Az idei év első - legalábbis itt nálunk - földrengésének apropójából kicsit utánanéztem a földrengés japán megfelelőinek.A mai japán köznyelvben a "dzsisin" (地震; putonghua: dìzhèn, sino-koreai: 지진) szó használatos, ami kínai eredetűnek tűnik, és a Japán Nyelv Nagyszótára (日国) a 8-9. századból hozza az első példákat*.
Az eredeti japán kifejezés a na(w)i, illetve a na(w)ifuru, amire szintén a 8. századtól találni példákat**, és a szótár szerint ma már csak nyelvjárásokban maradt fenn. A Linguistic Atlas of Japan (日本言語地図) szerint az ország nagy részén a dzsisin és változatai használatosak （risin, zisinbiki）, míg a nai-ból származó szavak (nae, nai, nei, nee, nii, niin stb) leginkább délen találhatók meg, illetve minimális mértékben északon is.
A Lingusitic Atlas of Japan térképe itt megtekinthető ; a térképhez tartozó magyarázat a 34. oldalon olvasható.
*
正倉院文書‐天平六年〔７３４〕四月一六日・出雲国計会帳（寧楽遺文）「移太政官下符壱道〈地震状〉」
文徳実録‐嘉祥三年〔８５０〕八月辛未「地震。従西北来。
雉皆驚」
雉皆驚」
**
書紀〔７２０〕武烈即位前・歌謡「臣（おみ）の子の八符（やふ）の柴垣 下とよみ 那為（ナヰ）が揺（よ）り来ば 破（や）れむ柴垣」
書紀〔７２０〕推古七年四月（岩崎本訓）「地動（ナヰフリ）て 舎屋（やかす）悉に破（こほ）れぬ」
Források:
『日本国語大辞典』
『日本言語地図』
Kép forrása: 『和漢三才図絵』
Kínaiul régebben nevezhették még 地动 (地動) -nek is, bár a baidu szerint ez jobbára a földrengést megelőző, a felszínen érzékelhető rezgésekre vonatkozott. A földrengések kapcsán pedig főleg 鳌 volt a tettes.
返信削除Egyébként itt van pár 鯰絵:
http://www.tulips.tsukuba.ac.jp/pub/tree/namazue.html
http://pinktentacle.com/2011/04/namazu-e-earthquake-catfish-prints/
Hú, tényleg, a 鯰! :) Köszi a képeket!
返信削除Utánanéztem ennek a 地動-nak, amiről megtudtam, hogy Japánban is használták, főleg földrengés értelemben (olvasata ちどう).
A másik jelentése pedig az, hogy "a Föld forgása" (= 地動説: heliocentrikus világkép).
Ami ezt a 鯰-t illeti, a nagyszótár (日国) szerint nevezték még 地震魚 (なゆのうお) - nak is :)
削除A なゐ szót a 全訳読解古語辞典（三省堂、１９９６年） c. szótár így bontja fel: な（土） ＋ ゐ（居）
返信削除Ami meg ezt a "föld" jelentésű な (illetve に) szót illeti, azt írja a 国語学研究事典（１９７７）, hogy elképzelhető valami kapcsolat a mandzsu "na" ᠨᠠ szóval.