2013年4月1日月曜日

Dsuang Dszi álma 荘周が夢



................

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
- Álmomban - mondta - ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.

- Lepke - mesélte, - igen, lepke voltam,
s a lepke vigan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi...
És felébredtem... És most nem tudom,

most nem tudom - folytatta eltünődve -,
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? -

Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dszi!
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! -
Ő mosolygott: - Az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! -

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én. 

                


A versben szereplő   "Dsuang Dszi", azaz 莊子 (Zhuangzi・そうし vagy そうじ 장자 Trang Tử) taoista filozófus volt a hadakozó fejedelemségek korában.
A lepkés álom eredeti szövege kanbun mellékjelekkel (㆑㆒㆓㆖㆘) ellátva a következő:

昔者、莊周夢爲胡蝶。栩栩然胡蝶也。自喩適志與。不周也。俄然覺。則遽遽然周也。不周之夢爲胡蝶與。胡蝶之夢爲周與
周與胡蝶。則必有分矣。此之謂物化
    
 ( 栩 xŭ ; jù )

Meglepően tömör a szöveg, igaz? :)
 
Japán olvasata:


昔者(むかし)、莊周夢に胡蝶と爲(な)る、栩栩(くく)然(ぜん)として胡蝶なり。自喩(じゆ)して適志するか、周なることを知らざるなり。
俄然(がぜん)として覺(さ)むれば、則ち遽遽(きょきょ)然(ぜん)として周なり。
周の夢に胡蝶と爲るか、胡蝶の夢に周と爲るかを知らず。周と胡蝶とは、則ち必ず分(ぶん)あり。此(こ)れ之(これ)を 物化(ぶっか)と謂う。


A fenti történet hatására a lepkét japánul nevezhették  莊子-nak is:

*雑俳・若紫〔1741~44〕「灯を荘子が消て口舌やむ」

*雑俳・柳多留四一〔1808〕「時宗はそふじ祐成あわじ島」




Forrás:

 小林一郎 著 『経書大講. 10 列子下 莊子上』平凡社、昭1315499. oldal  
『日本国語大辞典 JapanKnowledge

0 件のコメント:

コメントを投稿