国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』85巻8号（通巻984号）

○　紫式部の歴史認識──『源氏物語』の仁明朝──　（今井上）

○　冷泉家時雨亭文庫所蔵の零本『古今和歌集』考　（寺田伝）

○　小津久足の歌がたり──『桂窓一家言』に即して──　（菱岡憲司）

『國語と國文學』　通巻1114号（第93巻第9号）

◆ 秋山虔先生追悼

○　小野通女筆『源氏物語』と九条家の源氏学（髙橋亨）

○　物語の周縁――猥雑なるものとその行方――（池田和臣）

○　最後の『紫式部日記』（土方洋一）

○　古典といかに向き合うか――秋山虔の思索の軌跡――（藤原克己）

○　追憶～父のこと（依田瑞穂）／秋山虔さんの冗談（片桐洋一）／秋山虔先生をお偲びして（久保田淳）／

 わたしのマエストロ秋山虔──思い出の小窓から（室伏信助）／秋山虔先生の「いったい」（永井和子）／

 秋山先生追悼（後藤祥子）／『源氏物語の世界』から（藤井貞和）／秋山先生と『伊勢集』（倉田実）／

 雲居の月を偲んで（河添房江）／十九分間の特別授業（畠山俊）

○　秋山虔先生略年譜・業績目録（東京大学国文学研究室編）

『日本語学』通巻458号　（第35巻10号）

◆　漢文の最新情報

○　中国古典文学研究と漢籍データベース検索　（金文京）

○　『四庫全書』などの全文データから明らかになること――漢語の出典確認の可能性をめぐって――　（陳力衛）

  

○　出土『老子』と『老子』解釈の新局面――楚簡『老子』・帛書『老子』・漢簡『老子』のもたらしたもの――　（蜂屋邦夫）

  

○　「少年老い易く学成り難し」詩の作者と解釈について――「詩の総集」収載の意味するところ――　（朝倉和）

  　

○　仏典漢訳の諸相　（石井公成）

○　近世日本の漢詩文――秩序・流通・手法――　（齋藤希史）

  

【連載】

［ことばの散歩道］ 井上史雄

［ことばのことばかり］ はんざわかんいち

［当用漢字表の誕生］ 福田亮

［介護と言葉］小野田貴夫

［日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート］中込達哉

『文学・語学』第216号　2016年8月31日

●  『古事記』における「やつめさす」歌の意義　（小野諒巳）

●  藤壺の「御かはり」としての王命婦―冷泉帝の治世安泰の論理―（大津直子）

●  三島由紀夫「鏡子の家」における現在性―「時代の壁」の解体―（山田夏樹）

●  「平成26年　国語国文学界の動向」

●  〈近代文学小特集〉「教材」としての近現代文学

　「国語」から「文学」へ―「教材」としての泉鏡花「夜叉が池」―（眞有澄香）

　　文学と「教材」―「キャラメル工場から」が語るもの―（馬場重行）

　　読解における心情把握偏重の力学―定番教材の批評性を一例として―（髙橋龍夫）

　　方法としての〈記憶〉―村上春樹「午後の最後の芝生」のポストモダニティ―

（日高佳紀）

教材としての鷺沢萠『ケナリも花、サクラも花』―異文化コミュニケーションの不/可能性―（康潤伊）　

Japán első kandzsimúzeuma? 漢字博物館？

Ez év június 29-én nyílt meg Kiotóban  „Japán első kandzsimúzeuma”  漢検　漢字博物館・図書館　漢字ミュージアム　Japan Kanji Museum ＆ Library  néven, amely így  elsőre sok jót ígért. Tegnap el is mentem megnézni, de sajnos vegyes érzelmekkel kellett távoznom.  Maga a múzeum  Sidzsónál （四条） van, a Jaszaka-dzsindzsával　（八坂神社） sréhen szemben, tehát elég könnyű megtalálni.  Az épület kétemeletes (azaz Mo-on egy emeletes), az alsó szinten ajándékbolt, kávézó, és leginkább a kandzsi történetére fókuszáló kiállítóterem,  az emeleten pedig könyvtár és élménysarok található, ahol játék közben lehet ismereteket szerezni a kandzsikról, de még a Kanken　（漢検） nevű kandzsivizsgával is meg lehet próbálkozni.

Kezdem a negatívumokkal:  ahhoz képest, hogy a múzeum egy turisztikailag meglehetősen frekventált helyen található, bent japán tudás nélkül semmire se megy a gyanútlan túrista.  Azért minimum kínai (Kiotóban a második leginkább használatos nyelv a kínai :D ) és angol feliratokat illett volna kirakni, ha már  Japan Kanji Museum ＆ Library-nek nevezik magukat.

