Japán társalgás a régi Koreából 司訳院の日本語学習書

A  mai nyelvtöri szeminárium nagyon izgalmas volt, mert egy, a 17. századi Koreában összeállított  japán társalgási könyvet kezdtünk el olvasni.  A társalgás címe 捷解新語（しょうかいしんご/ 첩해신어) , összeállítója pedig  康遇聖　（こうぐうせい /　강우성 ） volt, aki fogolyként került Japánba  Tojotomi hadjáratának 'köszönhetően'.  A foglyok többsége kézműves volt, akik még így is jobb körülmények éltek, mint odahaza Koreában...volt is nagy meglepődés, amikor a háború lezártával a koreaiak hajót küldtek értük- ugyanis nem nagyon akaróztak hazatérni  （笑）

Visszatérve a  捷解新語-ra, ezt   először  1676-ban adták ki  és egészen a 19. századig használatban volt, de természetesen egy-két alkalommal  javítgattak rajta.  A japán szövegnek nem csak a koreai fordítását, de a kiejtését is feltüntették, mégpedig hangŭllal.  Persze ennek megvannak a maga korlátai, nem a legtökéletesebb, viszont érdekes látni, hogy milyen megoldásokkal próbálkoztak.  Az átírás során még a háromszög alakú  z-t ㅿ is elővették, ami abban az időben már nem volt használatos a koreaiban.

Néhány példa ezekre a speciális írásmódokra:

 몬만뎨,  　japánul:   mon made もんまて , 

ᄋ고ㅿㅏ라바,  japánul:   gozaraba  御さらは,

ᄆᆃ수  /az ᄆ  az  ᆃ felett van/, 　japánul:  mószu (mouszu) 申.

Az órán olvasott szöveg némi japán magyarázattal a végén itt megtekinthető (az előszó kínaiul van, de ez ne tévesszen meg senkit);  a teljes könyv pedig a Komazava Egyetem (駒澤大学) jóvoltából itt nézegethető.

縄文人、弥生人 Dzsómon, jajoi

Tegnap a fővárosban volt némi elintéznivalóm, így  ügyes-bajos dolgaim végeztével egy barátommal   elugrottunk a Nemzeti Természeti és Tudományos Múzeumba, ahol minket leginkább a rekonstruált  dzsómon, jajoi stb kori  emberek érdekeltek. Szerencsére sikerült pár képet készíteni, úgyhogy ezeket fel is teszem ide.  Köszönöm  caxapa közreműködését! どうもありがとう！


1.　　Minatogavai ember 港川人.  Okinava déli részén találták, 15-20 ezer éves lehet. Az Aszahi simbun (朝日新聞) egy 2010-es cikke szerint a múzeumban kiállított replika még a régebbi elképzeléseket tükrözi. Az újabb vizsgálatok  így rekonstruálták a minatogavai ember arcát.

２．　Dzsómon-kori ember 縄文人. Kb 10 ezer évig tartó korszak az　i.e. 4. századig.　

A dzsómon elnevezés az angol "Cord marked pottery" japán fordításából ered. Az angol kifejezést Edward Sylvester Morse alkotta meg és használta a Shell Mounds of Omori c. könyvében (1879). 
  Cord marked pottery (1879) →　索紋（さくもん）→　縄紋土器　（じょうもんどき）→　縄文土器　（じょうもんどき）

３．Jajoi-kori ember 弥生人.  Kb  i.e 5-4. század ～  i.sz.  3. század.

Idevágó tanulmány tavalyról:  The history of human populations in the Japanese Archipelago inferred from genome-wide SNP data with a special reference to the Ainu and the Ryukyuan populations.

Sónai nyelvjárás 庄内弁～まぐまぐでゅー ～

Az előbb a  秘密のケンミンshow  c. műsorban bemutattak egy érdekes kifejezést sónaiul (Jamagata pref), ami úgy hangzik, hogy　まぐまぐでゅー , és annyit tesz, hogy szédül, rosszul van, el van havazva stb.  Kíváncsi lettem, hogy milyen is ez a nyelvjárás, és szerencsére a 君管-on (youtube)　találtam is pár videót ezzel kapcsolatban - vicces, hogy pont egy éve meg az okajamai nyelvjárásról linkeltem be anyagot:) 

Mijakodzsimai 'speed learning' みゃーくふつスピードラーニング

A facebookon írtam pár napja, hogy készült egy 3 CD-ből álló sorozat, ami  a mijakodzsimai nyelvet (vagy nyelvjárást, kinek melyik a szimpatikusabb) hivatott népszerűsíteni.
Meg is rendeltem a CD első, kezdőknek szóló részét, amit hétfőn kikézbesített a futár - sajnos az eredetileg 1000 jenes CD a szállítási és egyéb költségek miatt kicsivel több, mint 2000 jenbe került :)
No, de lássuk csak, hogy mi ez a CD:  ezen  100 japán szó  mijakodzsimai, azon belül is a Hirara (平良) nyelvjárási megfelelője hallható, olyan bevezetővel, ami az angol nyelvi CD-ket parodizálja: ) 
A 100 szóban találni rokonsági elnevezéseket, égtájakat, állatneveket, testrészeket és egyéb  gyakran (?) használatos szavakat, mint halász (インシャー), dagadt (ウダグー),  pénz (ジン), ronda (ンズキ)  stb - ahogy az ンズキ-ből látható, a mijakodzsimaiban  a szó elején ん is állhat : 　
ンギ (jobb oldal),  ンマ (nagymama), ンナマ (most), ンキャーン (régen).
A CD végén bónuszként egy remek dal is helyet kapott, de sajnos a szövege  néhány szótól eltekintve japánul van:






Ha esetleg felkeltette valakinek az érdeklődését ez a nyelv(járás), akkor itt meghallgathatja Simodzsi Iszamut (下地勇) , aki  az alábbi videóban mijakodzsimaiul beszél (itt meg énekel):