Japán nyelvoktatás Európában - a kezdetek 欧羅巴に於ける日本語教育の歴史―年号

Nézegettem ma egy-két régi füzetemet, amelyekben találtam néhány feljegyzést az európai  japán nyelvoktatás történetéről.  Az évszámok leginkább 寺川喜四男 kb 50 évvel ezelőtti könyvén alapulnak, és itt-ott elég gyanúsak, de ahol tudtam, leellenőriztem az érintett egyetemek　stb honlapján. Ha esetleg találtok még néhány anomáliát, kérlek szóljatok! ゆたしくうにげーさびら



1. A keresztény hittérítők tevékenysége:

- japán nyelvoktatás

-szótárak, nyelvtanok összeállítása:

Dictionarium Latino Lusitanicum ac Iaponicum   1595

Racuyoxu     1598

Vocabulario  da Lingoa  de Iapam  1603-1604

Arte da Lingoa de Iapam     1604-1608

Arte Breve da Lingoa Iapoa  1620

Ars Grammaticae Iaponicae Linguae 1632

2. Az oroszországi japán nyelvoktatás kezdete:

- japán hajótöröttek japán nyelvtanárként való alkalmazása a 18. század elejétől:

1705.  Dembei, orosz nevén  Гавриил japán nyelvet tanít Péterváron.

1736. Japán nyelviskola nyílik Péterváron, ahol két hajótörött,  Gonza (Дамиан Поморцев) és Szóza (Козьма Шульц) lett tanárnak kinevezve.

 

3. A japán nyelvoktatás　kezdete a XIX. században + magyar vonatkozások:


*1849. Bettelheim Bernát (伯徳令) rjúkjúi nyelvtana (Elements or contributions towards a Loochooan and Japanese Grammar)

*1851. Bettelheim rjúkjúi szótára (English-Loochooan Dictionary)
 
1855. Hollandia, Leiden.

1868. Párizs

1869. Bécsi Egyetem

1871.  Nápoly, Istituto Universitario Orientale di Napoli

*1883. Szemere Attila (世明礼) Jokohamában belekezd egy japán nyelvtan írásába: ”Grammaire japonaise  日本文法書”.　

1887. Berlin, Seminar für Orientialische Sprachen

*1890?  August Seidel japán nyelvkönyvét Pesten is kiadják: "Praktische Grammatik der Japanischen Sprache"  Wien, Pest, Leipzig.

1895. Ferenc József Tudományegyetem, Bálint Gábor,  majd Pröhle Vilmos nyelvórái.

/ *1905  Akantisz Győző Japán Nyelvmestere - ez az első magyar nyelven íródott japán nyelvtan és társalgás. /


Felhasznált források:

杉本つとむ著『西洋人の日本語発見』　講談社学術文庫　2008年 
寺川喜四男著『全ヨーロッパにおける日本語教育の歴史と現況　上巻』1964年
 Vladislav Nikanorovich GOREGLIAD : 鎖国時代のロシアにおける日本水夫たち（Japan Sailors in Russia in Edo Period） 
Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. 2010. ad lib

地震 (なゐ) Földrengés

Az idei év első - legalábbis itt nálunk - földrengésének apropójából kicsit utánanéztem a földrengés japán megfelelőinek.
A mai japán köznyelvben a "dzsisin"  (地震; putonghua: dìzhèn, sino-koreai: 지진) szó használatos, ami kínai eredetűnek tűnik, és a Japán Nyelv Nagyszótára (日国) a 8-9. századból hozza az első példákat*.
Az eredeti japán kifejezés a na(w)i, illetve a na(w)ifuru, amire szintén a 8. századtól találni  példákat**, és a szótár szerint ma már csak nyelvjárásokban maradt fenn.  A Linguistic Atlas of Japan (日本言語地図) szerint az ország nagy részén a dzsisin és változatai használatosak　（risin, zisinbiki）, míg a nai-ból származó szavak (nae, nai, nei, nee, nii, niin stb)  leginkább délen találhatók meg, illetve minimális mértékben északon is.


