Sikitei könyvében az egyes írásjegyek jobb oldalán az "olvasat", a bal oldalon pedig a magyarázat olvasható. Az alábbiakban következzék néhány kedvencem :)
micsijuki: szerelmespár titokban megszökik
走+男+手+女+手
osaberi: fecsegés
口×12
hitogomi: embertömeg
人×6+入×２
gancsi: félszemű
目＋片（？）
szai no kavara: kavicstorony a pokol tornácán, amit halott gyerekek építenek a szüleik számára /ezt az ördög állandóan lerombolja, ezért az sosem készül el./
石×７
szakadacsi : fejjel lefelé.
A 足 fejjel lefelé.
A 手 tükrözve.
sikitei: Sikitei Szamba neve (szanba=3 ló).
馬×3
Valójában van ilyen kandzsi is 驫, amelynek jelentése: sok ló vágtat.
sino-japán: hjó, hjú
kun olvasat: hasiru, todoroku [ muragaru, odoroku, ahimiru, noboru, odoru, woru]
putonghua: biāo
sino-koreai:표
(ez az írásjegy megtalálható a zhuangban 壮 is: byoeb)
sinbó (辛抱): türelem, kitartás
石＋三＋年, ami a 石の上にも三年 közmondásra utalhat.
kinuginu: szerelmesek reggeli búcsúja.
男＋女
Forrás /参考文献
杉本つとむ編『異体字研究資料集成』 雄山閣
『字通』
小野恭靖著「嘘字・鈍字の世界」『大阪教育大学紀要 第Ｉ部門 : 人文科学』2008年
Nagyon találóak, főleg az első kettő tetszik, de a kavicstorony se rossz! 笑 Egyébiránt az (ember) tömegre vonatkozó 众 (zhòng)írásjegy nincs a japánban?
返信削除Jók mi? El kéne terjeszteni őket 笑 Gondoltam, hogy én is alkotok pár írásjegyet,amit majd lejegyzek egy füzetbe (mondjuk a címe lehetne 南蛮人嘘字大鑑 ) - aztán majd néznek a tudósok 200 év múlva :)
返信削除A 众 azt hiszem a 衆 egyszerűsítése, mai szövegben nem találkoztam vele.
Ja, kitaláltam egy atedzsit az エロチック szóra: 色的. Az 色 jelentése amúgy is közel áll ehhez (色っぽい、色情 stb), másrészt nyelvjárásban valóban van (volt?) "えろ" alakja. A 的 meg az angol - tic fordítása. 笑
嘻嘻嘻, 南蛮人嘘字大鑑 - ez nagyon jó, de az ateji is frappáns! Sok bajuk lesz még a jövő nyelvészeinek veled!400 év múlva meg bebizonyítják, hogy 200 év óta tévedésben éltek a titokzatos 南蛮人 művével kapcsolatban. 笑
返信削除ハハハ 笑
返信削除Ami a 众-t illeti, megtudtam, hogy elég régi, benne volt a 宋元以来俗字譜 c. szótárban is.
Akkor nem egy mai darab 笑
返信削除Egyébként néztem ezt a hiraganát is: ゑ aztán olvastam, hogy már kvázi teljesen kikopott, de nem is tudtam, hogy ilyen is volt.
Igen, volt ヱ/ゑ(we) és ヰ/ゐ (wi) is.
返信削除http://fubito.blogspot.com/2010/06/blog-post_21.html
Az ン/ん meg eredetileg nem volt :)
Kezdetben sokféle módon jelölték, pl azzal, hogy nem jelölték :)
Arai Hakuszeki, edo-kori tudós szerint az ン az ind írások ँ jeléből származik :)
Nagyon ötletesek! :)
返信削除