2013年4月22日月曜日

Siratori magyarországi látogatása alkalmából költött tankája 白鳥庫吉の、ハンガリー訪問の際に詠んだ短歌

 Siratori Kurakicsi (白鳥庫吉) 1902 januárjában érkezett Budapestre, amiről beszámolt a Vasárnapi Újság 49. évfolyamának 17. száma is. A cikkben közzétették Siratori versét is, latin betűs átírásban, amihez mellékelték a magyar fordítást is.

A tanka-költemény latin betűkkel:

Tatji wakare
Jkujo henuran!
Harakarano
Juisijenu katare
Haruno jono czuki.


És a magyar fordítása:

Mióta ők elváltak,
Mennyi év telt el!
A testvéreknek
Ősmúltját  te mondd el
Oh hold, a tavaszi éjen!


A latin betűs átírás elég sajátos, a  "tji" nekem holland megoldásnak tűnik, de osztán  ki tudja, hogy honnan vették :)
A negyedik sorban olvasható "juisijenu"  is meglehetősen gyanús, én az "inisieno" (古の) elírására tippelnék,  azonban ez így is nyolc szótagot tesz ki -  a tankának 5-7-5-7-7 szótagú sorokból kell állnia, ezért az alábbi módon javítottam ki a verset:

Tacsivakare       (5)
Ikujo henuran!    (7)
Harakarano        (5)
Inisie katare       (7)
Haruno jono cuki. (7)



立ち別れ

幾世経ぬらむ

同胞の

古語れ

春の夜の月

3 件のコメント:

  1. Kis érdekesség 1904-ből: volt egy japán fószer, aki nemcsak a furán hangzó neve miatt érdekes (Kanokogi Kogoro 鹿子木小五郎), hanem amiatt is, hogy Budapesten járt 1904. október elején. Szerintem a budapesti idegenvezetője beszélhette tele a fejét a rokonsággal, egyebekkel (nem derült ki, ki volt az illető). Németül beszélgethettek, lévén Magyarországra az "Ungarn" szóval utal, amit senki más kortársnál nem láttam igy leirva. (Forrás: 観風雑記, a szöveg netes közlése itt: http://kanokogi.asablo.jp/blog/2006/10/03/546435
    http://kanokogi.asablo.jp/blog/2006/10/04/547638)

    "ブタペストは滔々たる大河をはさみ、丘陵が右岸に聳えていて誠に景勝の地である。この岸辺の岩山の上に昔の城址や今の王宮がある。
     この厳上に立って昔きょう奴が侵入してきたことや、1242年にトルコ人が侵攻したこと等の昔話をガイドから聞くと、きょう奴やトルコ人が蛮勇が思いやられる。今ウンガ゙ルン国の人口は1750万あるがそのうち750万はマジャルといってきょう奴の子孫である。その他ルーメニヤ人、クロアチン及びセルビヤ人、ドイツ人など各250万位ずついるが、どれもウンガルン化しているらしい。
    ウンガルンの言葉は日本、朝鮮、満州、フィランド、トルコ等と同一語脈に属していて、名詞が先に来て動詞がその後に来る。それゆえ。「水を飲む」と言う場合、水が第一で、飲むが第二に置かれる。またヨーロッパ語では、どんな場合も1人称には私という字が入る。「水を飲む」と言わずに「私は飲む水を」と言うのがヨーロッパ語脈の立てかたであるが、ウンガルンでは日本語同様この私の字は抜きになっているらしい。それゆえ「水を飲む」でよいのだ。また姓名の書き方もヨーロッパ語系統では名が先で姓が後に来る。即ち名姓であるが、ウンガルン語では日本同様姓が第1で名がこれに続く。即ち姓名であるからウンガルンではカノコギ コゴロウでよい。コゴロウ カノコギではない。 "

    返信削除
  2. Köszönöm szépen, ez nagyon érdekes!! Sajnos az egyetemi könyvtár nem dobott ki semmit a nevére...

    返信削除
  3. Kanokogi Kogoróról találtam egy rövid kisinfót a 日本人名大辞典(©Kodansha)-en:

    鹿子木小五郎 / かのこぎ-こごろう
    1867−1922
    明治-大正時代の官僚,政治家。
    慶応3年2月25日生まれ。熊本,横浜などの地方裁判所判事を歴任して明治27年法制局参事官に任じられる。42年農商務省工務局長。のち香川,和歌山,岐阜各県の知事をへて貴族院議員となった。大正11年4月1日死去。56歳。肥後(熊本県)出身。独逸協会学校卒。

    返信削除

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。