2017年7月23日日曜日

1-2 szócsalád



 Japán 3 nagy kandzsikutatója Kató Dzsóken 加藤常賢 (1894−1978), Sirakava Sizuka 白川静 (1910−2006) és Tódó Akijaszu 藤堂明保 (1915−1985). 
  Tódó neve az átlag japánul tanulónak a 学研漢和大字典 és a 漢字源 szótárakból lehet ismerős, előbbit én is bőszen lapozgattam a Japán Alapítvány budapesti könyvtárában, utóbbit meg később magam is beszereztem. Tódó egyébként etimológiával (is) foglalkozott, a legrégibb fennmaradt kandzsiszótár, a 説文解字  valamint Karlgren kutatásai alapján a kínai szócsaládok (単語家族) feltérképezésébe mélyült bele. Erről angolul itt lehet olvasni.  Sirakava a sztár, valószínűleg hármuk közül ő az, aki a legtöbbet szerepelt a médiában, számos könyvet írt, amelynek hatása megfigyelhető a kandzsi oktatóanyagokban, és ugye az évi kandzsialkotó pályázat  az ő emlékének is szól. Szóval iszonyatosan népszerű az átlag júzer körében, de szakmai berkekben már kritikusabban állnak hozzá (白川静ブームとその問題点)*. Tény, hogy a kandzsimagyarázatai rendkívűl izgalmasak, hiszen sok esetben ősi kínai szertartásokhoz, hiedelmekhez köti őket, mint pl a nem „száj”, hanem szertartási edény. Vagy a valójában  egy tekergő sárkányt ábrázol stb. Nekem talán pont emiatt nem jön be, kicsit erőltetettnek érzem, hogy mindenbe vallásos elképzeléseket akar beletuszkolni, igaz, én csak egy egyszerű laikus vagyok.

  Kató neve viszont abszolút homály volt, teljesen véletlenül szereztem róla tudomást, mégpedig Jamada Kacumi 山田勝美  etimológiai szótárából (漢字の語源 1976), amely végső soron Kató kutatásainak (漢字の起源 1970, illetve lásd még Kató-Jamada当用漢字字源辞典 1972)  felhasználóbarátabb közreadása. Kató is a 説文解字-t vette alapul, de ahogy látom, néha Tódótól eltérő következtetésre szokott jutni. A Jamada-féle szótárt viszonylag gyakran olvasom, de nem lévén sinológus, nem tudom megállapítani, hogy Kató (+Jamada) etimológiái mennyire helytállóak. Viszont kellemes időtöltés :D  Egyébként ezt a kilencvenes években 漢字字源辞典 címen is kiadták, állítólag itt-ott kipofozva. 
Az alábbiakban Kató két etimológiáját próbáltam szócsaládba rendezni, elsősorban a magam szórakoztatására, de talán valami haszna is lehet a kandzsik vagy a sino-japán szavak memorizálásában. A régi sino-japán olvasatok a 漢辞海-on alapulnak.

1.    とまる, とどまる, とどめる(止)

市(シ)【彼我の物品の公平な値段の定まる所】

至(シ)【敵方の射た矢が、ここまできて逆さに倳(た)って止まる、すなわち遠くからここまできて「止まる」意である】

視(シ)【目をとめて見る意】

室(シツ)【家の中で人のとどまる所の意】

待(タイ・ダイ)【道路上にたちどまる意】



2.    ゆく(之)

志(シ)【心が動く意】

詩(シ)【意志(かんがえ)をことばに表したものの意】

寺(シ・ジ)【手を動かす、手を使って処理する意】

適(セキ・テキ・シャク)【外に出かけてゆく意】

出(スツ・スイ)【履(くつ)をはいて外に出てゆく意】ez az alábbi szavakkal lehet kapcsolatban: 
 
  自(シ・ジ) 【顔面から突出しているもの、すなわち「はな」の意】 
 
  秀(シウ) 【禾が穂を出す意】

進(シン)【履(くつ)をはいて道路を前に向かって歩行する、すすむ意】

晋(シン)【太陽の出る意】

春(スン・シュン)【桑の若芽が出る日の意】

 商(シャウ)【子を生む股穴、すなわち「女陰」の意】

水(スイ;古音式軌切)【しみ出る、あるいは、わき出る意】

 吹(スイ)【大口を開いて気を急に出す意】 

 泉(セン・ゼン)【穴から自然にわき出る水、あるいは、水の自然にわき出る所の意】

 



Tódó szócsaládjaival összehasonlítva találni némi átfedést:

{TEG, TEK} alapjelentés: じっとひと所にとまる. 止、阯、趾、沚、歯、臺、祉、峙、待、侍、塒、持、得、已

{TÊG} alapjelentés:まっすぐ進む. 之、志、寺、侍、詩、時

De pl a 至 室 és a szavakat teljesen más szócsaládba sorolja:

TERalapjelentés: まっすぐで短い、ひくい.  視、矢、弟、低 stb

{TER, TET, TEN} alapjelentés: いっぱいつまる. 畛、体、室、至、窒、致、質 stb




* Ez persze nem jelenti azt, hogy Kató és Tódó tévedhetetlen lenne.

Felhasznált szótárak:

加藤常賢・山田勝美『角川 当用漢字字源辞典』角川書店1972
藤堂明保『漢字語源辞典』学灯社1965
山田勝美『漢字の語源』角川小辞典1976年 



『全訳漢辞海 第三版』三省堂2013

0 件のコメント:

コメントを投稿

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。