2012年7月8日日曜日

腹切 Harakiri

Tegnap este a "Krizantém és kard. A japán kultúra újrafelfedezése" c. könyvet lapozgattam, amikor a könyv végén található szójegyzékben megakadt a szemem a magyar fordító egy megjegyzésén, amit a szeppuku / harakiri szóhoz írt:

"A helyes kifejezés a szeppuku. A harakiri csak a külföldiek által, a kínai karakterek téves olvasatából adódóan használt szó. (A ford.)"

 /nincs oldalszám, de a szócikk a 348. oldalon olvasható/

Ez a megjegyzés egyből felkeltette az érdeklődésemet. Rákeresve a harakiri szóra, a magyar neten általában olyanokat olvasni, hogy a " A harakiri a japán szeppuku szó durvább változata", "Harakiri. (japán, khinai nyelven szeppuku)", vagy " A szeppuku (Európában ismertebb nevén a harakiri) " stb. Egy rocker fórumon viszont a következőt írta valaki-természetesen a tévedés jogát fenntartva- : "..hogy a harakiri mint szó, hivatalosan nem szerepel egy nyelvben sem, tehát csak afféle sleng, lényegében így nevezik az öngyilkosságot, de hát ez nem egy japán szó, ők elvileg sosem használták ezt ha az öngyilkosságról volt szó.."
(Kiemelés tőlem)

 Ezek után megnéztem, hogy mit találni a harakiri szóról a japán nyelv nagyszótárában (日本国語大辞典):
 A harakiri szónak három jelentése van megadva, ezek közül az első, ami engem érdekel:
 自分の腹を切って自殺すること。切腹。割腹(かっぷく)。
Tehát a has felvágásával elkövetett öngyilkosság, szinonímája a szeppuku (切腹), illetve a kappuku (割腹).
A szóra a következő példákat hozza a szótár:

*太平記〔14C後〕二九・松岡城周章事「腹切の最後の盃にて候へば」

*俳諧・二息〔1693〕「腹切の経を読む間を待検使」

*浮世草子・けいせい伝受紙子〔1710〕目録「[自+卒]な女も一(いっ)盃はくふ腹切(ハラキリ)の所作事」

 A sino-japán szeppuku szónak 4 jelentése található a szótárban, ebből az első kettő tartozik ide:
 1. 自分で刀剣を用いて、腹を切って死ぬこと。はらきり。割腹(かっぷく)。屠腹(とふく)。
 A has saját karddal történő felvágása, harakiri / kappuku (割腹) / tofuku (屠腹).
 A legkorábbi példát 1351-ből hozza a szótár:

* 園太暦‐観応二年〔1351〕二月二七日「上杉修理亮討師直・師泰両入道以下十余人、川津・高橋以下又切腹


 2. 江戸時代、武士に科した刑罰の一つ。死刑のうちで、もっとも軽いもの。検死役の前で、みずから腹を切るところを介錯(かいしゃく)人が後ろから首を打ち落とした。
 Az edo korban a szamurájok egyik büntetése, a legenyhébb halálbüntetés. A has felvágása során a segítő lecsapja az elítélt fejét:

 * 梅津政景日記‐元和三年〔1617〕五月五日「山城宮内殿・本田藤四郎殿喧[口+花]にて、御せっふくの由」

 Ami a szintén sino-japán kappuku és a tofuku szót illeti, egy 1868-as írásjegyszótár van megadva a legkorábbi példaként:

 *新令字解〔1868〕〈荻田嘯〉「割腹 カッフク ハラヲキルコト」

 *新令字解〔1868〕〈荻田嘯〉「屠腹 トフク ハラヲキル」

 Röviden összefoglalva a fentieket, a harakiri legalább olyan régi szó, mint a szeppuku, így tévedés mind a fordító, mind a rocker srác megjegyzése. Az viszont érdekes lehet, hogy Nyugaton miért a harakiri az elterjedtebb szó, illetve mikortól fordul elő a nyugati forrásokban? A szót nem találtam meg a svéd Thunberg 18. század végi szójegyzékében, de a Kaempfer által gyűjtött japán szavak között sem leltem rá (vagy csak figyelmetlen voltam).
Hepburn japán-angol szótárában sem szerepel önálló szócikként:

SEPPUKU, セップク, 切腹, (hara kiri), n. Cutting open the abdomen in suicide.  -szru.



