Kubiláj kán (Qubilai sečen qaγan), a Yuan-dinasztia alapítója, az ujgur írás helyett egy olyan írásrendszert akart létrehozni, amellyel birodalma összes nyelvét le lehet jegyezni. Parancsára 1269-ben a tibeti sa-skya rend vezetője, ’Phags-pa (འཕགས་པ) láma alkotta meg az új birodalmi írást, amit mongolul dörbelǰin üsüg-nek, „négyszögírásnak” hívnak. Kínai elnevezése menggu xinzi 蒙古新字 „új mongol írás” vagy guozi 国字 „birodalmi írás” volt. A nyugati szakirodalomban a ’phags-pa írás elnevezés is elterjedt.
A jelek nagy része a tibeti írásból származik, a tibetiben nem létező hangok jelölésére indiai írásokból (brāhmī, devanāgarī, lañča) kölcsönöztek betűket, vagy tibeti betűket alakítottak át. A ’phags-pa írás az indo-tibeti írásokkal megegyezően szótagos helyesírású, jelöletlen a-val, de az írás iránya az ujgur-mongol íráshoz hasonlóan függőleges és balról jobbra halad.
A ’phags–pa írás nemcsak a fonémákat különbözteti meg, de az allófonokat is (k-q, e-ẻ).
Fontos megjegyezni, hogy a ’phags-pa írás az ujgur-mongol írással ellentétben jelölni tudta a szókezdő h-t is, de az írásos emlékek nyelve is különbözik az ujgur-mongol írásos szövegekétől.
A betűk hangértéke attól is függ, hogy éppen melyik nyelvet jegyzik le vele.
A kínai nyelv esetében sajátos betűkapcsolatok, egyedi betűk is megtalálhatók.
Példa:
ꡦꡟ e+u= --io ( a mongolban "ü" olvasatú) ꡝꡦꡟ 'eu = io 魚
ꡜꡞ --h+i=ï / ə ꡛꡜꡞ ꡏ shi ma = sï ma 司馬
ꡜ --h+(a)=ɒ
ꡤ f
stb
A 'phags-pa írás néhány emléke Japánban is megtalálható:
- pecsétnyomók
- pénzérmék
- pacskolatok
- rézsúly
Japánban keletkezett emlékei:
- a "Hjakkaszei mókobun" 百家姓蒙古文 / ꡎꡗ ꡂꡨ ꡛꡞꡃ ꡏꡟꡃ ꡂꡟ ꡓꡟꡋ (1699) című kandzsi-tanuló szöveg, ami 432 kínai családnevet sorol fel, és a kandzsik kiejtését 'phags-pa írással adja meg. Ez a "Sinpen gunsoruijó dzsirinkóki"『新編羣書類要事林廣記』c. könyvben található. ( az 1325-ös kiadás újranyomása)
- a Kencsódzsi 建長寺 templom szerzetesének, Gjokuin Eijonak (玉隠英璵, 1432-1524) 'phags-pa írásos pecsétje《西来庵修造再興勧進状》
A pecsétnyomón a 玉隠 kandzsik kínai olvasata látható. Gjokuin a pecsét készítésekor feltehetően a fenti "Dzsirinkóki"-t vette alapul.
eu` (io) 'in ꡝꡦꡟ ꡖꡞꡋ = gjokuin
参考文献
照那斯図著2003年『新編 元代八思巴字 百家姓』 文物出版社
中野美代著『砂漠に埋もれた文字 パスパ文字のはなし』ちくま学芸文庫
吉池孝一著『日本の八思巴（パスパ）文字資料－その仕分けについて』KOTONOHA第77号
〃 『日本の八思巴(パスパ)文字資料―資料目録稿』 KOTONOHA第78号
宮紀子著 2007年『モンゴル帝国が生んだ世界図 』 日本経済新聞出版社
᠋《 ᠡᠷᠳᠡᠨ ᠤ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠭᠡᠯᠡ》ᠦᠪᠡᠷ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠨ ᠶᠡᠭᠡ ᠰᠤᠷᠭᠠᠭᠤᠯᠢ ᠢᠢᠨ ᠭᠡᠪᠯᠡᠯ ᠦᠨ ᠬᠤᠷᠢᠶ ᠠ
Birtalan Ágnes: A mongol nyelvek és írások.
"ārya paṇḍita, rgya-dkar-nag rgya-ser ka-smi-ra bal bod hor-gyi yi-ge daṅ dpe-ris rnam graṅs maṅ-ba"
Juha Janhunen:"The Mongolic Languages" Routledge Language Family Series, 5
