Kandzsiból állatfigura ?! 『漢字』から『動物』に変換！！

A Bandai　㈱バンダイ cég most dobott piacra egy új játékszert 「超変換!! もじバケる」 néven, ami nem más, mint egy "transzformer", azzal az eltéréssel, hogy itt kandzsiból lesz állatfigura :)
A sorozat 6 darabból áll, a következő kandzsik találhatók benne-mindegyik 4 színben:
犬　[kutya], 虎　[tigris], 魚[hal]，　馬 [ló], 鳥 [madár], 竜 [sárkány].
Az ára meglehetősen alacsony, mindössze 105 jenbe kerül. És még rágógumi is jár hozzá.



　⇒　








　　　⇒　　

Rovásírás a Magyar-Japán szótárban 洪日辞典にある古代ハンガリー文字 （ᠬᠠᠭᠤᠴᠢᠨ ᠮᠠᠵᠠᠷ ᠪᠢᠴᠢᠭ᠌）

Az Imaoka Dzsúicsiró (今岡十一郎) által szerkesztett magyar-japán szótár (『ハンガリー語辞典』日洪文化協会、1973年) 15. oldalán a magyar rovásírás abc-je és a magyar Himnusz rovásírásos szövege látható.
A Himnusz szövege a latin írásnak megfelelően balról-jobbra halad, és az alatta lévő rovás abc betűi is balról- jobbra néznek. A rovásbetűk Forrai Sándortól származnak, de hogy miért balról-jobbra írta őket, rejtély.
A rovás abc latin megfelelőinél az cs, j, s, sz esetében megadja a hebon (平文) átírást, és a kétféle K -hoz japán nyelvű magyarázatot is fűz.

A szótár második kiadásában　（2001年、大学書林） már nem található meg a rovás abc, és ugyanez a helyzet a nagyszótár alapján összeállított kisszótárral　（『簡約ハンガリー語辞典』大学書林、2009年） is. De nem található meg az 1958-as Magyar-Japán és Japán-Magyar zsebszótárban sem.. (『ハンガリー語小辞典 : ハン日・日ハン』)

Maga a rovásírás japán elnevezése sem egységes,
a mellékelt képen háromféle megnevezést is használ:　ハンガリー原始字母・ハンガリーの古代彫刻文字, 刻み書き
az 1958-as zsebszótárban: 一種のルーネ文字
a szótár második kiadásában:　切り込み文字
a magyar-japán kisszótárban:　楔形文字　（せっけいもじ）ー　ez azért érdekes, mert az ékírás is　楔形文字.
a Világ írásai（『世界文字辞典』三省堂、） c. szótárban:ロヴァーシュ文字,
illetve a 　『世界の文字の図典』 c. könyvben, ami szintén a világ írásait mutatja be, ハンガリー=ルーネ文字, azaz "magyar rúnaírás".




今岡十一郎編のハンガリー語辞典の十五頁に　古代ハンガリー文字の字母表と、其の文字で書かれたハンガリーの国歌が見える。
此の古代ハンガリー文字は、横書きで、右から左へ書かれて、合字が自由に作れる。又、異体字も多少ある。
文字の起源に関して、古くから突厥文字から派生したが、幾つかの字母が希臘文字とグラゴル文字から借用されたと主張されてきたが、此の説に反対する学者も居る。　例えば、シャーンドル・クラーラ氏によると、直接突厥文字から派生したのではなくて、カールパート盆地に発見された文字（例えば　）と関係がありうるそうだ。又、母音の表記に関しては、元々語末の母音と長母音しか書かれなかったとシャーンドル氏が考えている。
この古代ハンガリー文字の研究の現状を見ると、専門家による研究が少ない所為か、此処廿年、門外漢（にせ学者）による教科書・本が書店で溢れることになっている。残念な事に、そんな根拠もない、出鱈目な説に惹かれる人が多い様である。電網（ネット）にも胡散臭いサイトが多い。
今後、専門家による本格的な研究に期待する。
又、上述のカールパート盆地の文字の碑文の解読が非常に困難で、同じ文章をトルコ語とかハンガリー語でも解読された事例も幾つかある。この文字の研究を続ける者も出るように願っている。

古代ハンガリー文字に関する日本語の論文・本は、私が知っている限り、
三省堂の『世界文字辞典』と『世界の文字の図典』しかないようだ。



Köszönöm 梅林豆 együttműködését!

※　※

古代ハンガリー文字の字母表（ニコルスブルク字母表）
この字母表の成立に関する最近の論文　（ハンガリー語）

Az új japán írás 日本新字

A XIX. század második felében Japánban egyre többen ismerték fel az írásreform, valamint a beszélt és írott nyelv egyesítésének (言文一致) szükségességét.
Arról, hogy ezentúl milyen írással írják le a japán nyelvet, megoszlottak a vélemények:

-latin betűk bevezetése
-a kana írás kizárólagos használata
-a kandzsik számának csökkentése, majd teljes eltörlése
- egy teljesen új írás kidolgozása

Az utóbbiak közé tartozott Kodzsima Ittó (小島一騰) is, aki 1886-ban jelentette meg könyvét, amiben az általa kidolgozott új japán írást tette közzé.
Kodzsima szerint ez a tökéletes írás, minden tekintetben felülmúlja a kandzsit, a kanát és a latin írást:
-csak 24 betűből áll(a javított változat már 28-ból)
- könnyen és gyorsan meg lehet tanulni
-pontosan jelöli a beszédhangokat
-a világ minden nyelvét le lehet vele jegyezni
-az ezzel írott szöveg kevés helyet igényel
-könnyű kiolvasni

Ez az új írás a latin betűkön alapul, de a betűk alakját hol megváltoztatja, hol pedig önkényesen más hangértéket ad nekik. A betűk száma 24 (28), az írás vízszintesen halad.A betűknek írott és nyomtatott alakjuk is van.
Abugida jellegű, a hosszú és rövid magánhangzókat, a zöngés mássalhangzókat, a kis "cu"-t mellékjelek jelölik.
Pl: Ȯ　や ,Ẉ　ろ ,Ẇ　ら

(☆Kicsit olyan érzésem van, mintha ezt az írást az etióp és a cseroki írásból gyúrták volna össze.:) )

Az írás elterjesztésére létrehozta a Nagy Japán Új Írás Társaságot(大日本新字會), amely tankönyveket szerkesztett az írás tanulásához.
Azonban úgy tűnik, hogy ez a dolog nem volt túl hosszú életű, a Japán Országgyűlési Könyvtár digitális archívumában　（国立国会図書館近代デジタルライブラリー） csak 1886 és 1889 között találtam könyveket erről az írásról...





☆
Az etióp írás a dél-arab írásból alakult ki az i.sz. első évszázadokban. Az eredetileg mássalhangzós írást úgy alakították át, hogy jelölni tudja a magánhangzókat is.
Pl:　ወ wä ዉ wu ዊ wi ዋ wa ዌ we ው wə ዎ wo

A cseroki írást Sequoyah ᏍᏏᏉᏯ alkotta meg a 19. században, úgy, hogy a latin betűknek -mivel nem ismerte őket- önkényesen határozta meg a hangértékét.
Pl: Ꭰ: a, Ꭱ: e, Ꮆ: lo


Az "új japán írás" első változata:





参考文献

小島一騰　著『日本新字』1886年
Dévényi Kinga-Iványi Tamás: Az arab írás története. 1987.
Siposs András: Az indián nyelvek.2006.
大島正二著『漢字と中国人』岩波新書
山口仲美著『日本語の歴史』岩波新書