A Latin-portugál-japán szótár 羅葡日対訳辞書

Dictionarium Latino Lusitanicum, ac Iaponicum /羅葡日対訳辞書

A jezsuiták állították össze, tkp. Calepino  latin szótárán alapul. 1595-ben adták ki Amakuszában.
A japán szavak latin betűs átírásban szerepelnek.

A szótár beszkennelve itt  megtekinthető + egy cikk a szótárról: The Process of Translation in Dictionarium Latino Lusitanicum, ac Iaponicum

        

Régi könyvek ünnepe + könyvajánló 古本祭り・書籍のすすめ

Idén augusztusban is megrendezésre került az antikvár könyvpiac a kiotói Simogamo szentélyben (下鴨神社)-az utolsó nap a holnapi, du. 4-kor ér véget. Változatlanul sok a buddhista témájú könyv, viszont idén elég sok standnál láttam Mao Zedong / Mó Takutó (毛沢東) műveket, de a Lenin összes is felbukkant :)
Ezúttal a Heibonsa (平凡社) kiadó japán nyelvtöri sorozatának　（日本語の歴史） szereztem meg az első két kötetét.
A kötetek szerzői　池上禎造, 亀井孝, 築島裕, 金田一京助, 河野六郎 stb, szóval nem amatőrökről van szó :)
A teljes sorozat 7 kötetből és egy pótkötetből áll; az egyes kötetek címe a következő :


１．民族のことばの誕生
２．文字とのめぐりあい
３．言語芸術の花ひらく
４．移りゆく古代語
５．近代語の流れ
６．新しい国語への歩み
７．世界の中の日本語

Pótkötet:
言語史研究入門
Ezt a sorozatot is tudom ajánlani a japán nyelvtörténet iránt érdeklődőknek - az új kiadása az Amazonon is fent van, így akár Magyarországról is meg lehet rendelni.

Burját latinbetű Şine yseg ᠰᠢᠨᠡ ᠦᠰᠦᠭ

Egy burját ismerősömtől nemrég egy régi burját újságot kaptam beszkennelve: a Buriaad-Mongoliin Ynen (ᠪᠤᠷᠢᠶᠠᠳ ᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠤᠨ ᠦᠨᠡᠨ) 1930. szeptember 8.-i számát. Ez az újság nagyrészt ujgur-mongol írással íródott, de 1-2 helyen már latin betűk is felbukkannak, gondolom az új latin írás népszerűsítésére:

《ᠪᠤᠷᠢᠶᠠᠳᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠤᠨ ᠦᠨᠡᠨ》 1930. IX.8.

Korai japán nyelvemlékek

A japánok a kandzsival az i.sz. 1. században találkozhattak először:
-az első századból való aranypecsét, amit 光武　 császár küldött Na ország uralkodójának (漢委奴国王).
- 新 ország 貨泉　feliratú kínai pénzérméje, ami az 1-2. században kerülhetett át Japánba.

A Japánról szóló legrégebbi feljegyzés a 3. századi 魏志倭人伝 , ebben már találni kandzsival átírt japán földrajzi-és személyneveket, tisztségneveket:

柄渠觚 simako? imoko? hikoko? hihoko?   /tisztség/

卑弥呼　Himiko     /személynév/
邪馬壹　Jamai?  Jamatai?　Jamato? /földrajzi név/

A Japánban keletkezett írott emlékek az 5. században jelennek meg, amik fém és kőfeliratok (金石文) voltak. Ezekben a japán földrajzi-és személyneveket a 魏志倭人伝-hez hasonlóan a kandzsi kiejtését felhasználva jegyezték le. A kandzsik olvasata egy régebbi kínai nyelvállapotot tükröz:
宜　ga,　移 ja, 已 jo,　里 ro,　止 to,　居 ke stb.

Két példa a 金石文-ra (a feliratoknak több megfejtése is lehet, az alábbiakban elsősorban Ósima Sódzsi könyvét vettem alapul):

Funajamai vaskard felirata,  5. század közepe táján:

治天下獲囗囗囗鹵大王世。奉囗（事）典曹人。名无囗（利）弖。八月中。用大囗（鐺, más megfejtés szerint 錡）釜幷四尺廷刀。八十練六十捃三寸上好囗（利）刀。服此刀者長囗（壽）。子孫注々得囗（其）三恩也。不失其所統。作刀者名伊太囗（加）。書者張安也。

A fenti szövegben 3 személynév olvasható: 无利弖 Murite, 伊太加 Itaka- a harmadik név Vakatakeru 獲加多支鹵 (eredetileg a 獲　felső részén nincsen 艸 fű), de korábban 犭㚆囗囗囗歯-nek, azaz 犭㚆宮弥都歯（別）Tadzsihi-no-mija Mizuhawake-nek olvasták.

Szumida Hacsimangú tükör felirata, 443? 503? :
癸未年八月日十大王年。男弟王。在意柴沙加宮時。斯麻。　念長寿（más megfejtés szerint 奉）。遣開中費直穢人今州利二人等。所取白上同二百旱。所(作)此竟。

同 = 銅 , 竟 =　鏡

Ebben a szövegben az 意柴沙加 Osiszaka helynevet és a 斯麻 Sima személynevet írták át kandzsival.

Példa egy japán nyelvű írott emlékre : a Hórjúdzsi templom Jakusi buddhaszobor glóriájának felirata (法隆寺金堂薬師如来像光背銘), a 7. század második feléből:

池辺大宮治天下天皇、大御身労賜時、歳次丙午年、召於大王天皇与太子而、誓願賜、我大御病太平欲坐、故将造寺薬師像作仕奉詔、然当時崩造不堪者、小治田大宮治天下、大王天皇、及東宮聖王、大命受賜而、歳次丁卯年、仕奉。


Ebben már megfigyelhető a japános szórend, az udvariassági kifejezések használata:　　a kínai 作薬師像　helyett 薬師像作, a kínai 受大命　helyett 大命受. Tiszteleti kifejezések: 大御,　坐,　　賜 stb.


参考文献

『国語学研究辞典』　明治書院
石原道博編訳『魏志倭人伝・後漢書倭伝・宋書倭国伝・隋書倭国伝ー中国正史日本伝ー』　岩波書店1994年
山口仲美著『日本語の歴史』岩波新書
大島正二著『漢字伝来』岩波新書
小松茂美著『かな－その成立と変遷ー』岩波新書
『世界の文字の図典』吉川弘文館