2010年10月15日金曜日

Egy kis japán hangtan ちょっとした音声学

Magánhangzók / 母音

ア a̠
イ i̞
ウ u̜ (ɯ̈)
エ e̞ , ɛ̝
オ o̜ ̞

Magánhangzó zöngétlenedés/ 母音の無声化:i̥, ɯ̥

A magánhangzók egyszerűsített jelölése / 母音の簡略表記: a,i,u(ɯ),e,o


Kettőshangzók/ 二重母音

アイ ai̯
オイ  oi̯
ウイ ɯi̯
アエ  ae̯
アウ aɯ̯    
stb /等

Azonban lassan kiejtve / 但、丁寧に発音すると:

アイ a.i
オイ o.i
ウイ ɯ.i
アエ a.e
アウ a.ɯ


Mássalhangzók / 子音

カ行

か  く け  こ  [k]

きゃ き きゅ キェ  きょ [kʲ] ([c], [kj])

ガ行

が  ぐ  げ  ご [ɡ],  két magánhangzó között/ 母音間:[ɣ],
szó közepén az idősebb korosztály esetében / 高い年齢層では語中の場合: [ŋ] [ɣ̃]

ぎゃ ぎ  ぎゅ   ギェ  ぎょ [ɡʲ] ([ ɟ] [ɡj]) , két magánhangzó között / 母音間:[ɣʲ] ,
szó közepén az idősebb korosztály esetében / 高い年齢層では語中の場合:[ŋʲ] [ɣ̃ʲ]


サ行

さ スィ す せ  そ   [s]

しゃ し しゅ シェ しょ [ɕ] ([ʃ])


ザ行 

ざ ズィ  ず   ぜ  ぞ [d͡z], két magánhangzó között/母音間: [z]

じゃ じ じゅ ジェ じょ [d͡ʑ] ([d͡ʒ]),két magánhangzó között /母音間: [ʑ] [ʒ]



タ行


た ティ  トゥ  て  と [t]

ちゃ ち ちゅ チェ ちょ  [t͡ɕ] (t͡ʃ)

ツァ ツィ つ ツェ  ツォ [t͡s]


ダ行

だ ディ  ドゥ  で  ど [d]

ぢゃ ぢ ぢゅ ヂェ ぢょ [d͡ʑ] ([d͡ʒ]),két magánhangzó között /母音間: [ʑ] [ʒ]

づ        [d͡z], két magánhangzó között/母音間: [z]  


ナ行


な  ぬ  ね  の  [n]

にゃ に にゅ ニェ  にょ [nʲ] (ɲ)

ハ行

は  へ  ほ [h] ([x], [χ]),két magánhangzó között /母音間: [ɦ]

ひゃ ひ ひゅ ヒェ  ひょ [ç] ([hʲ], [xʲ] )

ファ フィ ふ フェ  フォ [ɸ] ([x], [h])

バ行

ば    ぶ   べ  ぼ  [b], két magánhangzó között /母音間:[β]

びゃ び びゅ ビェ びょ  [bʲ], két magánhangzó között /母音間: [βʲ]


パ行 


ぱ     ぷ  ぺ  ぽ  [p]

ぴゃ ぴ  ぴゅ ピェ ぴょ [pʲ] 


マ行

ま   む  め  も [m]

みゃ み みゅ ミェ みょ [mʲ]


ヤ行


や   ゆ   イェ  よ [j]

ラ行


ら    る  れ   ろ [ɾ] ([ɖ])

りゃ り りゅ リェ  りょ [ɾʲ]

ワ行


わ ウィ  ウェ ウォ [ɰ] ([w])

[m] [n] [ŋ] [ɴ] [̃a] stb / 等


参考文献

斎藤純男著2000年『日本語音声学入門』 三省堂

4 件のコメント:

  1. Tudom, hogy baromira nem tartozik ide, ugyhogy nyugodtan torold, ha gondolod, de az antikvarium.hu-n holnaptol elvileg kaphato lesz Imaoka Dzsuicsiro Új Nippon-ja. Nem kevesebb, mint 12ezer, most meg az en kosaramban van, mert elojegyeztem, de kozben mar megvettem (kevesebbert), hatha erdekel valakit. Ma meg en is megrendelhetem, aztan elmegy erte mas kifizetni es atvenni az en nevemben... Ennyi csak, sicureisimasita.

    返信削除
  2. Köszönöm az értesítést, de időközben Ádám olvtárs átküldte befotózva, így helyszűke miatt (kisebb a lakásom, mint ahány könyv elférne) is inkább maradok a virtuális változatnál.

    De ha már antikvárium: október 30-tól november 3-ig ismét Régi könyvek ünnepe-ezúttal a sulival szemben(知恩寺), és 30-31.-én a Rinszen (臨川)nevű könyvkiadó is kiárusítást tart. Jó dolgok szoktak ott is lenni, tavaly 300 jenért szereztem egy kb 100 éves mongol nyelvkönyvet.
    A Rinszen az Imadegaván van, a folyóhoz közel:
    http://www.rinsen.com/booksale20101030.pdf

    返信削除
  3. Az én hozzászólásom is csak részben tartozik a témához.
    Ma a birtokos ragozást, és a családtagok megnevezését tanítottam, és az elsős diákok nagyon derültek a "bátyám" szerintük バーチャーン alakon. A 18 fős csoport 80%-a nem is hallotta a különbséget a "ty" és a "cs" között.
    A másik érdekesség, hogy az "s" és "sz" (nem találom a nemzetközi fonetikai jeleket) is folyamatos probléma. A "szabad" szó nem okoz gondot, de a "szia" helyett rendszeresen "sia" alakot ejtenek.

    Lehet, hogy az egyes mássalhangzók rögzültek az őket gyakrabban követő magánhangzókhoz? :)

    Köszönöm a könyves tippeket!

    返信削除
  4. Igen, a ty-cs az nehézséget szokott okozni..vagy a dzs-zs és az ö-ü :) Szerintem a japánok számára az egyik legnehezebb magyar szó az "örülök" :)


    "Lehet, hogy az egyes mássalhangzók rögzültek az őket gyakrabban követő magánhangzókhoz? "

    Igen, szerintem az a baj, hogy kana-írásban "gondolkodnak" :)
    A "szi" hangot én a スィ kombinációval szoktam jelölni- így a feleségem tökéletesen ki tudja mondani, hogy "szia" :)

    Ezúttal ne hagyd ki a könyvpiacot! 笑

    返信削除

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。