2012年7月17日火曜日

Kabóca 蝉



Tegnap reggel óta már hallani a kabócákat, ami azt jelenti, hogy lassan véget ér az esős évszak, és beköszönt  a nyár - pár napja  30 fokok vannak,  lakásban is, szóval ennyit a  節電*- ről :)
 A kabóca japánul „szemi”  (蝉、sőt, lehet szebi is), ami meglehetősen régi szó, már a 8. századi Manjósú c. versantológiában is előfordul:

石走る滝もとどろに鳴く蝉の声をし聞けば都し思ほゆ  (一五・三六一七)

A fordítást inkább passzolnám,  de várom a magyarítási kísérleteket, amennyiben valaki kedvet érez magában egy kis műfordításra :)


Az alábbiakban néhány szó, kifejezés a kabócákkal kapcsolatban:

蝉時雨 (せみしぐれ) : kabóca-kórus

蝉は七日(なぬか)の寿命(じゅみょう): A kabóca csak 7 napig él = rövid életű (kérészéletű?)

 蝉は美人の生まれ変わり: A kabóca egy szép nő újjászületése = szép kabóca-szárnyak
(lehet, hogy köze van ahhoz a kínai sztorihoz, ami szerint Qí ( 齊)   királynéja belehalt a féltékenységbe, de halála után kabócává vált : 齊王之后怨王而死尸化爲蟬登樹而鳴故蟬名齊女)

蝉衣(せみごろも) / 蝉の衣(きぬ):  könnyű nyári kimono 

空蝉(うつせみ)/ 蝉の脱殻(ぬけがら): kabóca-héj




áramtakarékosság 


参考文献
 
『日本国語大辞典』 

 「唐 白居易《白氏六帖事類集》卷二十九 民國景宋本」 『中国基本古籍庫』

15 件のコメント:

  1. Eléggé:) Tényleg a 蝉時雨 a legtalálóbb kifejezés rá :)
    Szerencsére a jelenlegi lakásunk környékén kevés a fa, így kevesen vannak, de a régi kiotói kolimnál, ahol rengeteg fa volt, durván nyomták reggeltől estig :)

    返信削除
  2. Egyéként most hallottam arról, hogy a(z ágyi) poloskát japánul ナンキン虫-nak nevezik. Némi unszimpátiát érzek benne :)

    返信削除
  3. Kedves :)
    Sőt, a nagyszótár szerint, a 南京 jelenthet még hülyét (あほう/まぬけ/ばか) is :)

    返信削除
  4. :)
    Vannak még ilyenek: a 朝鮮 Iki szigetén jelentheti (jelenthette?) azt is, hogy "keményfejű", "makacs"; a 唐人 (とうじん) lehet "hülyeség", "hülye", "keményfejű"; a 紅夷 meg a nyugatiakra utal (vörös barbárok) :))

    返信削除
  5. Nahat, ez tok erdekes! Egyelore nem talalok ennek megfelelot a kinaiban, de szetnezek meg. Ez a 红夷 egy netes szotar szerint korabban a hollandokat jelolte. Kinaiaban is van par kijezes, ami a voros haju, szakallu barbarokra vonatkozik: 红胡子 / 红毛子, etc.

    返信削除
    返信
    1. "Ez a 红夷 egy netes szotar szerint korabban a hollandokat jelolte."

      Igen, a nagyszótár is hoz kínai példát: "清朝文献通考‐四裔考六・荷蘭「荷蘭俗称紅毛番、亦曰紅夷」"

      A 紅夷-t nem csak sino-japán, de japán olvasattal is használták: あかえみし.

      ”红胡子 / 红毛子”

      Ez a kettő nem tudom, hogy előfordul-e japán szövegekben, de a 紅毛 és 紅毛人 igen. Előfordult az is, hogy a 紅毛-t オランダ-nak olvasták.

      削除
  6. Amennyiben a "vörösszakállú barbár" jelző Bodhidharma (Daruma) "mellékneve" is volt (és a neten valamiért van ilyen találat) akkor ez a jelző inkább az indiaiakat jelölhette, nem? (Daruma indiai volt, ha jól rémlik).
    Bár meglehet, hogy a japánok/kínaiak szemében minden idegen, aki nem volt eléggé sötét hajszínű, és e mellé kellően szőrös volt, az pont úgy volt egységesen vörösszakállú barbár, ahogyan nyugaton "ferdeszemű"-znek vagy "rizszabáló"-znak minden ázsiait. :-)

    返信削除
  7. Köszönöm, ezt a Dharmás dolgot nem tudtam.
    A japán nyelv nagyszótára a 18. század elejéről hoz példát a "holland" jelentésre - gondolom a portugáloktól különböző haj-és szakállszínük miatt. A 18. század végétől már használják "nyugati ember" jelentésben is.
    Ezzel szemben a portugálokat, spanyolokat déli barbárnak (南蛮) nevezték, talán a jávai és a luzoni gyarmataik miatt.

    返信削除
  8. Indiaik nem hinném, hogy sűrűn megfordultak volna Japánban a nara és a meidzsi kor között..India neve egyébként 天竺 (Tendzsiku) illetve 印度 (Indo).

    返信削除
  9. 蝉は七日の寿命
    Én olyat ismerek, hogy 「蛍二十日に蝉三日」, a jelentése lényegében ugyanaz :).

    返信削除
  10. Most megint van szerencsém élvezni a kabócák koncertjét, tele van fával-bokorral a kolesz környéke... :)

    返信削除
  11. Nálunk sajnos már kezdenek elhullani...helyettük most az éjjeli bogarak cirpelnek :)

    返信削除