★ Kiegészítés:  ★

-A muromacsi kor végén összeállított japán-portugál szótárban (日葡辞書) nem szerepel sem a harakiri, sem a szeppuku ;  helyette viszont ez látható:

Farauo qiru  腹を切る  
                                   „hasat felvág, azaz  öngyilkosságot követ  el”               
Caqiqiru     掻き切る  

- szintén ugyanez található a muromacsi kor szavait tartalmazó  時代別国語大辞典  c. szótárban is:
 腹を切る (hara wo kiru)  

掻き切る (kakikiru)

( A 広本節用  c. muromacsi kori szótárban  a hara wo kiru szó így szerepel: 斬腹 ハラヲキル)


A kakikiru (掻き切る) jelentése „felvág”, „levág”;  a „hasat felvág”  kifejezésre a japán nyelv nagyszótára a 13. század előttről  hoz példát:

*平家〔13C前〕一二・六代被斬「涙をはらはらとながいて高声に十念となへつつ、腹かき切てぞ死にける」


② 
 Egy kis fogódzkodó  a harakiri szó nyugati felbukkanásához:  a The Oxford English Dictionary (2nd ed., 1989)  egy 1856-os  angol kiadványt ad meg:

hara-kiri: Also corruptly hari-kari, hurry-carry. (Japanese [colloquial and vulgar]), f. 
hara belly + kiri cut.
The more elegant expression is said to be seppuku.
1856. Harper’s  Mag. Mar. 460 (title)
Hari-kari of Japan.

③ 
 És itt el is érkeztünk ahhoz a problémához, hogy mi a különbség a harakiri és a szeppuku között?  Sajnos a fent idézett szótárak nem foglalkoznak a kérdéssel, de szerencsére Magamura nevű kedves olvasóm adott két linket, amiben olvasható egy kis magyarázat: 

切腹と「腹切り」の違いは、死を選ぶ状況と手順の違い、階級の違いなどによる。
Tehát a körülményektől, rangtól, módszertől függ, hogy minek nevezik a dolgot.

切腹と腹切りの違いは高級な武士が作法にのっとってするのが切腹、下級武士がするのが腹切りということです。
Magas rangú busi esetében szeppuku, alacsonyabb rangú esetében harakiri.



参考文献

『日本国語大辞典』デジタル版

Hepburn:『和英語林集成

The Oxford English Dictionary. 2nd ed. , 1989   (VI. kötet)

『邦訳日葡辞書』 1995年 岩波書店

『時代別国語大辞典 室町篇』
 


★             ★           ★            ★

A harakiri bemutatása egy 19. század végi magyar kiadványban: Természettudományi közlöny, 1887



6 件のコメント:

  1. Kínai szótárakban is csak 切腹 alakban szerepel (+ 剖腹). Azt olvastam, hogy az első (ismert) önmagát hasfelmetsző egy bizonyos 藤原义 volt (Fujiwara...藤原 義懐?) 989-ben (永祚元年).

    返信削除
    返信
    1. Igen, a 切服 végülis a kínai szórendet tükrözi, de a 剖腹-t úgy tűnik, hogy nem használták Japánban.
      Hm, erre a 藤原 義懐 (ふじわらの-よしちか) -ra azt írja a 日本人名大辞典, hogy 1008-ban halt meg, de azt nem írja, hogy mitől :)

      削除
  2. Ez érdekes. Tényleg, vajon miért a harakiri terjedt el?!

    返信削除
    返信
    1. A Google Bookson rákerestem, és 19. századi könyveket dobott ki...kérdés, hogy a 18. századi utazók beszámoltak-e erről, és ha igen, hogy nevezhették?

      Hasonló még a mikado esete is, mint azt ahogy egy hozzászólóm írta egy korábbi bejegyzéshez:
      "A mikádó szóról eszembe jutott egy érdekes dolog, ami már egy jó ideje zavar. Nem értem, hogy a középiskolában, a középiskolai tankönyvekben (ld. Száray Miklós: Történelem I-II-III-VI) a japán császárt miért mindig mikádónak 御門 (persze, sajnos kanji nélkül) hívják?"


      A Fudzsijama- Fudzsiszan is érdekes kérdés, Bence azt írja, hogy az bizony Fudzsiszan (http://tokyoreloaded.blogspot.jp/2012/06/sileccel-sincs-parja.html), de a 日本国語大辞典-ben a 富士山 címszónál megtalálható a Fudzsijama név is:

      ふじ。ふじの山。ふじやま。蓬莱(山)。擂鉢山。駿河太郎。

      Sajnos a ふじやま-ra nincs külön szócikk, de a ふじの山-ra igen, és a Taketoriból hoz rá példát:

      竹取〔9C末~10C初〕「つはものどもあまた具して山へ登りけるよりなん、其山をふじの山とは名づけける」

      削除
  3. Portugál-japán szótár?

    (Vagy, eszerint az összefoglaló szerint a Tales from Old Japan: http://japonjaponais.blogspot.jp/2011/05/hara-kiri-et-seppuku.html )

    A fenti összefoglaló is idézi, de valószínűleg nem csak egyszerű szinonimáról van szó:

    http://www.arc.ritsumei.ac.jp/archive01/theater/html/yakusya/ukiyoeten/chushingura.htm

    Amit még fontos megjegyezni, hogy könnyen tévednek a magyarok - a harakirit a japánok többsége is úgy ismeri, mint Japánban igazából nem létező, külföldi szó.

    返信削除
  4. Köszönöm a linkeket! A a 日葡辞書-nak ma fogok utánanézni, a többinek meg, akkor ha hazajöttem Mijakoból :)).

    返信削除