Csúin dzsibo/Zhuyin zimu 注音字母 ㄓㄨˋㄧㄣㄗˋㄇㄨˇ

1913-ban az új kínai kormány egy konferenciát hívott össze a kínai írásjegyek olvasatának egységesítésére (讀音統一會). Ezen a konferencián 6500 kandzsi olvasatát határozták meg szavazás útján. Az írásjegyek kiejtését átmenetileg a Zhang Binglin-féle (章炳麟) hangjelölő írás (紐文・韻文) módosított változatának segítségével jelölték.
A standard kiejtés kidolgozása után a következő problémát egy új hangjelölő írás kidolgozása jelentette. Három "párt" állt szemben egymással :
-a latin betűs írás bevezetését pártolók,
- a japán kanához hasonló, kandzsiból kialakított írás bevezetését szorgalmazók,
-egy teljesen újonnan kialakított írás mellett voksolók.
Végül  Zhang Binglin módosított írását fogadták el, amit kezdetben csúin dzsibo / zhuyin zimu-nak (注音字母) hívtak, majd számos javítás után 1930-ban csúin fugó / zhuyin fuhao-ra (注音符号) kereszteltek át. Ezt az írást a következőképpen alakították ki:
- régi kandzsik átvétele （下） 丅　→　ㄒ x　　
- kevés vonásból álló kandzsik átvétele 日　→　ㄖ r
- a pecsétírás alapján （之）㞢　→　ㄓ　 zh
-ritkán használt régi kandzsik átvétele 彳　→ ㄔ

A zhuyin fuhaot 1918-ban vezették be, és egészen 1958-ig, a pinyin (拼音) bevezetéséig hatalmas szerepet töltött be az oktatás terén. Nem a kínai írás helyett, hanem az írásjegyek kiejtésének megadására használják, hasonlóan a japán furiganához　（振り仮名）. Ma főleg Taiwanon használatos, a mandarinon kívűl még az egyes kínai nyelvjárások, illetve a nemzetiségek nyelvének lejegyzésére is*.


ㄅ b ㄆ p ㄇ m ㄈ f ㄉ d ㄊ t ㄋ n ㄌ l ㄍ g ㄎ k ㄏ h

ㄐ j ㄑ q ㄒ x ㄓ zh ㄔch ㄕ sh ㄖ r ㄗ z ㄘ c ㄙ s

ㄪ　v ㄫ ng ㄬ gn

ㆠｂu ㆡzi ㆢji ㆣgu

ㆴ-p ㆵ-t ㆶ –k ㆷ-h


ㄚ a ㄛ o ㄜ e (餓) ㄝ e ㄞ ai ㄟ ei ㄠ ao ㄡ ou ㄢ an ㄣ en ㄤ ang ㄥ eng

ㄦ er ㄧ i ㄨ u ㄩ ü

ㆤee ㆥenn ㆦ oo ㆧonn ㆨir ㆩann ㆪinn ㆫunn ㆬim ㆭngg ㆮainn

ㆯaunn ㆰam ㆱom ㆲong ㆳinnn

A kínai nyelv legfontosabb átírásainak összehasonlító táblázata.



*M. H. Hutton (胡志中) amerikai misszionárius az 1920-as években a zhuyin fuhaon alapuló írást dolgozott ki a miao 苗 nyelvre, de ez nem volt hosszú életű.

参考文献

王锋著 『从汉字到汉字系文字 』民族出版社
大島正二著『漢字と中国人』
『新華字典』

Az év kandzsija 今年の漢字

Japánban minden év december 12.-én tartják a Kandzsi napját　漢字の日. Ezen a napon a Kijomizu templom 清水寺　papja, Mori Szeihan 森清範　ecsettel leírja az év kandzsijának választott írásjegyet-ami az adott évet szimbolizálja-, majd felajánlja az Ezerkarú Kannonnak 千手観音菩薩, ezzel imádkozva egy sikeres, jobb esztendőért.
Az év kandzsijának kiválasztása november elejétől december elejéig tart, 2009-ben a 新　"új" jelentésű kandzsi kapta a legtöbb szavazatot.
A 2009-es év a japánok számára a következőt jelentette:

-az új kormány felállása
-új sportrekordok
-újinfluenza
-új rendszer bevezetése (autópályadíj stb)
-új korszak kezdete (gazdasági változások stb)

Agyagtábla írásgyakorlat 粘土板実習

Ma, az utolsó előtti sumér órán az agyagtáblára való írást gyakoroltuk-jobb híján gyurmával és bambusz evőpálcikából faragott "tollal". Ha ezt a sumér írnokok látták volna... :)
Nem volt egyszerű az "agyagtábla" kis mérete miatt, és az is nehezítette a dolgot, hogy a táblát állandóan forgatni kellett.

Az ékírásnak látszólag semmi köze a japán írásrendszerhez, de megfigyelhető némi hasonlóság, a japán írás ismeretében a sumér írásrendszer könnyen megérthető-az órán mi is így tanultuk. Így van az okuriganának 送り仮名 és a furiganának 振り仮名 is sumér megfelelője, valamint a szójelek és a szótagjelek (漢字仮字交じり) együttes alkalmazása is megtalálható az ékírásban.
Az ékjeleket felépítésük, kialakításuk alapján a kínai írás 六書 rikuso / liushu elve szerint is csoportosíthatjuk-de ezenkívűl is vannak egyéb írásjegyalkotó módszerek, mint a gilimû, gunû, tenû, stb.


1, képjelek - sókei / xiangxing 象形 kur "hegy, idegen ország" - ez megtalálható a Dósisa 同志社大学 egyetem címerében is, aminek tervezője Juasza Hangecu 湯浅半月 költő és orientológus.
2, elvont fogalmakat kifejező jelek - sidzsi /zhishi 指事 sa9 "fél"
3, összevont jelek - kaii / huiyi 会意 ka "száj" + ninda "kenyér" = gu7 "enni"
4, jelentésre utaló részből és fonetikai elemből álló írásjegyek - keiszei / xingsheng 形声 bad3 > városfal+ bad
5. jelentésbővülés - tencsú / zhuanzhu 転注 apin "eke" → engar "földműves"
6. az írásjegyek kiejtésének kölcsönzése - kasa / jiajie 仮借 šum2 "fokhagyma/vöröshagyma" → "adni"

További érdekesség, hogy Daniel C. Snell a "Workbook of Cuneiform Signs" megírásakor Patrick Geoffrey O'Neill "Japanese Kana Workbook" c. munkáját vette alapul.


参考文献

「世界文字辞典」
Zólyomi Gábor:A sumer nyelv és írás