A másik, ami fura volt, hogy az első emeleten a mosdó csak a kiállítótermen keresztül közelíthető meg, így nagyon úgy tűnik, hogy aki csak kávézni tért be, annak a mosdó használatáért jegyet kell váltania – így lesz a 350 jenes kávéból 1150, ha vécézni is akar a vendég. A jegypénztárnál pont mögöttem volt egy bácsi, aki a vécét kereste, mire közölték vele, hogy igen, WC az van, osztán jegye van-e?  „Hát, most veszem majd meg...”   

Ami  az első emelet kiállítását illeti, az tényleg nagyon jó, hogy foglalkoznak az íráshordozók illetve az íróeszközök fejlődésével, de a magyarázatok nagyon felületesek, szinte semmit nem lehet megtudni a történelmi és a kultúrális háttérről. Pl vitrinbe raktak egy fa nyomódúcot és mozgatható nyomdabetűket, de nem derül ki, hogy ezek a nyomtatási technikák mikor és hogy jelentek meg Japánban. Vagy ott van egy japán írógép, ahol is egy mozgó hengerről kell karok segítségével kiválasztani a kívánt kandzsit, de erről sem lehetett megtudni, hogy mióta van japán írógép, mennyi idő kellett az elsajátításához stb.

Szóval  nagyon lájtosan tálalják ezt a történelmi áttekintést, és aki már bizonyos szinten ismeri a kínai vagy a japán írástörténetet, semmilyen új információhoz nem fog jutni.

Ami a könyvtárrészleget illeti, nemcsak gyerekeknek szánt kandzsi gyakorlókönyvek, de szótárak és pl japán nyelvtörténeti szakkönyvek  is megtaláhatók voltak, de a polcok kb fele így is üres volt. Remélhetőleg még fejlesztés alatt áll a dolog, de kicsit olyan érzésem volt, mintha csak alibiből csinálták volna ezt az olvasószobát:  „Te Dzsiró, van itt néhány tucat felesleges könyv, mi legyen velük?  Rakjuk ki őket a polcra, és nevezzük ki könyvtárnak”  

De hogy legyen valami pozitívum is a végére, ami a játszva tanulást illeti, az azt hiszem jól működik. Rengeteg gyerek volt, akik boldogan pecsételtek, gyököket　（部首） kerestek vagy éppen megalkották a saját kandzsijukat-  az emeleti élménysarokhoz nem is nagyon tudtam közelebb jutni.

Ami még tetszett, az az 50000 kandzsi tornya (漢字5万字タワー) volt, amelyet a Morohasi-szótár（大漢和辞典） írásjegyei diszítettek. Jó volt így egyben látni több tízezer kandzsit :D

Összefoglalva, gyerekeknek vagy japánul tanuló külföldieknek érdekes lehet, de aki komolyabb szakmai ismeretekre vágyik, az csalódni fog.

A kandzsitorony egy része

Nyelvjárási kandzsik 方言漢字

Ez viszont újdonság volt számomra is: 丿乀

Én is lelkesen pecsételgettem 

frottázs (乾拓):楚釿布幣

国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』　85巻7号（通巻983号）

○　楽浪の歌──近江荒都歌第二反歌をめぐって──　（江富範子）

○　九月十三夜詠の誕生──端緒としての『源氏物語』摂取──　（瓦井裕子）

○　テイタダクの成立と展開　（山口響史）

『國語と國文學』通巻1113号（第93巻第8号）

○　万葉集巻十三、三二二七～三二二九歌をめぐって（大島信生）

○『源氏物語』藤壺の密通における「心の鬼」について（井内健太）

○『春雨物語』の「命禄」 　──「目ひとつの神」を論じて主題と稿本の問題に及ぶ──（高松亮太）

○　　副詞「せっかく」の史的変遷（林禔映）

◇書評・高橋修著『明治の翻訳ディスクール　坪内逍遙・森田思軒・若松賤子』（谷川恵一）

◇書評・平浩一著『「文芸復興」の系譜学――志賀直哉から太宰治へ』（斎藤理生）

『日本語学』 2016年8月号　　通巻457号　（第35巻9号）　

◆国語科における情報活用能力の育成

○国語科の授業に期待される情報活用能力とは何か　(堀田龍也)

○中学生に求める情報活用能力　――〈発信者〉になることを前提とした中学校国語科の授業作り――　(杉本直美)

○高校生に求める情報活用能力　(大滝一登)

○授業おける情報機器の活用　(野中陽一)

○情報機器の用い方、活用の仕方を考える前に――教科国語の特性から――　(原國人)

 

○ＮＩＥの概要と国語科教育における留意点　(野原仁)

【投稿】

 単語リストに基づく単語分類機能をもつテキストエディタ　(北村達也)

【連載】

 ［ことばの散歩道］ 井上史雄

［ことばのことばかり］ はんざわかんいち

［当用漢字表の誕生］ 福田亮

［介護とことば］小野田貴夫

［新連載：日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート］武井康次郎