2018年10月13日土曜日

鼓腹撃壌 A hasán dobol és a földhöz veri a lábát.


Ezt eredetileg a chengyu 成語 blogra (https://chengyu.blog.hu/2010/09/09/_11006) írtam jó régen, de a blog már régen nem frissül, így talán nem haszontalan itt-ott kiegészítve ide is feltenni.


  Yao Ku  fia volt. Irgalma határtalan volt, mint az Ég, és olyan bölcs volt, mint az istenek. A nép engedelmeskedett neki, és úgy tekintettek rá, mint a napraforgó a napra, vagy mint aszály idején az esőfelhőkre. Yao a Shanxi 山西 déli részén fekvő Pingyangot 平陽 tette meg fővárosául. A palotája szerény volt, a tetőt különböző méretű szalmaszálak fedték, a palota háromfokú lépcsőjét meg földből készíttette. Már 50 éve uralkodott az égalattin, de nem volt benne biztos, hogy jól uralkodik-e. Így álruhát öltött, és a nagyobb utak mentén sétálgatott. Egyszer csak meglátott egy öregembert, aki miközben evett, elégedetten dobolt a hasán. Majd elkezdte verni az ütemet a lábával, és nótára gyújtott:

"Mikor a nap felkel, kimegyek a földre. Mikor a nap lenyugszik, pihenek. Kutat ásva oltom szomjam, földet művelve jutok ételhez. Miért lenne hát szükségem a császárra?"


 鼓腹撃壌/ 鼓腹: kofuku gekidzsó /gǔ fù jī rǎng / 고복격양: A hasán dobol és a földhöz veri a talpát-az ország ügyes irányításával az emberek jólétben és békében élnek.


 帝堯陶唐氏帝嚳子也。其仁如天、其知如神。就之如日、望之如雲。
都平陽。茆茨不翦、土階三等。治天下五十年。不知天下治歟、不治歟。
乃微服游於康衢。有老人、含哺鼓腹、撃壤而歌曰「日出而作、日入而息、鑿井而飮、畊田而食。帝力何有於我哉。」



Irodalom:

市川任三(1993)『中国古典新書 十八史略』明徳出版社

宮腰 賢編(1992)『生きた会話例による四字熟語辞典』チクマ秀版社

0 件のコメント:

コメントを投稿

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。