A Lingusitic Atlas of Japan térképe itt megtekinthető ; a térképhez tartozó magyarázat a 34. oldalon olvasható.




*

正倉院文書‐天平六年〔７３４〕四月一六日・出雲国計会帳（寧楽遺文）「移太政官下符壱道〈地震状〉」

文徳実録‐嘉祥三年〔８５０〕八月辛未「地震。従西北来。雉皆驚」

**

書紀〔７２０〕武烈即位前・歌謡「臣（おみ）の子の八符（やふ）の柴垣 下とよみ 那為（ナヰ）が揺（よ）り来ば 破（や）れむ柴垣」

書紀〔７２０〕推古七年四月（岩崎本訓）「地動（ナヰフリ）て 舎屋（やかす）悉に破（こほ）れぬ」

Források:

『日本国語大辞典』

『日本言語地図』

Kép forrása: 『和漢三才図絵』

Az életkorok alternatív elnevezései 年齡の異称

A  顔本-on  talán egy hete adtam fel találós kérdésként életkor-elnevezéseket - most következzen egy annál részletesebb lista:


志学　（しがく / 지학）：       15 éves

弱冠　（じゃっかん / 약관）： 20 éves

而立　（じりつ / 이립）：       30 éves

不惑　（ふわく / 불혹）：      40 éves

知命　（ちめい / 지명）：      50 éves

耳順　（じじゅん /이순）：     60 éves

還暦　（かんれき / 환력）：   61 éves

従心　（じゅうしん /종심 ）：  70 éves

古稀　（こき / 고희）：         70 éves

喜寿　（きじゅ / 희수）：       77 éves

傘寿（さんじゅ /산수）：        80 éves

半寿（はんじゅ）：                81 éves

米寿（べいじゅ /미수 ）：      88 éves

卒寿（そつじゅ / 졸수）：       90 éves
  
白寿（はくじゅ / 백수）：        99 éves


Magyarázat:

①　A  志学, 而立, 不惑, 知命, 耳順, 従心 elnevezések a Beszélgetések és mondásokból (論語) származnak:

"A mester mondotta: "Amikor tizenöt éves voltam, a tanulás foglalt el (＝志学), amikor harminc, már szilárdan álltam　（＝而立）; amikor negyven, nem tévelyegtem többé　（＝不惑）; amikor ötven, megértettem az Ég parancsát (t'ien ming; = 知命); amikor hatvan, fülem kifinomodott (耳順）; és amikor hetven lettem, már követhettem szívem kívánságát（従心）, mégsem hágtam át semmi előírást."  　　  (Tőkei Ferenc fordítása)

Az eredeti kínai szöveg:

　子曰、 「吾十有五而志于学。 三十而立。 四十而不惑。 五十而知天命。 六十而耳順。 七十而従心所欲、不踰矩」。　（為政第二）

Japán olvasata:  子曰く、「吾十有五にして学に志す。三十にして立つ。四十にして惑わず。五十にして天命を知る。六十にして耳順ふ。七十にして心の欲する所に従へども、矩を踰えず」と。



②　 A 弱冠 a 　礼記-ből származik.:  20 éves férfi (弱), aki már felveheti a guan (冠) nevű kalapot.

③　A 古稀　Du Fu 杜甫 kínai költő egy verséből ered: 　人生七十古来稀  "ritka, ha valaki 70 évig él".

④　還暦:  a 60 évből  (5 elem x 12 állat) álló ciklus újra kezdődik.　

⑤　　A többi elnevezés a kandzsik feldarabolásán alapul:

       喜寿： a  喜 írásjegyváltozata a　㐂 , ami úgy néz ki, mintha az írnák le, hogy　七十七.
　　　傘寿：　八十 
　　  半寿：　八十一
       米寿：　八十八
       卒寿：　a  卒 variánsa a 卆, ami pont a　九十-t adja ki.
       白寿：　百-ból 　一 az 99  :)


Forrás:

『理解しやすい漢文』　文英堂、1994年

Konfuciusz： Beszélgetések és mondások

네이버 한자사전