2012年1月9日月曜日

Kamu írásjegyek 譃字

Sikitei Szamba (式亭三馬 ) "ono no bakamura uszodzsi zukusi" (小野〔竹冠+〕愚譃字尽) című, 1806-ban megjelent könyvében több mint 180, saját maga alkotott írásjegy látható, de ezek között kandzsik is vannak, "rendhagyó" olvasattal (pl 和七:とだな). Ez a könyv tulajdonképpen az "ono no takamura utadzsi zukusi" (小野篁歌字尽) c. könyvecske paródiája, ami verses formában tanítja a kandzsikat, pl:椿榎楸柊桐はるつばき、なつはゑのきにあきひさぎふゆはひらぎおなじくはきり。
Sikitei könyvében az egyes írásjegyek jobb oldalán az "olvasat", a bal oldalon pedig a magyarázat olvasható. Az alábbiakban következzék néhány kedvencem :)






micsijuki: szerelmespár titokban megszökik

走+男+手+女+手


















osaberi: fecsegés

 口×12











 hitogomi: embertömeg

 人×6+入×2









 gancsi: félszemű

目+片(?)










szai no kavara: kavicstorony a pokol tornácán, amit halott gyerekek építenek a szüleik számára /ezt az ördög állandóan lerombolja, ezért az sosem készül el./

石×7








szakadacsi : fejjel lefelé.

A 足 fejjel lefelé.








 csoncson: tapsolás hangja.


 A 手 tükrözve.











sikitei:  Sikitei Szamba neve (szanba=3 ló).
馬×3
Valójában van ilyen kandzsi is 驫, amelynek jelentése: sok ló vágtat.
sino-japán: hjó, hjú
kun olvasat: hasiru, todoroku [ muragaru, odoroku, ahimiru, noboru, odoru, woru]
putonghua: biāo
sino-koreai:표
(ez az írásjegy megtalálható a zhuangban 壮 is: byoeb)




sinbó (辛抱): türelem, kitartás

石+三+年, ami a 石の上にも三年 közmondásra utalhat.








 kinuginu: szerelmesek reggeli búcsúja.

男+女









Forrás /参考文献
杉本つとむ編『異体字研究資料集成』 雄山閣
『字通』
小野恭靖著「嘘字・鈍字の世界」『大阪教育大学紀要 第I部門 : 人文科学』2008年

7 件のコメント:

  1. Nagyon találóak, főleg az első kettő tetszik, de a kavicstorony se rossz! 笑 Egyébiránt az (ember) tömegre vonatkozó 众 (zhòng)írásjegy nincs a japánban?

    返信削除
  2. Jók mi? El kéne terjeszteni őket 笑 Gondoltam, hogy én is alkotok pár írásjegyet,amit majd lejegyzek egy füzetbe (mondjuk a címe lehetne 南蛮人嘘字大鑑 ) - aztán majd néznek a tudósok 200 év múlva :)

    A 众 azt hiszem a 衆 egyszerűsítése, mai szövegben nem találkoztam vele.

    Ja, kitaláltam egy atedzsit az エロチック szóra: 色的. Az 色 jelentése amúgy is közel áll ehhez (色っぽい、色情 stb), másrészt nyelvjárásban valóban van (volt?) "えろ" alakja. A 的 meg az angol - tic fordítása. 笑

    返信削除
  3. 嘻嘻嘻, 南蛮人嘘字大鑑 - ez nagyon jó, de az ateji is frappáns! Sok bajuk lesz még a jövő nyelvészeinek veled!400 év múlva meg bebizonyítják, hogy 200 év óta tévedésben éltek a titokzatos 南蛮人 művével kapcsolatban. 笑

    返信削除
  4. ハハハ 笑

    Ami a 众-t illeti, megtudtam, hogy elég régi, benne volt a 宋元以来俗字譜 c. szótárban is.

    返信削除
  5. Akkor nem egy mai darab 笑

    Egyébként néztem ezt a hiraganát is: ゑ aztán olvastam, hogy már kvázi teljesen kikopott, de nem is tudtam, hogy ilyen is volt.

    返信削除
  6. Igen, volt ヱ/ゑ(we) és ヰ/ゐ (wi) is.
    http://fubito.blogspot.com/2010/06/blog-post_21.html
    Az ン/ん meg eredetileg nem volt :)
    Kezdetben sokféle módon jelölték, pl azzal, hogy nem jelölték :)
    Arai Hakuszeki, edo-kori tudós szerint az ン az ind írások ँ jeléből származik :)

    返信削除