Írásbeliség Rjúkjún 琉球の文字

Az Okinaván (Rjúkjú 琉球 )beszélt nyelv nem egységes, különböző nyelvjárásokra tagolódik、 melyek besorolása is vitatott. Egyes vélemények szerint a fő szigeteki japán nyelvnek csak egy nyelvjárása, de van, aki szerint a japánnal rokon, de önálló nyelv.

A rjúkjúi nyelvek:

1. Okinavai nyelvjárások:
a, Amami nyelvjárás　（Amami, Tokunosima, Kikaidzsima északi és déli része, Okinoerabu）
b, Okinava nyelvjárás (északi és déli nyelvjárások)

2.Szakisimai nyelvjárások: Mijako nyelvjárás (Mijako, Irabudzsima, Taramadzsima )
Jaejama nyelvjárás (Isigaki stb)
Jonagunyi nyelvjárás


A kínai írás használata a 14. században kezdődött meg a fujiani (福建) kínaiak betelepülésével. A legrégibb ismert kínai felirat (kambun 漢文) 1427-ből származik és egy kert építésének állít emléket.(ankokuzan dzsukaboku no ki 安国山樹華木之記碑)

A 17. századig Japánból átvették a kana-írást, a kandzsi-kana vegyesírást, a kambun japán olvasatát　漢文訓読, valamint a szóróbunt　候文. Ezeket feltehetően a Japánból érkezett kereskedők és buddhista papok (singon　真言宗 és rinzai　臨済宗　) terjesztették el.

Sajnálatos módon a Meidzsi korszaktól kezdve a helyi nyelvek rovására a fő szigeteki japán nyelvet vezették be (az iskolákban megbüntették a rjúkjúi nyelven beszélőket), ezért mára a rjúkjúi nyelvet beszélők száma lecsökkent és csak az 1990-es évektől jelentek meg a rjúkjúi nyelvek felélesztését megcélzó szervezetek. Azért, hogy a nyelvet írásban is rögzíteni tudják, többféle rendszert is kidolgoztak:

-kandzsi-kana vegyesírás
Ezzel az írásmóddal jelentették meg az "Okinavai nyelvjárási újságot" .
A kandzsikat a helyi nyelvnek megfelelően olvassák ki.
Néhány példa:

先生　sinsí : tanár
中国　Tó: Kína
年　　nyin: év
沖縄語　ucsinágucsi: okinawai nyelv
大和語　jamatugucsi: japán nyelv

Példa az okinavai földrajzi nevek kandzsis írásmódjára:

喜屋武　Kjan
保栄茂　Bin
北谷　　Csatan
平安山　Henzan

-az "új okinavai írás"

Funacu Josiaki 船津好明 dolgozta ki a hiragana alapján:


-Okamura Takahiro 岡村 隆博 kana-írása, amit az amami nyelvjárás lejegyzésére alakított ki:









-az "Okinavai nyelv kutatóközpont" által kidolgozott kanaírás.

- Kadiká Manabu 嘉手川学 társalgási könyvében, ami a náfai 那覇 nyelvjáráson alapul, a katakanát használja

Egyéb írások, szimbólumok

Elképzelhető, hogy a kínai és a japán írás átvétele előtt a rjúkjúiak rendelkeztek saját írással. Erről a 18. századi "Csúzan densinroku" c. kínai könyvben olvashatunk:
"Tó Szógi (陶宗儀) írja, hogy amikor a rjúkjúiak Kínának adóajándékot küldenek, a mellékelt levél falapokból áll. A hosszúsága kb 8 szun (寸), a vastagsága 3 bu (歩), a szélessége 5 bu ...... bőrrel fűzik össze. Az írást vízszintes sorokban vésik bele. Az írás „ebihal-írás” (科斗文)..."
...A Tó Szógi által említett „ebihal- írás” ,amit vízszintes sorokban vésnek, lehet hogy az az írás, amit azelőtt használtak, mielőtt Kínával kapcsolatba léptek. Azonban ezt ma már nem lehet tudni. Jelenleg a rjúkjúi írás 47 jelből áll..."
"...Az ország papjai Japánban tanultak, és mikor hazatértek, megtanították az ifjakat írni..."

