鄭芝溶・尹東柱歌碑

다나-nak sok szeretettel:  윤동주 (尹東柱)  és  정지용  (鄭芝溶)  koreai költők emlékfelirata a kiotói Dósisa Egyetemen (同志社大学).

アイヌミュージアムフェア 於 名古屋市 Ainu rendezvény Nagojában!

mukkuri

Igen!  A siraoi Ainu múzeum ainu kultúrát bemutató rendezvénye végre Nagojába is eljött!
A helyszín a Higasi Becuin rendezvényterme (東別院会館ホール) volt, annak is a 2. emelete.  A férőhely elvileg 400 fő, de talán ha százan lehettünk, főleg az idősebb korosztályból, de egy-két hippi is volt :) Sajnos a bulit nem nagyon reklámozták, talán ez is lehetett az oka, hogy ilyen kevesen voltunk.  Sajnálhatják is, aki kihagyták, mert nagyon izgalmas másfél órában lehetett volna részük.
A rendezvény a mukkuri　ムックリ nevű hangszer bemutatásával és tanításával kezdődött, ami tkp. a doromb ainu megfelelője  és állítólag borzasztó nehéz rajta megtanulni játszani (fantasztikus zenei tehetségemnek köszönhetően nekem még az alapok se jöttek össze).  Ezt követően az Ainu múzeum egyik múzeológusa (?)  tartott előadást a múzeumról és az ainu kultúráról, úgymint étkezés, ruházkodás, szállás, ainu eredetű földrajzi nevek.  Végül jött a fő attrakció: ainu zene és táncok.   Pech, hogy nem tudtam felvételt készíteni, mert nehéz szavakkal visszaadni a látványt és a hangzást. 
Szerencsére a youtube-on elérhető néhány régebbi felvétel, ami azért jobb, mint a semmi:




Darutánc (サロルンチカㇷ゚リㇺせ)






Íjtánc (クリㇺセ)






Mukkuri (ムックリ）





A tegnapi program +  az énekek szövege:

+ a scribdre feltettem  egy, az ainukat bemutató pamfletet:

Ainu Museum




És még ainus matricát is szereztem :)


kimunkamui:　medve

kotankor-kamui:  óriás halászbagoly

szeta:  hokkaidó kutya

juk: szarvas

sirikap:　kardhal 

rakko: tengeri vidra   (vö. japán  ラッコ・海獺)

Babtea 豆茶

Bence kávés bejegyzéséről jutott eszembe a kávé egy régi japán elnevezése és  írásmódja.　A Japán nyelv nagyszótára (日国) szerint a kávé kóhí , káhí stb formában az edo-kortól kezdve jelenik meg a japán forrásokban. Ezt a 骨喜、滑比、架非、加菲、 哥非乙、哥喜 és egyéb kandzsikkal írhatták át, a ma használatos  珈琲  a 19. század végétől lett általános. Azonban találtam  példát arra is, hogy a kávét a babtea elnevezéssel illették　/ a kóhi szót a bab és a tea (豆茶) összetételével jelölték.　

Előbbit Isii Kendó（石井研堂） könyvében olvastam, aki kuriózumként megemlíti, hogy a következőt mesélte neki egy, a  nyugati tudományokkal foglalkozó diák (洋学生): 

ある洋学生いへるは、小生の英学を習学する時、咖啡を豆ちゃと訳して教へられしを記臆せりと。

　 

Ezt hittem is meg nem is, egész addig, amíg  a kezembe nem került a 東洋学芸雑誌 c. meidzsi-kori magazin 28. száma, ahol egy,  a nyugati ételeket bemutató sorozatban (素徒西洋料理法緒言) tényleg felbukkant ez a 豆茶　コーヒ olvasatban. 

Találkozott már más is ezzel a megoldással?  

Egyébként Japán első igazi kávéházát 1888-ban nyitotta meg a kínai származású Tei Eikei (鄭永慶); a hely neve 可否茶館 volt. Érdekes,  hogy a kávé átírására  pont a  可否 kandzsikat választotta ki..