hasznos kis könyvecske azok számára, akik kínaiul, koreaiul és vietnamiul* (is) tanulnak, vagy érdeklődnek iránta.
Néhány példa a könyvből:

男女:　　ダンジョ　　남녀　 nam nữ       nán nüˇ


電話：　　　デンワ　　　　전화     Điện thoại   diàn huà   


反対　　　　ハンタイ　 　반대　   phản đối      făn duì


結果　　　　ケッカ　　　　결과      kết quả     jié guŏ  

* Ugyan Vietnámban a 20. század 10-es éveiben eltörölték a kandzsi(Chữ Hán 字漢) és a Chữ Nôm (字喃) használatát, de még ma is rengeteg kínai eredetű szót használnak.