Koreai hancsa (kandzsi) szótár 韓国の漢字辞典

Egy koreai barátomtól a 實用大玉篇（실용대옥편）　című koreai hancsa 한자
(kandzsi) szótárt kaptam nemrég ajándékba. Maga az 玉篇 (옥편 ・　ぎょくへん) eredetileg az i.sz. 543-ban készült írásjegyszótár címe, amiben már 16917 kandzsi szerepel. Ennek a szótárnak nagy hatása volt a későbbi szótárakra, Japánban és a Koreai-félszigeten is használták. Jelenleg Koreában az 玉 篇 szó jelentése "írásjegyszótár".

A 實用大玉篇 főbb jellegzetességei:

◆ Kb 20 ezer kandzsit tartalmaz

◆ Kiejtés szerinti kereső, gyöktáblázat, vonásszám szerinti index.
A legnagyobb vonássszámú kandzsi ebben a szótárban 48 vonásból áll 龘


◆ Megadja az írásjegy japán olvasatát (音訓), az angol jelentését, valamint a mai kínai köznyelvi kiejtését is. Utóbbi esetében nem pinyint használ, hanem a Wade-féle átírást és a Bopomofot ㄅㄆㄇㄈ (注音符號).
Ezekről itt van egy kis táblázat


◆ Jelöli , hogy az adott írásjegy a rímszótárban milyen rím alatt található, és megadja a középkínai (中古音) hanglejtést is　（四声）.

Jobb felső sarok　 　去声 pl 罵゜ mà

Bal felső sarok　　　上声 pl ゜馬 má

Jobb alsó sarok　　　入声 pl 甲。 kap 葛。 kat 各。 kak

Bal alsó sarok　　　平声 pl 。麻 mā


◆ Megtalálható a szótárban a japán és koreai „hazai írásjegyek „ (japán kokudzsi　国字 ,koreai kukcsa국자) is.

A szótár a japán kokudzsikat 日字-nek, „japán írásjegynek” nevezi, és megadja a sino- koreai kiejtését is.
A koreai kukcsát 國字-nak, „hazai írásjegynek” hívja.
Érdekes, hogy a Meidzsi-korszakban alkotott, a metrikus rendszer egységeit jelölő japán kokudzsikat nem 日字-nek, hanem 新字-nek, „új írásjegy”-nek nevezi.


◆ Az írásjegy jelentését néha ábrával is szemlélteti

◆ A standard formán kívűl (楷書) megadja az írásjegy kis-pecsétírásos　（小篆） és kurzív írásos （草書）formáját is.

◆　Nem találhatóak kandzsiösszetételek　熟語 .

参考文献

『實用大玉篇』
大島正二著『漢字と中国人』
藤堂明保『漢文』数研出版