Hogy ez a vízszintesen haladó írás mi lehetett, ma már nem lehet tudni. Elképzelhető, hogy kanaírás, de azt sem lehet kizárni, hogy a Szumátrán, Jáván vagy a Fülöp-szigeteken használatos íráshoz volt hasonló.
Az idézetben szerepló 47 jelből álló írás a kanát takarja.

- kőfeliratok　　石刻絵文字

1933-ban fedezték fel az első feliratot. Egyelőre megfejtetlen.

-Kaidádzsi　カイダー字
Képírás, amit a Taisó-korszak　大正時代 elejéig használtak Jaejama, Isigaki, Iriomote, Taketomi szigeteken.
Jonagunyin kaidádi, Isigakin kaidázi a neve.
A „di”, „zi” jelentése írásjegy　字, a kaidá jelentése egyelőre ismeretlen.
A képjelek állatokat, épületeket, gabonaféléket ábrázolnak, de hatott rá a kandzsi és a szúcsúma is. Fatáblára írták.



- Szúcsúmá　　スーチューマ (数籌碼)　

Területenként a jelek eltérnek, Tasiro Antei 田代安定 13 változatot különböztet meg.
Feltehetően a kínai suzhou számjegyekből (〡〢〣〤〥〦〧〨〩) ered.
A számjegyeket egy féban フェーバン nevű fatáblára írták. A tábla hossza 30-80 cm között, szélessége kb 4 cm, vastagsága 1 cm.
Kunigami és Nakagami part menti falvaiban a szúcsúmá mellett a varazant is használták. Simadzsirin csak a szúcsúmá volt meg, a náfai 那覇　 kikötő környékén is főleg ezt használták, de ismerték a varazant is. Mijakon és Jaejamán a helyzet pont fordított: elsősorban a varazant használták.



- Jában　　　ヤーバン・家判

Hasonló a japán kamon-hoz (családi címer 家紋) , de tulajdonjegyként is használták. Az újabb nemzedékek a jábant pontokkal, vonalakkal egészítették ki, így a leszármazás nyomon követhető.


- Warazan / barazan/ jákízan　　藁算

Egyfajta csomóírás.




- "Toki szósi" (時双紙 ) : Ezt a könyvet 1927-ben fedezték fel, de az eredeti példány elégett. Ma már csak a másolata tekinthető meg az Okinavai Múzeumban　沖縄県立博物館. A könyvben talákható jelek jós-jelek, illetve naptári jelek voltak. Ehhez hasonló az "Uruka szósi" (砂川双紙) c. könyv jelei.

- A "Rjúkjú sintóki" (琉球神道記 1605) jelei: szintén jós-jeleket és naptári jeleket tartalmaz.



- A mandzsu írás

A rjúkjúi királyi pecséten a kandzsi mellett mandzsu írás is olvasható.(ᠯᡳᠣ ᠴᡳᠣ ᡤᡠᡵᡠᠨ ᡳ ᠸᠠᠩ ᠨᡳ ᡩᠣᡵᠣᠨ)


参考文献

『世界文字辞典』　　三省堂2001年
『沖縄民族辞典』　　吉川弘文館
『中山伝信録』　1721年
岡村 隆博著『奄美方言―八つの島の五つの言葉七つの呼名 カナ文字での書き方』
伊波普猷著1911年『古琉球』
原田実著2007年『図説神代文字入門』　ＢＮＰ
嘉手川学（カディカー・マナブ）著『旅の指さし会話長　国内編　沖縄』
『日本文學大辞典』新潮社
落合直澄著1888年『日本古代文字考』
矢袋喜一著『琉球古来の数学』㍽4年
Laufer Berthold: A mandzsu irodalom vázlata.
http://www2.oiu.ac.jp/9/kan1/2156.htm
http://www.wwq.jp/p/
http://ryukyu-lang.lib.u-ryukyu.ac.jp/srnh/sign.html
http://www4.ocn.ne.jp/~knaka/hogen/shinbun/img/3_2.jpg
http://www4.ocn.ne.jp/~knaka/hogen/manatopi/
http://www.haisai.co.jp/nenpyou2.htm